ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Közismert, hogy a Demokratikus Koalíció nem nagy híve ennek az Alaptörvénynek, ezt számos alkalommal plasztikus módon is elmondtuk és kifejeztük, de mégiscsak fűződik ahhoz egyfajta érdek, hogy az Alaptörvénynek, a mindenkori alkotmánynak legyen egy stabilitása. Az a helyzet azonban, hogy miközben önök minket oktatnak az Alaptörvény tiszteletéről, és rajtunk kérik ezt számon, önök azok, akik a saját Alaptörvényüket a legkevésbé sem tisztelik. Az előző ciklusban három alkalommal módosították, most még talán két hónapja sem működik a parlament, de már a második alaptörvény-módosításnál tartunk.

Jól láthatóan önök az Alaptörvény esetében nemhogy arra nem törekszenek  hiszen erre kezdettől nem törekedtek , hogy valamifajta társadalmi egyetértéssel jelöljük ki közös politikai életünk kereteit, de arra sem törekszenek, hogy annyira komolyan vegyék a saját Alaptörvényüket, hogy csak a szükséges mértékben és gyakorisággal módosítsák. Amikor valamilyen politikai érdek ezt kívánja  legutóbb az aktuális veszélyhelyzet bejelentése, most egy önkormányzati választási taktikai kérdés , akkor gondolkodás és lelkiismeret-furdalás nélkül módosítják az Alaptörvényt.

Mert miről szól végül is ez a törvényjavaslat? Ugye, önök azt mondják, hogy azért, és ez a fő érvük, bár most Kósa képviselő úr rendkívül szerteágazó módon világította meg számunkra ezt a kérdést, de mégiscsak azt mondják, hogy a fő ok arra, hogy azonos időre kerüljön az önkormányzati és az európai parlamenti választás, az a megtakarítás, az ilyen módon elérhető megtakarítás. Nem kétséges, a költségvetésnek minden pénzre szüksége van, ugye, nem nagyon jól költik el ezt a pénzt  de ez majd egy másik vitának, a költségvetési vitának a tárgya lesz , de lenne mire költeni egyébként ezt a pénzt, ezt a forrást. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy akkor miért nem, mondjuk, az államtitkárok számát csökkentik. 57 államtitkára van ennek a kormánynak, plusz 11 közigazgatási államtitkár.

Tudják, hogy a második Gyurcsány-kormánynak hány államtitkára volt? Elárulom: 13. (Nacsa Lőrinc: És hány dolgozott? A fele!) Úgyhogy, ha mondjuk, megfeleznék ezt az államtitkári létszámot, akkor már nagyon jelentős megtakarítást érnének el. Vagy ha éppen a miniszterelnök úr fizetését nem kétszeresére, hanem csak a másfélszeresére emelték volna, bocsánat, nem a két és félszeresére  nem akarom megbántani , hanem csak a másfélszeresére emelték volna, és nem kapott volna szabad kezet azzal, hogy megszüntetik a kormánytagok bérplafonját, ezzel is jelentős összeget lehetett volna megtakarítani; és még jó pár ilyet tudok mondani.

De hát nyilvánvaló módon önök nem ezért nyúlnak hozzá az önkormányzati választások időpontjához, hanem azért, mert  szokás szerint  ebből valamifajta taktikai előnyt remélnek, azt remélik, hogy nehezítik az ellenzék helyzetét, hiszen két (Kósa Lajos: Ennél? Ne hülyéskedj!) eltérő jellegű választási rendszerben lezajló választást kell egy időben lebonyolítani, és erre kell az ellenzéknek felkészülnie: az európai parlamenti választás egy tiszta listás választás, miközben az önkormányzati választás egy bonyolult, vegyes rendszerű választás, de legalábbis a nagyvárosokban, nagyobb településeken, ott egy egyéni körzeti és egy polgármesteri választást jelent, amelyeken természetesen az ellenzék számára az együttműködés a kívánatos és sikeres taktika. Önök ezt akarják megakadályozni vagy ezt akarják megnehezíteni, le is nézik az ellenzéki választókat, azt gondolják, hogy majd gondot okoz nekik követni azt, hogy akkor hogyan kell szavazni. Szerintem egyébként ebben tévednek, alig hiszem, hogy ez megzavarná az ellenzéki szavazókat, de a szándék nyilvánvalóan ez.

Ami azt illeti, hogy ne kelljen túl sűrűn szavazniuk vagy az urnákhoz járulniuk a választóknak, ugye, az a helyzet, hogy erre az érvre hivatkozva önök már korábban végrehajtottak egy változást az önkormányzati választások időpontjában, meglepő módon egy viszonylag észszerű változást, amely azt mondta, hogy két ötéves ciklus után a parlamenti választás felezőjére kerül az önkormányzati választás időpontja, és utána újabb négyéves ciklusokkal úgy marad. Most ezt változtatják meg, folytatják az ötéves ciklusokat, de előre hozzák az önkormányzati választást az európai parlamenti választás időpontjára. Ez, ugye, idén jó ötlet, de többek között azzal jár, hogy a továbbiakban viszont újra lesznek olyan évek, amikor egyszerre, egy évben, sőt adott esetben időben is nagyon közel tartanak egymáshoz európai parlamenti választást, országgyűlési választást és önkormányzati választást, egymás után fogunk közvetlenül elmenni ezekre a választásokra  egyébként ez az év a 2034. év lesz, és miután ez a fajta kvízjáték, úgy látom, parlamenti műfajjá vált, akkor közlöm önökkel, hogy 2034-ben, szemben avval, amit önök gondolnak, lesz olimpia, mégpedig téli olimpia.

