DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A polgárok véleményét érdemes kikérni a mindennapi életüket és jövőjüket érintő alapvető kérdésekben. Ez a felismerés Magyarországon nem hat az újdonság erejével. A magyar kormány 2011 óta nemzeti konzultáció formájában minden fontos kérdésben megkérdezi az állampolgárok véleményét, és az eredményeket beépíti a döntéshozatalba.

Akár azt is mondhatnánk, hogy Brüsszel ezt a jó gyakorlatot próbálta átvenni a konferencia életre hívásával. Diplomatikusan annyit fűzhetünk hozzá, hogy majdnem sikerült is nekik. Mindenesetre nem Magyarországon és a magyar embereken múlott. A magyar emberek a kezdetektől fogva aktívan vettek részt az Európai Unió jövőjéről szóló vitában. A civil társadalmi szervezetek, a kormányzati szervezetek és helyi hatóságok nemzeti, regionális és helyi szinten is számos rendezvénnyel járultak hozzá ahhoz, hogy a magyar emberek hallathassák hangjukat.

Magyarországon több mint 800 eseményt szerveztek a konferenciasorozat ideje alatt. Büszkék lehetünk arra, hogy mi, magyarok voltunk az egyik legaktívabb nemzet az EU-ban, Magyarországon szervezték a legtöbbet a konferencia digitális platformján regisztrált események közül, lakosságarányosan pedig a második helyen állunk a megszervezett események, a konferencia számára beküldött ötletek és hozzászólások együttes számát tekintve, nagyságrendekkel megelőzve más nagy uniós tagállamokat is.

Magyarországon a konferenciával kapcsolatos előkészítő tevékenységek már az eseménysorozat hivatalos elindítása előtt, 2020 júniusában elkezdődtek. Az Igazságügyi Minisztérium mint az európai uniós ügyekért felelős minisztérium, már annak hivatalos indulása előtt a konferenciához kapcsolódó események szervezéséhez és népszerűsítéséhez látott. Büszkén mondhatom, hogy négy nagyszabású nemzetközi konferenciát bonyolítottunk le, amelyen uniós kormányzati szereplők, biztosok, európai parlamenti képviselők, szakértők és az akadémiai világ képviselői is megosztották a gondolataikat, és tartalmas eszmecserét folytattak Európa jövőjéről.

Kerekasztalbeszélgetés-sorozatot szerveztünk kifejezetten a fiatalok számára, ezek a nemzeti szuverenitás és az egyre szorosabb integráció kérdését, a magyar kormány zöldpolitikáját, az Unió előtt álló főbb kihívásokat, valamint az ifjúságpolitikát érintették. Az Igazságügyi Minisztérium esszépályázatot is hirdetett a magyar fiatalok részére a konferenciához kapcsolódó témákban. A több száz hazai szervezésű esemény alapján megállapítható, hogy a magyarok az erősebb és hatékonyabb Európai Unió kulcsát nem a birodalomépítésben látják. A magyar emberek világosan fogalmaztak, az Európai Uniónak változnia kell. A magyar eseményeken elhangzottak szerint ki kell állnunk az egyhangú döntéshozatal fenntartása mellett, és el kell utasítanunk a többségi döntéshozatallal érintett területek bővítését, ahogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság lopakodó hatáskörbővítésére irányuló törekvéseit is.

Javaslatok születtek az Európai Parlament megreformálására, ezen belül például az európai parlamenti képviselők számának csökkentésére és a képviselők nemzeti parlamentekből történő delegálására is. A konferencia által becsatornázott magyar javaslatok szerint az Európai Uniónak támogatnia kellene a tagállamok határvédelmi erőfeszítéseit, a kötelező kvóták erőltetésével pedig végleg fel kellene hagynia. A migrációs politikának nemzeti hatáskörben kell maradnia, és a tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy milyen mértékben kívánják igénybe venni a munkacélú migrációt. Egyértelmű különbséget kell tenni a bevándorlók és a menekültek között, a demográfiai problémákat pedig nem a migráció elősegítésével kell kezelni. Inkább a családok támogatása, a gyermekek oktatása, a gyermekeket célzó szexuális propaganda féken tartása, valamint a hagyományos családmodell és házasság támogatásainak kérdéseire kellene koncentrálnia az Európai Uniónak. Számos javaslat szerint Európa keresztény gyökereit és hagyományait az uniós alapértékek között kellene szerepeltetni.

Javaslatok születtek az EU védelmi szuverenitásának erősítésére, a külső veszélyekkel szembeni ellenálló képességének erősítésére. Több helyen is hangsúlyozták a nukleáris energia jelentőségét az energiaellátás biztonsága és az energiaárak alacsonyan tartása szempontjából.

Mindebből világosan látszik, hogy a magyaroknak határozott elképzelése van Európa jövőjével kapcsolatban, amely több ponton nem vág egybe a brüsszeli elit elképzeléseivel. Az is világos, hogy az Unió jelenlegi szerződéses keretei nem teszik lehetővé a magyar javaslatok megvalósítását, nem teszik képessé az EU-t arra, hogy megállja a helyét a válságok évtizedében.

(16.50)

Ebből következik, hogy a szerződések felülvizsgálatának kérdését is meg kell nyitni.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar emberek világosan beszéltek. De vajon mit hallott meg ebből Brüsszel? Itt sajnos nem sok jóval kecsegtethetem önöket. A konferencia végkövetkeztetéseiben ugyanis egy minden eddiginél föderálisabb Európa víziója jelenik meg. A konferencia európai szinten átláthatatlan, túlbürokratizált, saját szabályait menet közben felülíró folyamattá vált, amely nem az állampolgárokat, hanem sokkal inkább a brüsszeli birodalomépítési törekvéseket szolgálta.

(Folytatás 18/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2022. június 28. kedd 18/2. szám

Országgyűlési Napló

A konferencia végkövetkeztetései nem tekinthetők a nemzeti hozzájárulások arányos és reprezentatív összegzésének. Az úgynevezett európai polgári panelekben részt vevő 800, véletlenszerűen kiválasztott uniós polgár által kidolgozott ajánlások nem tükrözhetik híven 480 millió európai véleményét. Őket ráadásul függetlennek beállított szakértők segítették munkájukban úgy, hogy a köztük folyó eszmecserét és a szakértők által elhangzottakat külső megfigyelők egyáltalán nem hallhatták. Sőt, az Európai Parlament által dominált úgynevezett munkacsoportokban egyes szereplők befolyása még nagyobb szerepet kapott, míg az eredeti tervekkel ellentétben a minden polgár számára hozzáférhető ötletbörze, a digitális platform tartalma végül elenyésző szerephez jutott.

Tisztelt Ház! A kormány üdvözli, hogy az Országgyűlés részt vesz az Európa jövőjéről folytatott vitában, és európai szinten is felvállalja a magyar emberek véleményének és elvárásainak képviseletét. Kiemelkedően fontos lépés ez. A demokratikus legitimáció legfőbb hordozójaként az Országgyűlés a határozat elfogadásával erős mandátumot ad a kormánynak ahhoz, hogy képviselje a magyar emberek érdekeit az Európai Unió intézményeiben. Ezzel a mandátummal élve a magyar kormány a magyar emberek elvárásainak megfelelően a béke, a szabadság és a jólét Európájának megteremtésén dolgozik majd, egy olyan Európáért, amelynek arcában mi is megláthatjuk a saját arcunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)