DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban történelmi időket élünk, hiszen különösen azóta, amióta a putyini Oroszország agresszív háborút indított Ukrajna ellen, le kell szögeznünk, hogy az európai kontinensen egy új történelmi időszak következett be, amelyben az 1945 vagy akár a helsinki folyamat óta fennálló geopolitikai és geobiztonsági rendszer alapjaiban átgondolásra kerül.

Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia és közös gondolkodás ebben a sorsdöntő időszakban, ami a végeredményét illeti, azt gondolom, hogy nagyon komoly kritikákkal is illethető, és vannak benne nagyon pozitív elemek is. Először általánosságban szeretném a Jobbik álláspontját kifejteni, majd aztán  ha szabad így mondani  szinte szakaszonként szeretném ezt a határozati javaslatot értelmezni, pontosan azért, amit az előbb elmondtam, mert vannak szakaszok, amelyekkel a Jobbik hazánk jobbközép nemzeti pártjaként teljes mértékben egyetért, és vannak olyan passzusok, amelyekkel részben tudunk egyetérteni, és vannak olyan passzusok, amelyeket hazánk nemzeti érdeke szempontjából mi kritikusan szemlélünk, és én ezt szeretném úgy kifejteni, hogy ne essen félreértés.

Hosszú ideje hangsúlyozzuk egyébként, hogy az Európai Unió jövője szempontjából, amely hazánk számára és talán a többi szovjet-orosz megszállás alatt élt kelet-közép-európai ország számára sem hozta el azt a felzárkózást, azt a jólétet és azt a szabadságot, amelyet, én is jól emlékszem rá, annak idején Sopronban, 32 évvel ezelőtt vártunk tőle, hogy egy új kiegyezés kell Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa között, és ezt most egy olyan világtörténeti átrendeződés kellős közepette kell megtennünk, amikor is az Európai Unió keleti és nyugat-balkáni bővítése nagyon fontos célkitűzés, amellyel a Jobbik teljes mértékben egyetért, ahogy azt egyébként én tegnap az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén, összevont ülésén, a nemzeti parlamentek külügyi bizottságának összevont ülésén is elmondtam.

Az egy nagyon hibás irány ugyanakkor a mi véleményünk szerint, hogy ez a határozati javaslat az Európai Parlament jogosítványait kívánja csorbítani, illetve a megválasztásának a módját valóban visszavetné a ’60-as évekbeli szintre, amikor is a nemzeti parlamentek delegáltak, ugye, az Európai Parlamentbe tagokat. Ez azért is nagyon negatív a mi megítélésünk szerint, mert az európai polgárok számára az Európai Unió működése nem igazán kézzelfogható, és ez a konzultáció sajnos nem vezetett oda, hogy egy átlagos magyar polgár számára az európai uniós intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus egyértelművé váljon. Ugyanakkor valóban, az európai polgárok és a magyar polgárok számára az Európai Parlament az a grémium, ahol politikai szinten lehet az Európai Uniót befolyásolni, és mi azért gondoljuk, hogy igenis fontos lenne hazánk nemzeti érdekének jobb megjelenítése érdekéből az, hogyha az Európai Parlament több jogot kapna, többek között hogy jogszabályt is indítványozhasson.

(17.40)

Ami az európai integráció célkitűzéseit illeti: vannak olyan kihívások, kedves fideszes képviselőtársaim, amelyeket nemzetállami szinten nem lehet megoldani. Ilyen például a környezetvédelem, a közös védelmi politika, a világgazdasági helyzetekre adott reakció, és így tovább. S az is tény, hogy nagyon szükség van erős nemzetállamokra ahhoz, hogy az Európai Unió és az európai kontinens abban az új világrendszerben, amiről az elején beszéltem, megállja a helyét.

