ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Van egy anekdota, nem tudom, hitelese, de mindenképpen jellemző a mostani helyzetre, amelyik arról szól, hogy annak idején a Bibó Szakkollégiumban addig tartottak a focimeccsek, amíg nem Orbán Viktor csapata állt nyerésre. Most pontosan ezt játssza el a Fidesz az Európai Unióval. Most, hogy folyamatosan kiszorulnak az európai uniós döntéshozatal érdemi részéből, hogy az Európai Néppárt, amelyik egyébként az önök által is emlegetett kereszténydemokrata hagyományokat folytatja, már nem tűri el önöknek azt a politikáját, azt az erősen jobbra hajló politikáját, hogy finoman fogalmazzak, ami ellentmond ezeknek az elveknek, az kiszorította tagjai közül a Fideszt, mint ahogy ez történt az Európai Parlamentben is.

Amikor úgy tűnik, hogy egyre inkább vagy egyre kevésbé tűri az Európai Unió azt, amit önök a magyar jogállammal csinálnak, és amilyen módon önök az európai uniós pénzeket nem annyira a köz javára, mint bizonyos csoportok javára használják föl, és bizony jogállami feltételeket állít az elé, hogy ez a kormány hozzáférjen ezekhez a forrásokhoz; amikor az a gyakorlat, amit a magyar kormány folytat, hogy fontos ügyeket akadályoz meg, egyébként Magyarország számára is fontos ügyeket, mint a globális minimumadó, a vétójával, akkor bizony felmerül az, hogy talán mégsem jó az a gyakorlat, amikor egyetlen kormány meg tudja akasztani az egész európai uniós döntéshozatalt.

(17.10)

Ebben a helyzetben önök mit tesznek? Na, hát, nem átgondolják a politikájukat, nem próbálnak esetleg azon gondolkozni, hogy a magyar nemzeti érdekek képviseletének vane más útja, mint az állandó konfliktuskeresés az Európai Unióval, hanem azt mondják, hogy ja, hát akkor ez az Európai Unió nem kell. Mert ez a határozati javaslat, tisztelt képviselőtársaim, az Európai Unió elutasításáról szól. (Nacsa Lőrinc: Nem!) Mert ne játsszunk bábszínházat egymással! Önök tudták akkor is, amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, és önök ezt egyébként előkészítették, amikor azt a lisszaboni szerződést ratifikálta ez a parlament az elsők között, és önök megszavazták, hogy mik azok a szabályok, amelyekre az Európai Unió épül, az egyre szorosabb együttműködés akkor is benne volt az Európai Unió alapelveiben, amikor beléptünk az Európai Unióba, akkor is benne volt, amikor a lisszaboni szerződést elfogadták. (Nacsa Lőrinc: Egyhangúság…) Azok a hatáskörök, amelyekről egyébként önök beszélnek, benne voltak az európai uniós szerződésekben.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy most az történik, hogy mivel érzik azt, hogy egyre kevésbé van mozgásterük az európai porondon, mivel érzik azt, hogy egyébként nem tudják folytatni azt a gyakorlatot, amit az elmúlt években vagy évtizedben tettek, amikor az Európai Unió előnyeit, különösen a saját maguk számára elhozták, de egyébként nem vettek részt vagy csak destruktív módon vettek részt az európai uniós munkában, és itt ez alatt a magyar kormányt értem elsősorban, nem lehet a végtelenségig folytatni, akkor nekiálltak annak, hogy előkészítsék Magyarország kivezetését az Európai Unióból.

Tudják, hol vetődött fel nem olyan nagyon régen ez, hogy talán törölni kellene az egyre szorosabb uniót az uniós alapdokumentumokból? Elmondom önöknek. A brit kormányfő vetette föl ezt a brexitnépszavazás előkészítéseként. Ugyanez történik most. Ne legyen félreértés, minden magyar polgár számára legyen világos, hogy a habverés mögött ez történik!

