DR. DEUTSCH TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők! A magyarok aktívan részt vettek az Európa jövőjéről szóló konferencián, és határozott véleményt fogalmaztak meg az Európai Unióról, az Európai Unió jövőjéről. Azt gondolom, köszönet illet valamennyi magyar polgárt, aki az aktív véleménynyilvánításával és részvételével segítette, gazdagította ezt a munkát.

A magyar emberek véleménye számunkra, a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői, illetve a magyar országgyűlési képviselők számára irányadóak, így tehát vezérszónoki felszólalásomban a rendkívül széles körű és aktív magyar részvétel során kialakult vélemények, álláspontok közül néhány különösen fontosat szeretnék idézni.

Elsőként, az Európai Unió ma az integrációt öncélnak tekinti, ami minden hagyományos értéket megelőz, és minden nemzeti érdeket felülír. Célja az európai birodalom létrehozása anélkül, hogy erre a tagállamok és az európai polgárok felhatalmazást adtak volna. Mi, magyarok, az integrációt eszköznek tekintjük arra, hogy nemzeti szabadságunk kiteljesedhessen.

Másodikként, az Európai Unió ma a hagyományos európai értékeket tagadó Európát épít. Mi, magyarok, viszont úgy hisszük, hogy Európát zsidó-keresztény gyökerei táplálják, építőkövei pedig hagyományos közösségeink, a nemzet, a családok és a történelmi egyházak. A közös alkotmányos örökségünk részét képező értékekre és elvekre inspirációként tekintünk, amelyek megerősítik a tagállamok közösségét, és nem éket vernek közéjük.

Harmadikként, az Európai Unió ma a véleményhegemónia Európáját építi. Európa nem a sokféleségben, hanem az igazodásban és az öncenzúrában egyesül. Mi, magyarok, a szabadság és a pluralizmus pártján állunk. Elfogadjuk a világnézetek, érdekek és álláspontok sokféleségét, és magától értetődőnek tartjuk, hogy elmondhassuk és képviselhessük a miénket.

Negyedikként, az Európai Unió ma nemzetek nélküli Európát épít. Mi, magyarok, viszont úgy gondoljuk, hogy a tagállamok az európai integráció jövőjének urai. A tagállamok a szuverenitás kizárólagos hordozói, így egyedül a tagállamok dönthetnek arról, mely hatásköreiket kívánják közösen gyakorolni.

Ötödikként, az Európai Unió ma demokrácia nélküli Európát épít. Az európai nép uralmának megvalósítása ürügyén valójában az európai nemzetek, uniós intézmények feletti demokratikus ellenőrzésének felszámolása zajlik. Mi, magyarok, tudjuk, hogy nem létezik európai démosz, és valljuk, hogy az európai integrációnak nem az európai nép létrehozása a célja. Európaiságunk a nemzeti identitásunk szerves része. Azért vagyunk európaiak, mert magyarok vagyunk, és mi csak magyarként lehetünk európaiak. Ahogy Schöpflin professzor fogalmazott zseniális megfogalmazásában: ő egy európai, magyar kiadásban. Az európai demokrácia csak a demokratikusan szerveződő nemzeti közösségek erősítése révén biztosítható, a demokráciák demokráciáját kell létrehoznunk az Unióban.

Hatodikként, az Európai Unió ma kiszolgáltatott Európát épít. Évtizedünk a veszélyes kihívások korszaka. Meg kell védenünk a jelen és a jövő európai generációit. A válságok felfedték az Európai Unió gyengeségeit, megmutatták, hogy vészhelyzetben cselekvőképes, erős nemzetállamokra van szükség és olyan Európai Unióra, amely nem gúzsba köti őket, hanem valódi támogatást nyújt számukra. Az európai biztonsági helyzet drámai változása rámutatott arra, hogy Európának képesnek kell lenni akár saját erejéből is megvédeni önmagát. Minden népnek joga van eldönteni, kivel akar együtt élni, és mi ennek a jognak érvényt kívánunk szerezni.

Hetedikként, az Európai Unió ma nem a sikeresek, hanem a sikertelenek Európáját építi. Az EU gondolata arra az egyszerű feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön. Közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. A versenyképes Európai Unió a tagállamok versenyképes gazdaságára épül. Az Európai Unión belüli konvergencia versenyképességet erősítő tényező. Az uniós költségvetés felzárkóztatási forrásainak csökkentése vagy eltérítése az Európai Unió versenyképességét rontja.

