DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Előterjesztők! A Kocsis Máté frakcióvezető úr, Simicskó István frakcióvezető úr és képviselőtársaik által beterjesztett alaptörvény-módosítás két területen módosítaná Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény XXXV. cikk (2) bekezdése akként módosulna, hogy október hónap helyett a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az azt megelőző helyi önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kellene megtartani. Átmeneti szabályként pedig bekerülne az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé, hogy a 2019. évi októberi helyhatósági választásokat követően a jelenleg hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

A javaslat általános indoklása tartalmazza, hogy a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és az országos népszavazás közös eljárásban történő lebonyolítása jelentős költségmegtakarítást eredményezett, amely a konkrét esetben több mint 10 milliárd forint volt. Az elmúlt bő két esztendőben sajnos az egyik súlyos világválság követi a másikat, amelyek a nemzetgazdaságokat is jelentős mértékben megviselik, rontván ezzel a központi költségvetések egyenlegét Magyarországon, az Európai Unióban és a világ számos más országában is.

2020 márciusától kezdve a koronavírus-világjárvány okozta pandémiás helyzet kezelése érdekében bevezetett lokális lezárások okoztak komoly zavarokat a globális ellátási láncokban, amelyek az olyan exportorientált, nyitott szerkezetű nemzetgazdaságokat, mint a magyar, különösen megviselték. A 2022. február 24-én indult teljes körű invázióval pedig az orosz-ukrán háború a második világháború utáni legsúlyosabb regionális harci konfliktussá eszkalálódott, amely egy olyan szomszédos ország területén zajlik, ahol jelentős létszámú külhoni közösség, a kárpátaljai magyarság is él.

A februári agresszió kezdete óta több mint 800 ezer menekült, többségükben nők, idősek és gyermekek érkeztek hazánk területére, humanitárius ellátásuk pedig az egyházak és a segítő karitatív szervezetek mellett az adófizetők pénzéből működő állami szervek számára is jelentős napi szintű megélhetést jelent.

A háborús infláció és a sok esetben kontraproduktívnak tűnő szankciók okán is az energiahordozók árának drasztikus emelkedése, az energia- és több iparágban a nyersanyagellátás akadozása pedig olyan gazdasági világválsággal fenyeget, amely egy Ukrajnával szomszédos államként Magyarországot is különösen megviselheti. Ebben a helyzetben a kormány számára, mint mindig, most is a magyar emberek és családok érdekeinek képviselete és a magyar gazdaság évtizedes eredményeinek a megvédése az első. Álláspontunk szerint ezt a célt szolgálja az európai parlamenti és helyi önkormányzati választások egy napon történő megtartásának szándéka is.

Itt szeretném megemlíteni, hogy napirend előtt egy ellenzéki képviselő arra tett javaslatot, hogy az augusztus 20-ai tűzijátékot spóroljuk meg, hiszen szükség van arra a 3 milliárd forintra is, amennyibe kerülne ez a tűzijáték. Gondoljanak csak most majd ezekre a szavakra, amikor arról beszélünk, hogy 10 milliárd forintot spórolnánk azzal, hogy egy napon tartunk két választást.

Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Minisztérium áttekintette a szóban forgó alaptörvény-módosítási javaslatot. Érzékelvén, hogy az Európai Unió több országában is egy napon kerülnek megtartásra az európai parlamenti választások más voksolásokkal, elmondható, hogy a javaslat illeszkedik a helyhatósági és népképviseleti választásokkal összefüggő európai közjogi gyakorlatba. Baden-Württemberg választási törvénye külön kiemeli, hogy lehetséges az EP-választással azonos napon tartani a tartományi voksolást. Luxemburgban 1979-től 2009-ig egy napon tartották a parlamenti képviselők választását az EP-választással. A 2019-es EP-választásokat pedig Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában egy napon tartották más jellegű szavazásokkal.

Tisztelt Ház! Az Alaptörvény ünnepélyes preambuluma, a Nemzeti hitvallás deklarálja: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és valljuk, hogy a történeti alkotmányokban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviseleti Országgyűlés megalakulásától számítjuk.” Az Alaptörvény R) cikkének (3) bekezdése pedig kimondja, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Az R) cikk (4) bekezdése pedig Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét az állam minden szervének a kötelességévé teszi.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Horvátországban a megyéket mind a mai napig zsupánságoknak nevezik. Németországban Bréma, Hamburg és Lübeck mind a mai napig büszkén viselik a középkori gyökerű „szabad Hanza-város” hivatalos címet. A Magyarországhoz hasonlóan több mint ezeréves államisággal rendelkező Anglia közigazgatási egységei ma is ősi angolszász nevüket viselik, és a modern köztársasági államforma mintaországaként szolgáló Egyesült Államokban a választott seriffek látnak el különböző rendészeti és jogszolgáltatási funkciókat, miközben a nottinghami seriff karaktere is jól mutatja, hogy ez egy középkori eredetű angolszász tisztség. Franciaországban és Olaszországban, amelyek köztársaságok, az igazságügyi miniszter a pecsétek őrének tisztségét is viseli.

De térjünk haza! Az igazságszolgáltatásban az igazságszolgáltatás bírósági szintjeit a következő elnevezésekkel illetjük: Kúria, ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság. Ebből a Kúriáról már szólt képviselő úr az előbb. Az „ítélőtábla” elnevezésről szeretném megjegyezni, hogy azt 1997-ben állították vissza, egy bizonyos Horn Gyula miniszterelnök kormányának javaslatára. A törvényszékeket és a járásbíróságokat pedig már 2010 után  ezt az elnevezést és ezeket a bírósági egységeket  mi állítottuk vissza a kormányunk idején.

Ezekből a példákból is világosan látható, hogy azok a szerencsésebb történetű országok, amelyek a történelem során nem kerültek hosszú évtizedekre vagy akár évszázadokra idegen megszállás alá, és államiságuk szuverenitását nem kezdték ki megszállók, az adott kor kívánalmaihoz igazítva sok esetben megőrizték az ősi közigazgatási intézményeiket és tisztségeiket. Mindebből következően az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló azon javaslat, amely visszaállítaná a szovjet megszállás és a kommunista hatalomátvétel előtti „vármegye” elnevezést, egy másik javaslattal együtt, amely a főispáni cím visszaállításáról rendelkezne, valójában az Alaptörvény Nemzeti hitvallásával összhangban Magyarország alkotmánytörténeti jogfolytonosságának helyreállítását szolgálja a XX. század nemzeti sorstragédiái után, amelyek szinte kivétel nélkül összefüggtek az ezeréves magyar államiságot és szuverenitást felszámolni igyekvő idegen megszállásokkal.

(13.50)

Tisztelt Ház! Mindezek miatt a kormány részéről és az Igazságügyi Minisztérium nevében a támogatásunkról biztosítjuk az Alaptörvény tizenegyedik módosítására irányuló javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)