RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Danke sehr! Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir, die Meinung unseres Ausschusses über die Änderung des Gesetzes über dem Parlament und bestimmter damit zusammenhängender Gesetze mit Nummer T/369 zum Ausdruck zu bringen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem bizottságunk véleményét az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/369. számú törvényjavaslatról, annak a nemzetiségeket érintő részeiről.

A jelen módosítási javaslat  értelemszerűen  több helyen is közvetlenül vagy közvetve érinti a nemzetiségi szószólókat és a nemzetiségi képviselőt, melyekből én most öt paragrafust szeretnék kiemelni. Először a 13. §-t, mely szerint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: az Országgyűlés jegyzői „az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló) esküokmányának ellenőrzésében”. Ezen i) ponttal történő kiegészítésre azért volt szükség, mert a hatályos szabályozás nem tér ki a nemzetiségi szószóló eskütételére és esküokmányának ellenőrzésére. A törvényjavaslat és a határozati házszabályi rendelkezések módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján az Országgyűlés jegyzőihez telepítik a feladatot. Ennek megfelelően kerül sor azon képviselők esküokmányának ellenőrzésére is, akik nem az alakuló ülésen tesznek esküt. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ezen kiegészítéssel természetesen egyetért.

Ugyanakkor, ha már az eskünél, az eskütételnél vagyunk, akkor szeretném ezúton felhozni, hogy az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 10. § (3) bekezdése szerint: „A nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi képviselő nemzetiségi nyelvén jegyzői előolvasás nélkül tesz esküt.” A nemzetiségi nyelven történő eskütétel  életszerűen  a nemzetiségi képviselő részéről várható és felmerülő jogos igény, mivel ő a nemzetisége választási listájáról kerül az Országgyűlésbe. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy miközben 198 képviselő mondja magyar nyelven az eskü szövegét, ezalatt kellene egy vagy két nemzetiségi képviselőnek nemzetiségi nyelven mondania az eskü szövegét egyszerre, egy időben.

Én magam immáron kétszer megéltem ezt a helyzetet, és higgyék el nekem, ez szinte megvalósíthatatlan, és meglehetősen bántó szituációt is eredményez, holott az eskütétel a négyéves ciklus egyik legszebb, legfelemelőbb pillanatának kellene hogy legyen a nemzetiségi képviselő, képviselők részére is. Ezért javasolom és kérem átgondolni a tisztelt Ház részéről, hogy a nemzetiségi képviselő, képviselők  igényük esetén  jegyzői előolvasás nélkül, a magyar nyelvű eskütételt követően mondhassák el itt a parlamentben nemzetiségi nyelven az esküjüket.

(12.40)

Ez semmilyen érdemi nehézséget nem okozhat, hiszen a 13 őshonos nemzetiségből matematikailag is csak maximum 2 nemzetiség esetében  nevesítve, a roma és a német nemzetiségnél  fordulhat elő, hogy nemzetségi parlamenti képviselője legyen. Egy vagy két nemzetiségi nyelven elmondott eskü egy vagy két perc négyévente. Ez is egy olyan alkalom lenne, lehet, ahol  ahogy azt a költségvetésitörvény-javaslatok vitájában évek óta elmondom, Johann Wolfgang von Goethétől idézve -: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.” A többségi magyar társadalom ezzel is a nemzetiségek elismerését, az Alaptörvény szerinti államalkotó létünk valódi tényét bizonyíthatja.

Másodsorban a törvényjavaslat 19. §-át emelném ki. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „A nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő az állandó bizottságok és a Törvényalkotási Bizottság ülésein  az állandó bizottság, illetve a Törvényalkotási Bizottság elnökének döntése alapján, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont tárgyalásán külön döntés nélkül  tanácskozási joggal vehet részt.”

A javaslat arra irányul, hogy a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő ugyanolyan feltételek mellett vehessen részt tanácskozási joggal az állandó bizottságok és a Törvényalkotási Bizottság ülésein, mint a nemzetiségi szószóló. Ez a pluszjogot, -lehetőséget biztosító javaslat jelentősen tudja egyszerűsíteni a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, képviselők törvényhozást előkészítő bizottsági munkáját.

Harmadsorban a törvényjavaslat 20. §-át emelném ki, mely szerint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő  a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül  rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.”

Ebben a kiemelt mondatban a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest csak annyi a módosítás, hogy a „nemzetiségi képviselő” megnevezés „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselőre” módosult. A módosítási szándék nyilván a megnevezések, definíciók pontosítására szolgálna, ugyanakkor továbbra sem rendezi generálisan ezt a kérdést, hiszen az országgyűlési törvény és a határozati házszabály használja egyrészt a „nemzetiséghez tartozó képviselő” kifejezést  értsd: a nem nemzetiségi listáról, hanem egyéni körzetből vagy pártlistáról parlamentbe került képviselő, aki egyébként nyíltan vállalja valamely őshonos magyarországi nemzetiséghez való tartozását , másrészt használja a „nemzetiségi képviselő” és a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” megnevezéseket is. Nyilvánvalóan az utóbbi kettő azonos, a „nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő” kifejezésnek egy rövidített, de egyértelmű változata a „nemzetiségi képviselő” meghatározás.

Hasonló értelmezési kérdést nyit meg ez a paragrafus a szószólók tekintetében, mint ahogy nemzetiségi képviselők esetében is. Ugyanis a 22. § (3), (4) és (4.a) bekezdésében a nemzetiségi jelző elhagyása egy olyan szövegkörnyezetben van, ahol „a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló”, márpedig nyilvánvalóan nemzetiségi listáról kizárólag nemzetiségi képviselő vagy nemzetiségi szószóló szerezhet csak mandátumot, ezért ebben a környezetben a képviselőhöz hasonlóan a szószólónál is feleslegesnek érzi a törvényjavaslat a nemzetiségi jelző használatát.

Az országgyűlési törvény 12. § és ezen belül a 29. § és 29/A. § között is fennáll ez az ellentmondás, hiszen a 12. fejezet címe önmagában a „nemzetiségi szószóló”, ugyanakkor a két hivatkozott paragrafusban minden esetben csak szószólót említ. Ha jól számoltam, akkor a „szószóló” megnevezés mindössze 22 alkalommal szerepel a törvényben. Úgy gondolom, hogy egyértelműbb, tisztább, világosabb lenne a nemzetiségi szószóló meghatározás egységes használata.

A 41. § szerinti, új vagyonnyilatkozat kerülne bevezetésre az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók számára. Ezt az európai normákhoz való igazítást a bizottságunk elfogadja, támogatja.

Végül a 42. § szerint az országgyűlési törvény 29/A. §. (6) bekezdésében a „18. Alcímnek” szövegrész helyébe a „18. és 18/A. alcímnek” szöveg kerül. Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan indokolt, hogy a nemzetiségi szószólókra is kiterjedjenek a 18/A. alcím szerinti, bizottsági ülésekre vonatkozó fegyelmi, jogi szabályok. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a jelen módosítással is egyetért.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Az elmondottak zárásaként tisztelettel kérjük a törvényjavaslat benyújtóit, hogy mind a nemzetiségi képviselő, képviselők külön, nemzetiségi nyelvű esküjére, mind a nemzetiségi szószóló megnevezésre vonatkozó javaslatunkat, kérésünket mérlegelni és a szabályozásban biztosítani szíveskedjenek.

Mindezek figyelembevételével összességében elmondhatom, hogy a T/369. számon benyújtott, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja és elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)