És igen, itt lenne nagyon-nagyon fontos a sokszor hangoztatott és nehezen kimondható szubszidiaritás elve. Ez a mi véleményünk szerint, a Jobbik véleménye szerint azt jelentené, hogy itt gyakorlatilag, amikor hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor a szuverenitás egy részét átruháztuk, és közössé tettük az Európai Unió többi tagállamaival. Nem Brüsszellel, az Európai Unió többi tagállamaival. Azt gondolom, itt nagyon fontos ezeket az egyes politikai, szakpolitikai területeket nagyon cizelláltan kezelni, és megszabni azt, hogy hol van kizárólagos nemzeti hatáskör, sőt továbbmegyek, igazán az európai régiók és a régiók és a helyi önkormányzatok szerepét kellene a Jobbik véleménye szerint egy csomó kérdésben erősíteni, mert mi hiszünk a helyi közösségek szerepében.

S emlékeztetnék minden képviselőtársamat arra, hogy 32 évvel ezelőtt a rendszerváltoztatás egyik legnagyobb vívmánya az volt, hogy a polgárok végre közvetlen módon dönthettek a helyi ügyeikről, és nem a tanácselnökök. A Fidesz egypárti túlhatalma ebbe az irányba mozdította el hazánkat az elmúlt lassan 13 évben. Ez ellen fel kell lépni, és azt gondolom, ez egy olyan kérdés, ahol nagyon-nagyon egyértelműen kell fogalmaznunk.

Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában, fogalmaz ez a határozati javaslat. Ezzel a Jobbik elvi nyilatkozata alapján tökéletesen egyetért, hiszen az Európai Unió alapító atyjai, Konrad Adenauer, De Gasperi és Schuman kereszténydemokrata politikusok voltak, és mi keresztényszociális alapon politizáló pártként őket tartjuk valódi európaiaknak. Azoknak az európaiaknak, akik hittek a szociális piacgazdaságban, tisztelt fideszes képviselőtársaim! Nem egypárti túlhatalomban, nem elszegényített vidékben, hanem szociális piacgazdaságban. A mi véleményünk szerint a magyar polgárok jóléte és szabadsága egy ilyen közös Európában képzelhető el.

Azt gondolom, itt van közöttünk filozófiai különbség. Mert láthatóan az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz az Európai Unióra  vagy az önök szóhasználata szerint Brüsszelre  úgy tekint, mint egy ellenségre, amely ellen gyűlöletkeltő plakátkampányokat folytattak, és amelyet önök kvázi egy pénzkiadó automatának tekintenek. S most csodálkoznak, hogy a jogállamiság teljes lebontása  amely egy régi európai konzervatív érték, tisztelettel jelezném  miatt most a magyar polgárok nem jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyekre nagyon nagy szükségük van a jelenleg kialakult szociális és gazdasági válságban. Ez az önök felelőssége, senki másé. Nagyon egyszerűen megkaphatná hazánk ezeket a pénzeket: tessék visszaállítani a kiegyensúlyozottan működő polgári demokrácia nem díszleteit, hanem valódi működését!

Nézzünk néhány olyan témát, amelyben tökéletesen egyetértünk. A közös európai hadsereg egy olyan hosszú, már a ’93-as maastrichti egyezmény alapján elindított közös projektje az európai nemzetek közösségének  hiszen azóta a közös kül- és biztonságpolitika az egyik alappillérévé vált az Európai Uniónak , amelyben én azt gondolom, hogy éppen a jelen történelmi helyzet, a putyini orosz agresszió az, amely talán felgyorsítja ezt a folyamatot. Talán az új fideszes honvédelmi miniszter, aki egyben egy cseh hadiipari repülőgépgyár tulajdonosa is volt, mint az közismert, tudna erről a fideszes képviselőknek többet is mondani, hogy hogy áll ez a folyamat, és ezt hogy lehetne felgyorsítani.

Teljesen egyetértünk mint jobbközép konzervatív párt abban, hogy a demográfiai kihívást nem migrációval, hanem a családok kiemelt támogatásával kell elérnünk. Azonban itt is le szeretném szögezni, hogy a letelepedési kötvénnyel és a harmadik világból származó vendégmunkások tízezrével történő betelepítésével éppen az önök kormánya az, amely ugyan szavakban mindig migrációellenes, de én elmondom önöknek, hogy Sopronban az építkezéseken kizárólag ukrán szót lehet hallani, mert ez az önök kormányának a valódi politikája, hogy a Gruevszki-ügyről már szó se essen.

Szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában. Tisztelt fideszes képviselőtársaim, önök végiggondolták, hogy ez a mondat mit jelent? Elmondom önöknek. A Beneš-dekrétumok, amelyek a mi véleményünk szerint és minden jóérzésű nemzet véleménye szerint összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi chartájával, ezek szerint rendben vannak. Önök szerint. Mert akkor a cseh nemzetnek és a szlovák nemzetnek megvan a joga, hogy megszabja, kivel él együtt a hazájában. Ugye, jól értem? Vagy csak nagyon rosszul fogalmaztak. Mert akkor ezt a passzust biztos, hogy meg kell változtatni, nagyon biztos, hogy meg kell változtatni, mert azt gondolom, hogy ez ellene mond annak a nemzeti konszenzusnak, ami a határon túli magyar nemzeti közösségek irányában megnyilvánult már a Minority SafePack támogatásában, amelynek én egyik legelső támogatója voltam a FUEN európai német kisebbségek elnökeként akkor még, és ellene mond szerintem minden jóérzésű európai polgárnak. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a nagyon szerencsétlen megfogalmazást olyan értelemben meg kell változtatnunk, hogy az ne lehessen félreérthető, még egyszer mondom.

A következő kérdés, amelyet meg kell említsek ehhez kapcsolódóan, hogy a Jobbik, mint ahogy eddig is, természetesen mindig támogatja az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és pontosan az előbb emlegetett Minority SafePack ügye az, amelyben ebben az Országgyűlésben és az előző Országgyűlésben is nemzeti konszenzust tudtunk kialakítani. A Jobbik nagyon régóta követeli, hogy legyen monitoringrendszer, mert amikor egy belépő országnak a koppenhágai kritériumokat teljesítenie kellett a kisebbségvédelem területén is, a belépés után viszont nincs olyan monitoringrendszer, amely számonkérhetné az európai uniós tagállamokon azt, hogy a korábban, a belépés időpontjában nagyjából, legalábbis néha papíron, teljesített kisebbségvédelmi kritériumokat teljesíti-e. Ebben tökéletesen egyetértünk, mint ahogy abban is, ahogy említettem, hogy a Nyugat-Balkán országainak  külön kiemelném Bosznia-Hercegovinát  az európai uniós tagjelölti státuszát is mindenképpen támogatjuk.

Összefoglalóan tehát itt egy olyan határozati javaslatról vitázik a magyar Országgyűlés, amely meghatározó módon befolyásolhatja azt, hogy hazánk hogyan tud a XXI. században az európai nemzetek megbecsült tagjává válni. Azt gondolom, az elhangzottak alapján talán kiderül, hogy azt gondoljuk, az irányvonala ennek a dokumentumnak, különös tekintettel az Európai Parlament jogosítványainak a megváltoztatására egy olyan irány, amely szerint hazánk nem előre menne, hanem hátra. Mi ennek ellene mondunk. Minden olyan részletét ennek a határozati javaslatnak, amelyet ismertettem, viszont támogatunk. Az, hogy az Európai Unió intézményei konferenciájának a végeredménye ennyire nem kielégítő, azt gondolom, az sürgősen orvoslásra szorul. Ennek a metódusairól szerintem érdemes volna a tisztelt Házban nekünk vitatkoznunk, hiszen teljesen egyértelmű, ahogy említettem, hogy az európai kontinens és az Európai Unió is válaszút elé érkezett. Hazánk nemzeti érdeke  és ezt mi a Jobbik nevében hazánk jobbközép, euroatlanti elkötelezettségű pártjaként mindig kihangsúlyozzuk  az, hogy sok szövetségessel rendelkezzünk az európai nemzetek közösségében, és így tudjuk a leginkább érvényesíteni mind az Európai Unión belül, mind az Európai Unión kívül hazánk nemzeti érdekét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(17.50)