DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak kicsit reagálnék a vitában elhangzottakra. Én mindig örülök, hogyha kialakul egy vita, és azért normál szót kértem, mert lehet, hogy két percbe nem fogok beleférni.

Nacsa képviselő úrral itt már vitatkoztunk egyszer erről az interregnumról, ami, ugye, a Covid alatt a polgármestert ruházta fel a testületek jogkörével, és akkor láthattuk, hogy Szekszárd és Komló fideszes polgármestere konkrétan az emberek által megválasztott képviselők által korábban elfogadott költségvetéseket átírta, olyan döntések sorozatát hozták meg egy személyben, amelyeknek semmi köze nem volt a koronavírus elleni védekezéshez. Akkor ön felrótta nekem vagy feltett egy kérdést, hogy én akkor felszólaltame annak idején, amikor ugyanúgy egyébként egyszemélyi hatáskörben vagy egy ilyen interregnum idején a pécsi polgármester egy harmadik alpolgármestert nevezett ki; akkor én felszólaltam ez ellen, és kifejeztem egyet nem értésemet, és azt is, hogy a városnak semmi indoka nincs arra, hogy újabb alpolgármestert nevezzen ki. És szeretnék visszakérdezni Nacsa képviselő úrra, hogy ön felemeltee a szavát akkor, amikor fideszes képviselők éltek vissza az önök által megadott, rendkívüli jogrendben megadott rendkívüli felhatalmazással.

Visszatérve kicsit a törvényjavaslat témájához, illetve az alaptörvény-módosítás egyik fő témájához, ugye, a vármegye, megye kérdéséhez, itt elhangzott már korábban, hogy önök milyen mértékben üresítették ki magát a megyét, a megyei önkormányzatnak a jogait, elvették az intézményeket, elvették a finanszírozását, elvették a döntési jogköröket. Én emlékszem, még amikor erről vitát folytattunk, akkor én pécsi önkormányzati képviselő voltam, és egy nagyon érdekes módon tolták túl ezt az intézkedést, akkor, ugye, Nagy Csaba jelenlegi képviselő úr, hát, nem is tudom, talán akkor még pécsi alpolgármester volt, vele folytattunk egy ilyen vitát, olyan jól sikerült  idézőjelben  az önök államosítása, hogy, ugye, a megyei, baranyai intézményeket átvitték állami fennhatóság alá, hogy még a vármegye házát, tehát Baranya vármegyeházát, amely 1931-ben épült, és egy ikonikus, szimbolikus épülete Pécs városának és Baranya megyének, még azt is sikerült átpasszolni az államhoz, ezzel gyakorlatilag semmibe véve a megyét, egyébként  mint mondhatjuk  egy közigazgatási egységet, és ugyanúgy mint egy nagyon fontos történelmi viszonyulási pontot. Én akkor felszólaltam ellenzéki képviselőként, és én azt kértem, hogy minden követ mozgassanak meg, hogy ez a bizonyos épület, ez a baranyai vármegyeháza, ami az eredeti akkori vármegyeháza volt, visszakerülhessen a megye tulajdonába  ezt sikerült egyébként egy többkörös eljárásban megtenni.

De én azt gondolom, hogy fontos lenne például figyelembe venni azokat a hatásköröket, amelyekkel egyébként bővíteni lehetne a megyék hatáskörét, és a mai vitában felmerült egyébként viszonyulásként vagy egy példaként a lengyel vajdaságnak az intézménye, ugye, nem is csak elnevezés szintjén, hanem jogkör tekintetében, azt én nagyon példamutatónak tartom. Rendkívül kiterjedt, fontos és erőteljes jogkörei vannak a vajdaságnak, és ez érezhető is egyébként a fejlesztéspolitikában, sokkal többet tudnak tenni a korrupció elleni küzdelemben, és sokkal többet tud tenni úgymond a közigazgatási szervezési középszint a fejlesztéspolitika terén. Ezt mindig példaként láttam egyébként, hogy a lengyel Kárpátaljai vajdaságnak a székhelye, Rzeszów városa, amely körülbelül akkora, mint Pécs városa, és egyébként ugyanúgy egy igen szegény, uniós összehasonlításban egy szegény régiónak a székhelye, de Pécshez képest milyen elképesztő sebességgel tud fejlődni, és milyen elképesztően nagyobb mértékű forrást tud biztosítani a fejlesztésekre.

És én azt gondolom, hogy fontos az önkormányzati rendszert úgymond leegyszerűsíteni, tehát azt a középszintű döntési rendszert ilyen módon átvizsgálni, hogy milyen módon lehetne a fejlesztéspolitika, a területfejlesztés, a vidékfejlesztés hatékonyságát növelni, és ebben bizony fontos szerepe lehetne a megyének, és az nem egy elnevezés, átnevezés vagy visszanevezés útján történhet meg, még akkor is, hogyha mondjuk, sokan szimpatizálunk ezzel az elnevezéssel.

És ami még nagyon fontos és amiért egyébként még megnyomtam a gombot, hogy szót kérek, az Kovács képviselőtársamnak a felszólalása, ami a műemlékvédelem és az épített örökség védelmével kapcsolatos. Én azt elismerem, hogy a 2012 óta történő kormányzás ideje alatt jelentős törekvések voltak az épített örökségünk védelme tekintetében, azt sajnálom, hogy ez sokszor olyan módon történt meg, hogy valamilyen módon a fideszes holdudvarhoz vagy a fideszes gazdasági holdudvarhoz kapcsolódó magánszemélyek birtokába került kastélyok vagy műemlék épületek felújításánál landoltak ezek a források, de összességében azt elismerem, hogy vannak erre törekvések, és az meg mindenképpen elismerést érdemel, hogy kimondva, politikai szándék szintjén ez megjelent. Ugyanakkor azt is lássák, tisztelt képviselőtársaim, hogy elképesztő mértékben és gyorsasággal pusztulnak a műemlék épületeink, és főleg azok az épületek, amelyekben, mondjuk, kevés turisztikai potenciált látnak bizonyos, tűz közelében lévő gazdasági szereplők.

