DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mint tudjuk, az ukrajnai háborúval párhuzamosan az Európai Unióban folytatódik egy ideológiai alapú, a jogállamiság védelmének köntösébe bújtatott küzdelem is. Az Európai Parlament által hazánk ellen lassan már négy éve elindított úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás a tagállamok körében mára teljes érdektelenségbe fulladt. Ezért az Európai Parlament politikai nyomására az Európai Bizottság a legújabb fegyvert, a költségvetési kondicionalitási eljárást is bevezette. Szimbolikus, hogy az Európai Bizottság elnöke a Fidesz-KDNP április 3-ai elsöprő győzelmét követő második napon az európai parlamenti képviselők előtt jelentette be, hogy a Bizottság megindítja az eljárást. Tette ezt a jogállamiság nagyobb dicsőségére, úgy, hogy erről a bejelentés időpontjában a biztosi kollégium még döntést sem hozott. Április 27-én kaptuk meg az eljárás megindításáról szóló értesítést két hónapos válaszadási határidővel. Ez a határidő ma jár le.
A kormány a mai válaszában a Bizottság által felvetett valamennyi hipotetikus jellegű aggályra részletes, tényekkel alátámasztott választ ad. Tesszük ezt a jog nyelvén, a tények talaján állva, és a Bizottság által aggályosnak tartott kérdésekben a többi tagállam helyzetére is kitekintve. Válaszunkban számonkérjük a Bizottságon az uniós jog és az Európai Bíróság által előírt követelményeket, a tagállamok közötti egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását és a kettős mérce tilalmát, illetve a tagállami alkotmányos hagyományok és jogrendszerek sajátosságainak figyelembevételét. Egyúttal rámutatunk az elmúlt évek jogalkotására és kormányzati intézkedéseire is, amelyek még inkább alaptalanná teszik a Bizottság kifogásait.
Egy kiragadott, de jellemző példával szemléltetném, hogy milyen vitáink vannak, hogyan érvelnek ők, és hogyan érvelünk mi. A Bizottság szerint rendellenesen magas hazánkban az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya, mert a 20 százalék feletti arány szerintük nem elfogadható. A helyzet az, hogy ez az arány Magyarországon kívül 18 másik tagállamban is magasabb 20 százaléknál. Sőt, öt olyan uniós tagállam van, ahol ez az arány magasabb a magyar értéknél. Természetesen a Bizottság egyikükkel szemben sem látta indokoltnak megindítani a költségvetési kondicionalitási eljárást. Ettől függetlenül már tavaly átfogó intézkedési tervben vállaltuk, hogy ezt az arányt 15 százalékra csökkentjük. Emellett felhívtuk a Bizottság figyelmét arra, hogy az Unió közbeszerzési rendszerének értékelésére saját maga is 12 indikátort alakított ki. Ezek közül Magyarországgal szemben csak egyre volt megállapítva ez a bizonyos jogállamisági aggály.
Magyarország a jogállamisági küzdelemben is a béke pártján áll, megosztó viták, alaptalan vádaskodások és egyoldalú igazodási kényszer helyett kölcsönös tiszteleten alapuló alkotmányos párbeszédben vagyunk érdekeltek, amit a kormány már évek óta szorgalmaz. Erre tekintettel veszünk részt a Bizottság által kezdeményezett éves jogállamisági párbeszédekben is. A magyar kormány mindent megtesz Magyarország és a magyar emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért.
Az interpellációban elhangzott kérdés úgy szólt, hogy érdemese leülni egy galambbal sakkozni. A válaszom az, hogy ha ezt a magyar emberek és családok érdekei megkívánják, akkor a kormány nemcsak egy galambbal, de még a Bizottsággal is hajlandó leülni sakkozni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)