Ez a helyzet egyébként az Unió jövőjéről szóló konferenciával is. Hát, csak az a konferencia jó önöknek, amely azt az eredményt hozza, amit önök helyesnek gondolnak. Ezt itthon meg tudták oldani, tudtak szervezni egy nemzeti konzultációt lényegében erre a dologra, de hát, sajnos a másik 26 tagállamra nincs hatásuk, arra nem tudnak hatást gyakorolni, hogy Hegyeshalmon túl mit gondoljanak a polgárok, így aztán a konferencia eredménye nem az lett, amit önök vártak. Mi a következtetés? Ez a konferencia illegitim; csak az legitim, amit önök mondanak és gondolnak.

Természetesen a határozati javaslatot részletesen, egyenként is végig lehetne venni, de ha megengedik, én most csak néhány fontos pontot emelek ki. Például beszélnek a Bizottság politikai semlegességéről. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez ma is szerepel, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17/B. pontjában benne van. (Nacsa Lőrinc: És így van?) Így van! Bocsánat, C. pont, de benne van, és így van, tisztelt képviselőtársaim. Az, hogy ezek a döntések… Az Európai Bizottság ma is politikailag független módon működik, a magyar biztosok is politikailag függetlenek, bármennyire is nehezményezik ezt önök időnként, de az a helyzet, hogy bizony persze ez nem jelenti azt, hogy olyan döntéseket hoznak, mint önök szeretnék. Az Európai Bizottságot a magyar kormány még nem tudja irányítani. Értem, hogy ez fáj önöknek, mert megszokták itthon azt, hogy kétharmaddal azt csinálnak, amit akarnak, áthághatnak minden szabályt, áthághatják a jogot, vagy átírhatják, ha nem tetszik. Hát, ez sajnos  önöknek sajnos  az Európai Unióban nem így van, ott bizony a szerződések és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek, még a magyar kormányra nézve is.

Hasonló a helyzet a hatáskörökkel. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2., 3., 4. pontja rögzíti azt, hogy mik azok a hatáskörök, amelyekkel az Európai Unió rendelkezik. Ki lehet mondani. Akarjuk? Persze, akarjuk, akarjuk! De hát benne van! Nincs ebben a dologban igazából ilyen tennivaló.

Bonyolultabb és nehezebb kérdés, erről már érdemes beszélni, amikor ők azt mondják, hogy a zsidó-keresztény örökség megjelenike vagy nem az Európai Unió szerződésében. Az a helyzet, hogy a preambulum szó szerint úgy szól, hogy „merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak”. Itt valóban nincs megjegyezve, hogy melyik ez a vallási örökség, de őszintén szólva nem hiszem, hogy önöknek ez a problémája. Önöknek az a problémája, hogy van folytatása a mondatnak, hogy a humanista örökség is szerepel benne, meg hogy szerepel benne a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság. Na, ezzel önöknek már baja van. Ezt szeretnék helyettesíteni, ezt már többször elmondtam, ezt nem szokták szeretni, de akkor is ezt kell mondanom, hogy az önök ál-kereszténydemokrata, jogállamiságot és emberi jogokat tagadó álláspontjával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van olyan kérdés, amiben élesen szemben állunk egymással és vitatkozunk egymással, de nem ezt mondom még el, mert talán keressük először azt, amiben egyetértünk. Van, amiben egyetértünk, van három ilyen pont, és ezt is szeretném elmondani. Az egyik ezek közül az Európai Unió bővítése melletti elkötelezettség. Ez szerintünk is helyes, hogyha ezt a magyar parlament támogatja. A második ilyen a nemzetiségi jogok védelme. Ez is helyes, hogyha a magyar parlament ezt támogatja. Ebből a szempontból az Európai Unió nem teljesít elég jól, ebből a szempontból az Európai Unió nem ad kellő védelmet a polgárainak. A harmadik ilyen pedig a védelmi képességek, beleértve a határőrizet közös megerősítése. Ez fontos, és ebben egyetértünk. Ezt szerettem volna elmondani, hogy ne mondják azt, hogy semmiben nem értünk egyet.

De van köztünk egy döntő különbség, és Deutsch Tamás képviselő úr felszólalása ezt nagyon világosan mutatta. Az önök számára az európai demokrácia valójában a nemzeti kormányok uralmát jelenti. Az önök számára a helyes európai működés az, hogyha a nemzeti kormányok  nem a nemzetállamok és nem a nemzetek, a nemzeti kormányok  határozzák meg az Európai Unió politikáját.