Na de, szóval visszatérve a kérdés lényegére azt szeretném tehát jelezni, hogy ez a megoldás tehát egyébként praktikusan is csak elsőre jó ötlet, mert a továbbiakban avval fog járni, hogy visszatérünk ahhoz a rendszerhez, amit korábban meghaladtunk, helyesen, hogy ugyanabban az évben volt az országgyűlési és az önkormányzati választás, most megint visszatérünk ehhez a rendszerhez, legalábbis időnként ez a helyzet fog kialakulni.

Hozzá kell még azt is tennem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ráadásul ezt úgy hidalják át, hogy a saját korábbi ígéretüktől most ellépnek, és egy másikfajta rendszerbe lépnek át, hogy létrehoznak egy lehetetlen jogi helyzetet, amikor hivatalban hagyják a 2019-ben öt évre megválasztott polgármestereket és képviselő-testületeket, májusban vagy pontosabban június elején szavaznak, ha jól emlékszem az időpontra, az új önkormányzatokról és polgármesterekről a választópolgárok, és majd csak októberben lépnek hivatalba az új testületek és polgármesterek. Akik emlékeznek arra, hogy mi történt 2002-ben, amikor az Orbán-kormányt leváltottuk, vagy akik emlékeznek arra, hogy mi történt 2019-ben azoknál az önkormányzatoknál, ahol a Fidesz veszített, azokban azért támad egyfajta aggodalom az iránt, hogy ezt a nyári időszakot mire fogják fordítani ezek az egyébként adott esetben már vesztett, hivatalukat elveszített  vagy, bocsánat, a további folytatás lehetőségét elvesztett, de még hivatalban lévő  polgármesterek és önkormányzati testületek.

Ami a javaslat másik elemét, a vármegyéket, és hozzákapcsolva az itt nem szereplő, de egyébként kapcsolódó főispáni poszt bevezetését illeti, őszintén szólva ennek nagy gyakorlati jelentősége nincsen. Leginkább arra szolgálnak ezek a témák, hogy ezekről beszélgessünk itt. Én a történelmi hagyományok ápolásának amúgy híve vagyok, de például jóval hathatósabbnak látnám a történelmi hagyományok ápolása területén, ha helyreállítanák az örökségvédelemnek a rendszerét, és nem pusztulna úgy a magyar épített örökség, mint az elmúlt 12 évben.

Ami pedig a megyéket illeti, rendkívül szép szavakkal beszélt erről Pósán képviselő úr, teljesen egyetértek vele, de ez nem azon múlik, hogy megyének vagy vármegyének hívják az adott intézményt. Ha viszont visszaadnák a megyéknek azokat az intézményeket és jogosítványokat, amelyeket elvettek tőlük, na, az sokkal inkább megfelelne a magyar megyei hagyományoknak, és sokkal inkább megfelelne annak a szerepnek, amit a megyék történelmileg betöltöttek és amit ma is be kellene tölteniük választott közigazgatási középszintként.

És azért ehhez az utolsó mondathoz szeretnék egy hangsúlyt kitenni. Mert persze tudom, hogy önök ezt tudják, de azért emlékezzünk meg arról, hogy a főispán és a vármegye viszonya nem az volt jogilag, mint amit önök javasolnak vagy ami jelenleg a kormánymegbízott és a választott megyei önkormányzat és annak elnökének a viszonya. A főispán lényegét tekintve főnöke volt a megyének, és bár most nem javasolják ezeknek a hatásköröknek a módosítását, de ahogy az előbb olyan kedvesen fenyegetően mondta Kocsis Máté képviselő úr, bocsánat, frakcióvezető úr, hát lehet, hogy még van egy-két módosító indítvány a tarsolyban, és mondjuk úgy, hogy nem lepődnék meg, vagy élek a gyanúperrel, hogy még mielőtt erről az alaptörvény-módosításról, illetve a vonatkozó törvénymódosításokról szavaznánk, esetleg még előkerül egy-egy módosító indítvány, amely átrendezi akkor már a főispán és a vármegye viszonyát, vagy amelyik esetleg feleleveníti azt a nemes történelmi hagyományt, amelyet Pósán képviselő úr említett  a „nemes” most nagyon idézőjelben volt , hogy a főpolgármester, az a kormány megbízottja, és nem a fővárosi emberek választják.

(14.20)

Látom az állandó hozzászólásaikból, hogy erre lenne igényük, nehezen viselik, hogy a fővárosi polgárok maguk választják meg a saját főpolgármesterüket (Kósa Lajos: Rosszul tudod, örülünk!), mint az is nagyon furcsa egyébként, hogy úgy akarják az európai parlamenti választásokhoz kötni az önkormányzati választást, hogy közben elvennék a magyar polgároktól azt a lehetőséget, hogy maguk válasszák meg az európai parlamenti képviselőiket. De ezt majd egy következő törvényjavaslat vitájában fogjuk részletesebben megtárgyalni.

Most elég legyen tehát annyi, hogy ennek az alaptörvény-módosításnak egy része nem időszerű, később egy átfogó módosításban vagy egy önkormányzati reformnál akár lehetne is róla beszélni, de nem fontos, nem érdekes. Más része viszont kimondottan káros, és sanda politikai szándékokat szolgál, így továbbra sem áll módunkban támogatni. (Kósa Lajos tapsol.)