SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! „Ami a költségvetésből kimaradt…” címmel tulajdonképpen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy költségvetésből sok minden ki tud maradni, hiszen ez függ az emberi tényezőktől, ugyanis a költségvetést emberek rakják össze, s a gondolkodásmód és az abban rejlő különbség sok mindenre utalhat.
Én arra a problémára szeretném felhívni a figyelmet, ami már évek óta tendenciózusan kimarad a költségvetésből, és ez ugyanígy jellemző most a 2023-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat esetében is, ez pedig a fejezeti kezelésű előirányzatok költségmaradványainak kérdésköre. Ugyanis a kormány által irányított fejezetek száma 2021-ben 261 darab volt, ami közel 4000 milliárdos összeget jelent. Ebben az esetben fontos lenne azt is megvizsgálni, hogy ezeket a maradványösszegeket a Pénzügyminisztérium, illetve maga a pénzügyminiszter akár egy tollvonással vagy egy döntéssel át tudja csoportosítani teljesen más irányba.
Amikor arról beszélünk, hogy a pedagógusbér-emelésre azt a pénzt várjuk, ami az Unióból jön, akkor kicsit megmosolyogtató, hogy ugyan nagyon nagy probléma, hogy nem jön, és az egy másik kérdéskör, viszont amíg az nem jön, addig ezekből a maradványpénzekből át lehetne csoportosítani, hogy az a három ütem, amit tegnap hallhattunk a miniszterelnök úrtól, hogy három ütemben 10-10-10 százalékban tervezik a pedagógusok bérét megemelni, akkor például ez a maradványösszeg, ami a múlt évi államkincstári beszámoló alapján több mint 700 milliárd maradványösszeget jelent, abból például át lehetne csoportosítani erre, és akár többet is, mint 10 százalékot három ütemben.
Miért nem történik ez meg? Mondanék egy szélsőséges példát, hogy végül is mire költi el a Pénzügyminisztérium ezt a maradványösszeget. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a költségvetési maradvány felhasználásának egyik érdekes példája a Budapest 4-es metróvonal és az ahhoz kapcsolódó beruházások kiegészítő finanszírozása, amihez a kormány eleve már 2012-től összesen 38 milliárd forintot fizetett ki, és az Államkincstár múlt év végi beszámolója alapján az iderendelt maradvány 9,7 milliárd forint. Ezt a 9,7 milliárd forintot a mostani beszámoló alapján, amit az Államkincstár a múlt héten közzétett ugyanis én egy azonnali kérdésben véleményeztem, hogy hol vannak a beszámolók, a múlt héten ez megtörtént , én azt látom, hogy például az ebben a fejezetben szereplő 9,7 milliárd forintot elköltötték az elmúlt négy hónap alatt áprilisig erre a költségre. Tehát projektmenedzsmenti és ügyvédi díjakra, valamint a tanácsadókra az elmúlt négy hónap alatt elköltöttek 9,8 milliárdot ebből a fejezetmaradványból. Ezt miért nem lehetett esetleg ebben a válságos helyzetben elkölteni, mondjuk, a pedagógusbér-emelésre vagy az egészségügyben dolgozó ápolók és egyéb technikai személyzet bérének az emelésére? Nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy az orvosok bére három ütemben ilyen jelentős mértékben megemelkedik, ez volt a minimum, amit meg kellett tenni, de ugyanezt meg kellene tenni a pedagógusok esetében is.
Véleményünk szerint a kormány pontosan tisztában van azzal, hogy ezeken a fejezeti kezelésű előirányzatokon megtakarítani lehet. Viszont én szeretném elérni, hogy ezentúl ne utólag lássuk azt, hogy ezeket a maradványokat mire költötték el, mire költötte el a kormány, hanem ezeket is előre lehessen betervezni, hogy észszerűbben és fontossági sorrend alapján lehessen ezeket a maradványokat elkölteni, hiszen a Magyar Államkincstár mostani beszámolója alapján a megtakarítási alapba 729 milliárd működési bevétel folyt be, legalábbis én ezt láttam. S én arra kérem a kormányt és arra kérem a pénzügyminisztert, hogy ne várjunk az uniós pénzre a pedagógusbérek emelése esetén, hanem ezekből a pénzmaradványokból csoportosítsunk át. Köszönöm szépen. (Vajda Zoltán tapsol.)