Nyolcadikként, az Európai Unió ma európaiak nélküli Európát épít, kizárólag a tömeges bevándorlás megvalósításához nyújt anyagi segítséget. Ezzel szemben mi, magyarok, Európa jövőjét a családok támogatásában és a gyermekvállalási kedv erősítésében látjuk. Az EU-nak ezt a modellt is legitim megoldásként kell elismernie, és támogatásban kell részesítenie. Az európai életmód fenntarthatóságának demográfiai előfeltételei is vannak. A demográfiai kihívás kezelését az uniós költségvetés meghatározó szempontjává kell tenni.

És végül kilencedikként, az Európai Unió ma megcsonkított Európát épít. Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési lendülete elfogyott, mindez a folyamat befejezetlen. Új lendületre van szükség. Helyre kell állítani a bővítési folyamatban megrendült bizalmat. Minden nyugat-balkáni állam európai integrációját támogatjuk, mert hozzájárul szomszédságunk stabilitásához, azonban Szerbia integrációs folyamatának és perspektívájának kiemelkedő szerepe van. Szerbia a térség stabilitásának kulcsa. Ha Szerbia elveszti motivációját az európai integráció iránt, akkor a Nyugat-Balkánon egyetlen befagyott konfliktust sem fog tudni megoldani senki sem.

Nos, tisztelt Országgyűlés, kedves képviselő hölgyek és urak, az előbbiekben elhangzott, akár európainak is mondható beszéddel készültem, de napok óta hallható a tisztelt ellenzék, a magyar baloldal duzzogása, hogy ne mondjam, hisztije a benyújtott országgyűlési határozati javaslat kapcsán.

(17.00)

Ezért engedjék meg, hogy az eddig elmondottakon túl néhány további megjegyzést is megfogalmazzak, elsőként az aktív magyar részvételről, illetve az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat furcsaságairól. Nos, tisztelt Országgyűlés, ahogy államtitkár úr is mondta, egy átlagos méretű európai uniós tagországként a részvételi aktivitást tekintve a magyar polgárok összehasonlításban a harmadik, a másik fontos összehasonlítási kritérium szempontjából a hatodik helyen végeztek. Ha még egyszer valaki itt, a magyar Országgyűlésben az Európa jövője konferencián tapasztalható magyar részvételt követően arról fog mantrázni, hogy a magyarok euroszkeptikusak, hogy az egyébként 52-54, ha az áprilisi eredményt nézem, ha a hétvégi eredményt nézem, akkor 65-70 százalékos támogatottsággal bíró kormánypártok bázisában euroszkeptikus emberek vannak, akkor engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy ez nincsen így.

Ami a magunk mögött hagyott hónapokban tapasztalható volt, az az volt, hogy éppen a magyar közigazgatás aktív kezdeményező szerepének köszönhetően a magyar polgárok aktívan mondták el a véleményüket. Ez a vélemény markánsan magyar vélemény, nem a brüsszeli főáram szája íze szerint fogalmazódott meg. Meg is volt erre a válasz, nemes egyszerűséggel kicenzúrázták ezeket. Az Európa jövője konferenciasorozat úgy működött, hogy ami az előre megírt végeredménynek nem felelt meg, az nem került be a végkövetkeztetésekbe, ami az előre megírt végeredménynek megfelelő volt, bár kevesen mondták, azoknak is a függetlensége erősen megkérdőjelezhető, nos, azok a vélemények persze masszívan megjelentek.

Másodikként, tisztelt Országgyűlés, kedves képviselő hölgyek és urak, a benyújtott országgyűlési határozati javaslat, ahogy Hörcsik elnök is mondta, a magyar polgárok aktív részvétele mentén kialakult véleményeket tartalmazza. Így tehát azt tudom mondani, hogy nagyszámú részvétel, aktív véleménynyilvánítás, és a benyújtott országgyűlési határozati javaslat sorsát illetően az lenne a logikus következmény, hogy egyfajta széles körű parlamenti egyetértés alakul ki. Elmondták a magyar polgárok, hogy mit szeretnének, ez jelenik meg az országgyűlési határozati javaslatban, hát, az lenne a logikus következtetés, hogy egy széles körű, hogy ne mondjam, ha nem ijednek meg ott baloldalon: akár nemzeti egyetértés is kialakulhatott volna az országgyűlési határozati javaslat támogatását illetően. De nincs így! Sipítozás hallatszik idestova egy hete, mióta az indítvány ismertté vált. Mi lehet mindennek az oka, mi lehet mindennek a magyarázata?

