TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég különleges és rendhagyó a felszólalása, mert képviselők ritkán foglalkoznak maradványforrásokkal, illetve annak a napi politikai kérdéseknek a finanszírozásába való bevonásával. Ezért engedje meg, hogy először jogszabály-ismertetéssel kezdjem!
(9.30)
A maradványelszámolásnak szigorú szabályai vannak, amelyeket kormányrendelet határoz meg, elsősorban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011-es kormányrendelet, az Avr., a 2021. évi költségvetési maradvány elszámolásáról pedig az 1848/2021. (XII. 8.) kormányhatározat döntött.
Ez azt jelenti, hogy az ön által is emlegetett fejezeti kezelésű előirányzatokon képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt a megtakarítási alap előirányzatába kell befizetni. Ezt az Avr. 176. § (28) bekezdése szabályozza, és azt mondja, hogy ennek a felhasználásáról kormányhatározattal az államháztartásért felelős miniszter rendelkezik, vagyis előterjeszti. A fejezet vezetőjének indokolnia kell, hogy a szabad maradványt, tehát a kötelezettséggel nem terhelt maradványt milyen célra kívánja felhasználni. Erre 746 milliárd forint folyt be a megtakarítási alapba a 2021. évi maradványból, amit majd a 2022. évi zárszámadásban fogunk elszámolni, és ott látható, hogy ennek a felhasználása mire történt meg.
Az ön fejtegetése nagyon érdekes, hiszen azt mondja, először is véleményem szerint összekeveri a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványt. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány az, amire elvállaltuk, hogy fel fogjuk használni, de a felhasználása effektíve a kifizetést követően, a költségvetési évet követően fog megtörténni, 2022-ben, vagy ne adj’ isten, 2023-ban.
A maradványforrásokra folyamatos béremelést tervezni, azt gondolom, hogy súlyos szakmai és politikai hibának minősülne. Béremeléseket csak olyan bevételekre, forrásokra szabad tervezni, illetve annak a terhére, amelyeket az adott költségvetésben biztosan be tudunk szedni. A maradványnál soha nem fogjuk tudni, hogy az adott költségvetésben mennyi lesz a kötelezettségvállalással terhelt, amit tovább kell vinni, vagy a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány.
Én azt gondolom, hogy a maradványok újraszabályozásának kérdésével nem lehet ilyen nagy horderejű politikai vállalásokat megvalósítani, mint a pedagógusbér-emelés. A költségvetési törvényben kell rögzíteni, hogy az Országgyűlés adott évben mennyit kíván erre fordítani, és ennek a forrását az adott évi bevételeknek kell biztosítania.
Tisztelt Képviselő Úr! A maradványelszámolás mellett a 2023-as költségvetés nyilvánvalóan nem tartalmazhatja a 2022-es évi maradványt, hiszen még le se zártuk az évet, a 2021. évi maradványról pedig elmondtam, hogy milyen kormányrendeletek, kormányhatározatok mentén használja fel a kormány. Ez így volt az azt megelőző években, és így lesz a jövőben is. Én azt gondolom, hogy inkább érdemes azzal foglalkozni, hogy mi van a 2023-as költségvetésben.
Ha megengedi, ebben a 10 másodpercben hangsúlyozom, hogy a 2023-as költségvetés megvédi a munkahelyeket, megvédi a nyugdíjasokat, megvédi a családokat, és megvédi a rezsicsökkentést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)