Én említettem konkrétan, nem akartam részletesebben belemenni ebbe, említettem konkrétan egy pusztuló kastélyt, amely ennek az egész műemlékvédelmi rendszernek vagy szétvert műemlékvédelmi rendszernek az állatorvosi lova, és én ott a múlt év májusában tettem feljelentést, ugye, állami fenntartásban, állami tulajdonban van az a kastély, az a kastély omlik, és egyszerűen önkéntesen megjelenő műemlékvédelmi szakembereket nem engednek a közelébe, tehát önkéntes embereknek esélyt sem ad a magyar állami tulajdonos, hogy megvédjék ezt a pusztuló építészeti értéket, és megvédjék egyébként az ott meglévő, önmagában nagyon fontos műalkotásokat. És nem olyan régen érkezett meg a rendőrségnek a válasza, egy és egy hónap után, amelyben elutasították a följelentésemet arra hivatkozva, hogy annak ellenére, hogy itt egy műemlék épület elpusztulásáról, egy műemlékvédelem teljes elhanyagolásáról adtam teljesen világos képet a rendőrség számára, visszaírta, hogy a műemlékvédelmi jogszabályok nem határozzák meg kellő pontossággal a tulajdonosnak a feladatait, ezért sem a hanyag kezelést, sem a hűtlen kezelést nem tudták megállapítani, ami egy agyrém. Tehát kimondja a rendőrség, hogy nem érnek ma semmit a műemlékvédelmi törvények, mert a tulajdonos, a műemlék épület tulajdonosának a feladatát nem határozzák meg egzakt módon.

Én ezért is említettem, hogy fontosnak tartom, hogy Lázár miniszter úrtól egy félig pozitív visszajelzést kaptam, hogy tervezi a műemlékvédelmi jogszabályi környezet átalakítását. Én nagyon-nagyon bízom benne, hogy ezeket az anomáliákat végre kezelni lehet, és elindulhat egy folyamat, hogy valóban ezeket a turisztikailag nem frekventált helyen lévő és most pusztuló, az épített örökségünk részét képező és a nemzeti vagyon fontos elemeit képező épületeket meg lehessen menteni.

Nacsa képviselő úrra reagálnék még röviden. Azt én fontosnak tartom egyébként, ezt nem csak szimbolikus, fontos lépésnek tartom, hogy a Fidesz-KDNP az európai parlamenti listáján lehetőséget adott külhoni magyar képviselőknek, hogy részt vegyenek az európai uniós döntéshozatalban  erre szükség is van. Ugye, sok vitát lefolytattunk, én is mindig elmondtam a saját tapasztalataimat, hogy látható, hogy mennyire nem kíván foglalkozni az európai politikai elit az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival, ez úgy lepattan valamilyen módon az európai politikáról. Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, hogyha már erről beszélünk, akkor kérem az ön segítségét is, hogy legyen már annyi törekvés a magát nemzetinek mondó Fidesz-KDNP-ben, hogy amikor, mondjuk, egy ilyen tragédia történik, mint ami most a Sajó folyóval megvalósult, egy ilyen ökológiai tragédia, ahol a szlovák hatóságok, minisztériumok hónapokon keresztül bénultan figyelik, hogy mi történik, és még most sem oldották meg a helyzetet, vagy amikor már láthatjuk, hogy a Tisza erdélyi mellékfolyóinál adott esetben helyenként még ennél súlyosabb összetételű mérgező anyagok jutnak be a folyóba, és, ugye, ezek már megjelennek a magyar folyószakaszokon is, akkor mozduljon meg a magyar kormány, tegyenek valamit.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

(16.00)

Ne csak videokonferenciákat tartson Nagy István miniszter úr a szlovák környezetvédelmi miniszterrel, hanem menjen el a helyszínre, követelje a jogilag meglévő lehetőségeken, a határvízi egyezményeken keresztül a cselekvést. Tegyenek meg mindent a folyóink védelmében!

Nem értem önöket, tisztelt Nacsa képviselő úr. Én összehívtam a kilenc frakciót, hogy fogalmazzunk meg közösen egy politikai nyilatkozatot annak érdekében, hogy deklaráljuk, mennyire fontos a közös természeti kincseink megvédése, mennyire fontos, hogy kifejezzük, a Kárpát-medence nemcsak egy történelmi régió, hanem egy természeti régió is, és hogy közösen kell cselekednünk. A mai válságos időszak csak még jobban aláhúzza ezt a törekvést, s még csak egy válaszra sem méltattak, sem a KDNP, sem a Fidesz frakciói, hogy bármilyen módon szeretnének egy ilyen fontos lépést megtenni, ami nálunk nemcsak szimbolikus, hanem konkrétan is egy nagyon fontos politikai lépés lenne.

Azt gondolom, amikor látható, hogy egyedül nem tudjuk megvédeni a közös folyóinkat, hogy küldtünk volna egy üzenetet akár a szlovák kormány és társadalom felé, akár a román kormány felé, hogy ebben pártpolitikától függetlenül teljes egyetértés van, megköveteljük a közös természeti kincseink védelmét. Azt gondolom, hogy nemcsak a természeti kincseink védelme, de a külhoni magyar közösségek iránti felelősség is arra kötelez minket, hogy ezeket a lépéseket közösen és hatékonyan megtegyük. Köszönöm szépen.