DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Semmiképpen nem szeretnék visszaélni az Országgyűlés türelmével, nagyon-nagyon rövid leszek. (Kósa Lajos: Ne legyen rövid! Legyen hosszú!) Képviselő úr kérése parancs. Én tudok hosszan is beszélni, de nem ez a célom egyébként.

Ezt több alkalommal az elmúlt években itt a felszólalásaim során jeleztem, hogy én magam  egyébként ez a frakciómra is érvényes volt , mi nem tekintjük azt helyes politikának, ha úgymond olyan radikális vagy az Országgyűlés méltóságával össze nem egyeztethető eszközökkel élünk, amiknek valóban nincs helye itt a Ház falai között. De hozzáteszem, hogy vannak olyan esetek, tehát amikor például egy kormánypárti frakció vagy frakciószövetség elárulja a nemzeti érdekeket, akkor van igenis tere annak, hogy minden erővel és eszközzel tiltakozzunk. Tehát volt ilyen példa egyébként  adott esetben a földtörvény esetében, emlékeznek rá, tisztelt képviselőtársaim , tehát van olyan terepe, és hozzáteszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha még az Országgyűlés hagyományairól beszélünk, akkor önök is pontosan tudják, hogy a parlamentarizmusnak ez mindig velejárója volt, és talán önök is tudják, hogy ez legitim eszköz tud lenni.

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy lehet kritizálni, mondjuk, a hangnemet, hogy ki milyen eszközökkel él, milyen hangnemben szólal fel, de azt, hogy milyen tartalommal és milyen állításokat tesz, én azt gondolom, azt is joggal lehet és kell kritizálni. Tehát amikor például elhangzott az egyik fideszes képviselőtől a koronavírus-járvány alatt, amikor tényleg a mi frakciónk megpróbált maximális konstruktivitással hozzáállni ahhoz a rendkívüli helyzethez, hogy mi a járvány oldalára álltunk, mi a vírus oldalára álltunk, én azt gondolom, ez volt az egyik legméltatlanabb megnyilvánulás; de nem is ez a lényeg, csak most nyilván válaszoltam a felvetésekre.

De, tisztelt képviselőtársaim, láttuk már több esetben, hogy korlátozták a képviselői jogosultságok használatát, itt a házszabályt úgy módosították, hogy korlátozták a felszólalás lehetőségét, tehát ez egy tendencia önöknél, hogy folyamatosan szűkítik a parlamenti politizálás lehetőségeit, közben pedig számonkérnek minket, hogy miért nem élünk ezzel más módon. Én azt gondolom, az önmagában méltatlan, ha csökkentik, folyamatosan csökkentik a parlamenti politizálás mozgásterét.

Én nagyon remélem, hogy mindannyian a parlamenti demokráciában hiszünk, s mindannyian fontosnak tartjuk a parlamenti működést, függetlenül attól, hogy nagyon sok kérdésben nem értünk egyet, de azért azt el kell ismerjék, hogy önök folyamatosan korlátozzák ezt a lehetőséget. De amiről én most beszéltem a vezérszónoki felszólalásaimban, hogy egészen elképesztő szintekig jutott az el, hogy mennyire semmibe veszik az államtitkárok, minisztériumok, miniszterek a megkereséseket, a kérdéseket, tehát hogy mennyire megengedheti magának már például a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy 14 konkrét kérdést felteszek a Paks II.-projekttel kapcsolatban, és összevontan kapok egy választ két hét múlva, ami teljesen semmitmondó propagandaszöveg, kétbekezdésnyi propagandaszöveg volt a válasz.

(13.10)

Tehát konkrétan feltett kérdésre  én a házszabálynak megfelelően konkrétan feltettem kérdéseket  teljes semmitmondás volt a válasz. De egyébként ez a tendencia jellemző volt az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál olyan módon is, hogy Palkovics miniszter úrnak a miniszteri meghallgatásán erre hívtam fel a figyelmét, hogy vane bármiféle szándéka a miniszter úrnak, hogy a kötelességének, a törvényekben leírt kötelességének eleget téve válaszoljon a képviselői kérdésekre. És a képviselői kérdéseim nem a pártpolitikától fröcsögtek, nem lejárató szólamokkal voltak teletűzdelve, hanem konkrétan megfogalmazott kérdések voltak.

És már odáig jutottunk el, tisztelt Kósa képviselő úr, hogy egy-egy ilyen felszólalásban az sem követelmény, amikor mondjuk, egy-egy napirenden kívüli felszólalás van, hogy a tárgyban érkezzen a válasz. Láttuk itt a miniszterhelyettes asszonytól, hogy hatalmas köteg papírból választott ki egy előre megírt szöveget az egyik frakciótársam kérdésére, és köze nem volt ahhoz, ami a kérdésben volt.

Tehát még annyi sem jelent meg, hogy valamiféle rugalmassággal  nyilván nem lehet mindig előre látni egy azonnali kérdésnél, hogy pontosan milyen tárgyban hangzik el , legalább megpróbáljon valamiféle választ a politikai szólamok közé csempészni. Tehát vane bármilyen szándék akár, frakcióvezető úr, hogy az Országgyűlésnek ezt a fajta kiüresedését vagy az Országgyűlés oldaláról, vagy a kormánytagok irányából valamilyen módon leszabályozzuk, hogy ne tehesse már meg egy kormánytag, egy államtitkár, hogy ennyire semmibe veszi a képviselőket; vane ilyen szándék?

Vagy vane olyan szándék, hogy a képviselői aktivitást megpróbálják ösztönözni? Rogán Antalt említettem példaként, közben írták itt a munkatársaim, hogy igen, 2015-ben, vagy nem is tudom, mikor szólalt fel utoljára Rogán Antal képviselőként  hogy ez például méltó az Országgyűlés tekintélyéhez, hogy egy képviselő 2015 óta nem szól hozzá egyszer sem? Tehát ilyen szándék vane, tisztelt képviselőtársaim? Köszönöm szépen.