GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tulajdont kisajátítani törvényben meghatározott esetekben, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet  mondja az önök Alaptörvénye. Az előttünk fekvő salátatörvényben viszont a főváros Vörösmarty, Podmaniczky és Széchenyivé átkeresztelt terét állami tulajdonba vételre tervezik, hogy aztán átadhassák az V. kerületnek. Kártalanításról szó nincs, noha maga a tervezet is jelzi, hogy ez a tulajdonjog sérelmét is jelentheti.

Olyan ez, mintha önök beállítanának a házamba, hogy költözzek ki, mert a kerületi önkormányzat vagyonkezelésébe adják. Hogy miért rúgják föl a saját törvényeiket, arra nézve a tervezet közösségi terek teremtésére, lakosság életminőségének javítására tesz homályos utalást, ami helyes törekvés, kár, hogy ezt elmulasztották felvenni a 2007. évi CXXIII. törvénybe mint közérdekű célt, ami a kisajátítás indokául szolgálhat.

A kerület hazugsága, hogy a karácsonyi vásár után mocskos maradt a Vörösmarty tér, említést sem érdemel, hisz a vásárt követő nagytakarításban az utolsó zsírfoltot is eltüntettük. Vajon a valóságos cél az, hogy a terület bérbeadásából beszedhető összeg az ellenzéki főváros helyett a kormányhű V. kerületet gazdagítsa, vagy az értelmiséget gyűlölő mezei hadaiknak rendszeresen odavetett jutalomfalat egyikeként száműzni akarjáke a könyvhetet? Netán a miniszterelnök veje a környékbeli ingatlanaiban tervezett építések során inkább az V. kerület lábhoz szoktatott építési hatóságával egyezkedne, mint a fővároséval? Nem mellesleg úgy tudom, hogy a Széchenyi tér környékén is jelentős fejlesztések vannak tervbe véve.

Államtitkár úr, ha a két év múlva esedékes választáson a belváros is esetleg ellenzéki kézre kerül, kinek tervezi a vagyonkezelői jogot továbbadni ez a kormány, Felcsútnak? Köszönöm majd válaszát. (Taps a DK soraiban.)

(18.10)