Szerintünk ez nem így van. A Demokratikus Koalíció álláspontja régóta az, és ez nem változott, hogy az a megfelelő európai uniós működés, ha az európai polgárok akarata határozza meg az Európai Unió működését. És az európai polgárok akaratának van egy nagyon világos kifejeződési módja, ez az Európai Parlament, amelyet közvetlenül választanak a polgárok.

Értem, hogy önöket zavarja, hogy ebben a rendszerben a magyar polgároknak van joga és lehetősége arra, hogy ne csak kormánypárti tagokat küldjenek az Európai Parlamentbe. Nincs kétségem, hogy ha önökön múlna, akkor a kétharmados törvény nem lenne ennyire megengedő és liberális. Értem, hogy fáj önöknek az, hogy a legutóbbi európai parlamenti választáson csúnyán leszerepelt az a szélsőjobboldali koalíció, amit önök próbáltak összehozni, és még gyakorlatilag blokkoló kisebbséget sem tudott szerezni magának. Értem, hogy ez fáj önöknek. De a helyzet akkor is az, hogy önöknek és az önök nézeteinek nincs Európában többsége. Ezért akarják megszüntetni azt a lehetőséget, hogy a magyar polgárok közvetlenül dönthessenek arról, hogy kik képviselik Magyarországot az Európai Unióban, legalábbis a Parlamentben, és közvetlenül dönthessenek arról, hogy kik legyenek az európai parlamenti képviselők.

Nem tudom, ismerike azt a felmérést, amelyik például azt mondja, hogy a magyar polgárok 60 százaléka úgy gondolja, hogy a legfontosabb eszköze az európai politika és az Európai Unió befolyásolására az európai parlamenti választáson való részvétel. Önök ezt a jogot akarják elvenni, önök ettől a jogtól szeretnék megfosztani a magyar polgárokat, attól a joguktól, hogy közvetlen beleszólásuk legyen az Európai Unió működésébe. Ez valóban egy lényeges és alapvető különbség a kettőnk felfogása szerint. Szerintünk az Európai Unióban nem kevesebb demokráciára és több kormányzati hatalomra, hanem éppen ellenkezőleg, több demokráciára, a polgárok erősebb közvetlen beleszólására van szükség.

Éppen azért, mert nem gondoljuk azt, hogy helyes lenne, hogyha csak kritizáljuk a Fidesz elképzeléseit, ezért mi magunk is benyújtottuk azt a határozati javaslatot, pontosabban módosító indítványként egy olyan tervezetet, amely helyettesíti az önök határozati javaslatát, amely nagyon világosan kiáll egy demokratikusabb európai működés mellett, egy átlátható európai működés mellett, amellett, hogy az Európai Parlament hatáskörei ne csökkenjenek, hanem növekedjenek, hogy az Európai Parlament kapjon erősebb befolyást az Európai Unión belül, amely kiáll amellett, hogy az Európai Unió jóval erősebb legyen a szociális területen, a szociális Európa területén, és jóval erősebb legyen a fenntartható fejlődés, a jövőnk megvédése területén, és amely kiáll amellett, hogy az Európai Unió intézményei átláthatóak, követhetőek legyenek, beleértve a Tanácsot, és beleértve azt is, hogy a Tanácson a nemzeti kormányok mit képviselnek.

Még egyszer mondom, mi azt gondoljuk, hogy nem kevesebb Európára és gyengébb Európai Unióra van szükség abban a helyzetben, amiben ma élünk, amikor csak a közös európai fellépéssel tudunk nagyon sok, minket fenyegető problémát, gondot, nehézséget kezelni a klímaváltozástól a biztonsági kihíváson keresztül egészen az egyre élesedő gazdasági versenyig. Mi tehát azt gondoljuk, hogy erősebb Európai Unió, több Európa és erősebb európai demokrácia kell, mi emellett állunk, mi erre fogunk szavazni, ezt fogjuk támogatni. És azt kell mondanom Deutsch Tamás képviselő úrnak, hogy ha önnek nem tetszik ez a demokratikus Európai Unió, ha önöknek nem tetszik az, hogy az európai parlamenti képviselőket közvetlenül választják, akkor legközelebb ne induljon el az európai parlamenti választásokon. Köszönöm szépen. (Fekete-Győr András tapsol.)

(17.20)