Nos, ahogy gondolkodtam, két világos és egyértelmű magyarázat merült föl. Az első az, hogy az április 3-ai, az önök szempontjából megsemmisítő választási vereséget követően, ami a hétköznapi logika szempontjából is szembenézést tett volna szükségessé  önök persze ezt a szembenézést elvétették, elmulasztották, emiatt nem szeretnék természetesen krokodilkönnyeket hullajtani, ha önök nem néznek szembe a saját maguk hibájával, az a versenyképtelenségük okán a mi versenyképességünket indirekt módon erősítő, tehát, nosza, járjanak csak el így ezután is, de mégis valami ilyen szembenézés pótlékként , mintha megjelent volna az, hogy az derült ki, hogy a magyar baloldal pártjai nem ismerik és nem fogadják el mindazt, ami Magyarországon zajlik, ahogy Magyarország kinéz.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Bennem egyre erősebb a gyanú, hogy önök nemcsak hogy nem ismerik és nem értik, hogy milyen ez az ország, de mivel nem ismerik és nem értik, hogy milyen ez az ország, nem ismerik és nem értik, hogy hogyan működik az Európai Unió, és az önök tévedésének az egyik alapvető oka.

Önök hetek óta, hónapok óta arról beszélnek, hogy az Európai Bizottság Európa jövőjéről szóló konferenciát kezdeményezett. Nem igaz, nem az Európai Bizottság kezdeményezte ezt a konferenciát, hanem az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács közösen. Önök nem értik azt, hogy az európai együttműködés több mint fél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott gondolata nem kevesebbről szól, mintsem az 1950-es évek elején annak a reménynek a megfogalmazása, hogy Európa jövőjéről végre az európai nemzetállamok dönthetnek, végre a szuverén döntés lehetősége megnyílik, hiszen az 1950-es évek Európája Nyugaton amerikai, Közép- és Kelet-Európában pedig orosz megszállást jelentett. Minden, ami a nemzetállamok szuverén döntésével ellentétes, minden, ami ezt a döntési szabadságot akarja korlátozni, az az európai együttműködés alapgondolatával ellentétes.

Önök sápítoznak az Európai Parlament működésének átalakítására vonatkozó magyar javaslatot illetően. Antidemokratikus javaslatról beszélnek akkor, amikor az európai együttműködés kezdetétől 1979-ig az Európai Parlament tagjait nem választották, hanem a tagállami parlamentek delegálták, akkor, amikor jelen pillanatban az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének a tagjait, az Európa Tanács Parlamentjét nem választják, hanem a tagállami parlamentek delegálják. Egyszer nem hallottam, az önök képviselői is ott ülnek az Európai Tanács parlamenti közgyűlésében, és ennek a delegálási elvnek a működése kapcsán egyszer nem hallottam azt, hogy ez egy antidemokratikus megoldás lenne. Arról persze nem beszélnek, hogy egy olyan elképzelést fogalmaz meg az európai mainstream politika, ami még elvenne az európai uniós tagállamoktól európai parlamenti képviselői helyeket, hiszen a transznacionális, a páneurópai lista gondolata ezt jelenti.

A másik oka annak, hogy önök ezt a magyar polgárok álláspontját írásba foglaló országgyűlési határozati javaslatot nem tudják támogatni, az az, hogy a magyar baloldal jelen állapotában a nemzeti egyetértésre politikailag alkalmatlan. A nemzeti egyetértésre politikailag alkalmatlan, mert az a helyzet, hogy önök kizárólag érzelmi döntést hoznak, és önök érzelmileg úgy viszonyulnak az európai jelenségekhez, hogy jelen pillanatban önök jobban gyűlölik a magyar politikai ellenfeleiket, minket, mintsem amennyire szeretik a hazájukat. És minden, az Európai Unióban megfogalmazódó olyan vélemény, amely önöknek, sokszor persze tévedés okán kormánykritikusnak tetszik, azt önök lelkesen támogatják, még akkor is, ha eminens magyar nemzeti érdekekkel ellentétes. Önök tehát nem a magyar nemzeti érdekeket vizsgálják, hanem pártpolitikai ízlésük alapján, érzelmi alapon mindennek tapsolnak, ami önök szerint a gyűlölt ellenfeleiknek, a Fidesznek és a KDNP-nek, a kormánynak hátrányos.

Tisztelt Elnök Úr! Elnézést kérek, hogy túlléptem az időmet, befejezésül  talán nem is kellett volna ilyen hosszú határozati javaslat , ahogy Hörcsik elnök úr is fogalmazott: mit kíván a magyar nemzet? 1848-ban kiválóan megfogalmaztuk: legyen béke, szabadság és egyetértés. Az Európai Unió mai helyzetében ez lenne talán a legfontosabb európai program, Európában legyen végre béke, szabadság és egyetértés. Köszönöm, hogy meghallgattak, az országgyűlési határozati javaslat támogatását kérem. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)