DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott, én azért szeretném az elmúlt egy évet összefoglalni, mert mint nemzeti parlamenti delegált, részt vettem az „Európa jövője” konferenciasorozatban, és a klímavédelmi munkacsoportnak is a tagja voltam. Köszönöm szépen Hörcsik elnök úrnak a lehetőséget.

Arató képviselőtársam hozzászólásából látszik az, hogy nem vett részt az „Európa jövője” konferenciasorozatban. (Arató Gergely: Nem vagyok fideszes, azért sajnos! Őket hívták meg!) Bárcsak a demokráciáról szólt volna az „Európa jövője” konferenciasorozat! Nemzeti parlamenti delegáltként kellett azzal szembesülni, hogy a jogállamiság nagy őrei azt nem vették figyelembe, és nem olvasták el az „Európa jövője” konferenciasorozat saját eljárási kódexét, amely meghatározza a 17. cikkelyében, hogy mit jelent a konszenzus, a demokrácia.

A nemzeti parlamentek képviselői végig elleneztünk számos pontot. Ahogy Deutsch Tamás képviselőtársam is mondta, ez egy előre megírt verdikt volt. Érezni lehetett azt, hogy egy magasztos cél lehetett volna, hogy a polgárok véleményét becsatornázzuk a „Európa jövője” konferenciasorozatba. És nagyon köszönjük azoknak a civileknek, polgároknak  és azt a rengeteg rendezvényt, több mint 804 konferencia, amellyel az első helyen végeztünk  azt a sok-sok munkát, amit beletettek.

Ez politikai aspektusból a föderatív Unió előkészítése volt. Nemzeti parlamenti képviselők több mint tízen egy éven keresztül folyamatosan elmondtuk a véleményünket, hogy nem támogatjuk a transznacionális listát, nem támogatjuk a Spitzenkandidatot. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság egy pozícióba való betöltése  ez lenne a demokrácia? Ez lenne Európa jövője?

Nem támogattuk az Európai Parlament jogalkotási kezdeményezési jogát sem. Elmondtuk többen, sőt a zárónyilatkozat előtti napon jegyzőkönyveztettem azt, hogy nincsen konszenzus, hiszen a 17. cikkelye az „Európa jövője” konferenciasorozatnak úgy határozza meg a konszenzust, hogy csak akkor beszélhetünk róla, ha valamennyi képviselő támogatja. A lengyel, a szlovén, az észt és jómagam, négy parlamenti képviselő adott ki nyilatkozatot arról, hogy az előbb említett irányokat, a föderatív unió előkészítését nem támogatjuk.

Az elmúlt időszak, az elmúlt tíz év az Európai Unió számára jelenti a gazdasági kihívásokat, az inflációt, a háborút és sok-sok nehéz kérdést, de látjuk azt, és ki kell mondani azt, hogy az Európai Unió térvesztéssel néz szembe.

És ha már arról beszélünk, hogy a határozati javaslat és az Európai Bizottság szerepe: az Európai Unióról szóló szerződés világosan rögzíti valóban a 17. cikkelyében, hogy mi lenne a feladata az Európai Bizottságnak: az uniós jog alkalmazásának a felügyelete, koordináció, igazgatás és végrehajtás. 2014 óta, Juncker óta nyíltan az Európai Bizottság politikai testületként definiálja saját magát. Politikai testületként! Demokrácia, jogállamiság…  ez az egyik dolog, ezért nagyon fontos a határozati javaslat, mert a határozati javaslat egyrészt megadja azokat a pontokat, amelyeket sokan nemzeti parlamenti képviselők javasoltunk, és nem kerültek be a végső következtetésekbe, és ugyanakkor kompenzálja azokat a torzításokat, amelyek belekerültek, és nem támogattuk, és nem volt konszenzus, és megcélozta a föderatív unió létrehozását.

Ha az Európai Unióról beszélünk, akkor az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkelye világosan beszél arról, hogy a tagállamok szerződések előtti egyenlősége kiemelten fontos, nemzeti identitások tiszteletben tartása. Ez pedig másik olyan pont, amire az „Európa jövője” konferenciasorozat nem épített.

Látnunk kell azt, hogy az Európai Unió előtt két irány áll, és az elmúlt időszakban igenis azok a tagállami reakciók voltak sikeresek, itt van a Covid-kérdés, hiszen tagállami szinten lehet rapidan válaszolni az Unió kihívásaira, ezért kell minél jobban megerősíteni a tagállamok szerepét, a cselekvőképességüket az Unió aspektusából, nem pedig egy föderatív rendszerben gondolkodni ezen a téren.

Ha azt látjuk, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Unió a világ GDP-jének 25 százalékát adta, ma 18 százalékát, akkor változtatnunk kell. És ezért fontos a határozati javaslat, mert megfogalmaztuk azokat az irányokat, amiben a szerződésmódosítás, a szerződések felülvizsgálatának a kérdésköre valóban felvetődhet. Ezek között valóban fontos a Bizottság politikai és ideológiai semlegessége, nagyon fontos a tagállamok szubszidiaritásának, a szuverenitásának meghatározása, és nagyon tisztán kell látni azokat a hatásköröket, amelyeket az Unióról szóló szerződés tagállami kompetenciában jelöl meg, és katalógusszerűen kell meghatározni azokat a hatásköröket, amelyeket az Unió az intézményei útján gyakorolhat. Én még egyszer szeretném megköszönni azt a rengeteg munkát, amit a civilek ebbe beletettek.

A zárónyilatkozat elfogadásának hat napja volt a legelkeserítőbb pillanat az egész elmúlt évben, mert a pénteki jelzése ellenére számos nemzeti parlamenti képviselőnek, hogy nincs konszenzus, azt meghazudtolva másnap reggel Guy Verhofstadt bejelentette hivatalosan a konszenzust és a zárónyilatkozat elfogadását. Természesen akkor is ott voltam, és akkor is felszólaltam, és akkor is elmondtam, hogy ez nem igaz. Ha jogállamiságról beszélünk és valódi demokráciáról, akkor nem több Európai Unió kell, hanem okosabb Európai Unió, amely képes a béke és a biztonság megteremtésére. És azt gondolom, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott irányok versenyképesebbé teszik Európát, mert értsük meg, nem a föderatív unió, nem a Bizottság fogja erősebbé tenni az Uniót, hanem az erős tagállamok. És ez a határozati javaslat erre biztosít garanciát.

Nagyon fontos és nagyon égető kérdés, ezért kérem, támogassák ezt a határozati javaslatot. A KDNP támogatni fogja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)