DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió jövőjéről szóló konferencia fontos történelmi időpontban jött. Nagy lehetőség volt egy olyan helyzetben, amikor az volt az általános tapasztalat, hogy az uniós intézmények már évek óta nem azon dolgoznak, hogy gazdaságilag megerősítsék és versenyképesebbé tegyék a tagállamokat, hanem azon, hogy ideológiailag megrendszabályozzák őket. Gazdaság és versenyképesség helyett migráció, genderideológia, jogállamisági kérdések ezekkel foglalkozik ma is a brüsszeli bürokrácia.
De a konferencia minden szempontból csalódás volt. Összességében nagyon kevesen vettek részt rajta, számarányában Magyarország volt az egyik éllovas, de minket lesöpörtek. A konferencia titkársága megtagadta a magyar vitacsoportok elismerését.
Tisztelt Ház! Az Európai Unió folyamatosan szorul vissza a globális versenyben. Csökkenő hányadát adja a világ össztermékének és ipari termelésének, nagyvállalatai szorulnak ki a globális élvonalból, az innováció területén már nemcsak az Egyesült Államok, de Kína is világosan előtte jár, katonai ereje világviszonylatban egyre kevésbé értelmezhető, és közvetlen szomszédságában, a Nyugat-Balkánon sem domináns politikai szereplő. Az Unió 2008-ban a világ GDP-jének, tehát össztermékének 25 százalékát adta, 2019-ben csak 18 százalékát. Az Unió a világ összes ipari hozzáadott értékének 22 százalékát adta 2008-ban, 2019-ben pedig csak 15 százalékát. A világ ötven legnagyobb cége között 2001-ben 14 volt európai, ma csak 7. A világ tíz legnagyobb pénzügyi központja között nincs európai uniós helyszín. Az Európai Unió harminc éve még hétszer annyi szabadalmi bejelentést tett, mint Kína, ma Kína 14-szer annyit tesz, mint az Európai Unió. A világon az elmúlt 25 évben 20 olyan cég alakult, amelynek értéke ma százmilliárd dollár fölött van, 9 amerikai, 8 kínai, európai cég nincs köztük. Az elmúlt harminc évben az Egyesült Államok több mint 30 százalékkal növelte a katonai kiadásait, Kína kilencszeresére, vagyis 900 százalékkal. Az Unió ott áll, ahol harminc éve állt.
Az Unió az elmúlt években válságról válságra bukdácsol. Meggyengülve került ki a 2009-2010-es adósságválságból, súlyos, máig nem gyógyuló sebeket szerzett a 2015-ös menekültválságban, 2020-ban pedig elveszítette a katonailag legerősebb és gazdaságilag második legerősebb tagállamát, és tragikus teljesítményt nyújtott a vírusválság kezelése kapcsán is.
Mi a megoldás ezekre a problémákra az uniós intézmények szerint? Talán a versenyképesség növelése és az adósságcsökkenés? A gazdaság és a katonai erő középpontba állítása? A tagállamok politikai identitásának tiszteletben tartása? A nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása? Nem.
(18.40)
Az uniós intézmények szerint az, amire szükségünk van, ami mindezeket a problémákat meg fogja oldani, az nem más, mint a tagállamok vétójogának eltörlése, jogalkotási kezdeményezési jog adása a parlamentnek, a csúcsjelölti rendszer és transznacionális listák bevezetése, vagyis Brüsszel birodalmi központtá és az Európai Parlament birodalmi parlamentté alakítása. Ezzel a megközelítéssel két probléma van; az első gyakorlati, a második filozófiai.
Először is, a politikai intézmények célja, hogy képviseljék a polgárok érdekeit és értékeit, a politikusok feladata pedig, hogy megoldják a problémáikat. Ehhez képest nincs szinte semmilyen probléma sem, amit az Európai Parlament megoldott volna, ellenben derekasan kiveszi a részét a problémák létrehozásából. Fő tevékenysége pedig látszólag az, hogy minél nagyobb hatalmat próbál szerezni saját magának, folyamatosan támadásokat intézve a tagállamok és az Unió jogi alapját adó uniós szerződések ellen.
Másodszor, a parlament célja a politikai nemzet képviselete. Ezért is tévút a birodalmi parlament létrehozására irányuló törekvés, ugyanis európai politikai nemzet nem létezik. Aki az Európai Parlamentet a nemzeti parlamentek fölé akarja emelni, az nemcsak téveszmét kerget, de a demokrácia ellensége is. Ha a tagállamok vétójogát eltörölnék és létrejönne a birodalmi parlament, mint ahogyan azt a brüsszeli elit és a magyarországi nyúlványa, a Gyurcsány-féle ellenzék akarja, az a gyakorlatban a magyar emberek számára azt jelentené, hogy nem tudnák befolyásolni az ügyek alakulását, nem tudnák megjeleníteni a magyar érdekeket.
A birodalmi központ a saját érdekeit képviseli, a magyar emberek ügyei háttérbe szorulnának. Majd szépen előírják, hogy a vállalati adót 9 százalékról 15 százalékra kell emelni, nem lehetne korlátozni az üzemanyagok árát, és azonnal vége lenne a rezsicsökkentésnek is. Mi ezt nem szeretnénk. Az Európai Unió nem cél, hanem eszköz, eszköz arra, hogy nemzeti szabadságunk kiteljesedjen, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen. Ehhez olyan Európai Unióra lenne szükség, amely a határozatban foglalt értékek mentén szerveződik, ezért támogatjuk a nyilatkozatot.
Tisztelt Ház! Még három témáról szeretnék konkrétan is szólni. Az egyik a delegációs elv, amit sokan támadtak. Valóban, az Európai Tanács parlamenti közgyűlése is a delegációs elv mentén szerveződik. Én magam is tagja vagyok a magyar delegációnak. Én semmilyen legitimitási problémát nem látok a parlament működésében, eleve ugyanazt a problémát látom, amit az Európai Parlament működésében is látunk, hogy a bürokrácia, jelen esetben a strasbourgi bürokrácia átveszi a hatalmat, elszakad a parlamenttől, elszakad a döntéshozóktól, és kialakul egy olyan központi birodalmi érdek, amely lesöpri a nemzetállami érdekeket.
A másik téma a bővítés kérdése. Az EU elsődleges érdeke, hogy közvetlen szomszédságában béke és stabilitás legyen. Ennek egyik eszköze az uniós bővítéspolitika. A környező országok európai integrációja közös geopolitikai, stratégiai és gazdasági érdekünk is.
Az Unió szavahihetősége is múlik a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának felgyorsításán. Ehhez szükséges Szerbia és Montenegró esetében a csatlakozási tárgyalások előrelendítése, Észak-Macedóniával és Albániával a tárgyalások megindítása; Bosznia-Hercegovinának a tagjelölti státuszt, Koszovónak pedig a vízummentességet kéne biztosítani. Ezek lennének azok a fontos kérdések, amelyekkel az Uniónak foglalkozni kéne.
És a harmadik téma a migráció kérdése, illetve az őshonos nemzeti közösségek érdekeinek a kérdése. Valóban, elszomorító azt látni, hogy az Európai Unió túlterjeszkedik saját hatáskörén, folyamatosan a migránsok, illegális migránsok jogait védi, és egy laza mozdulattal lesöpri az őshonos nemzeti közösségek érdekeit és azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy kötelező érvényű szabályok rendezzék, garantálják az őshonos nemzeti közösségek jogait az Unióban.
Több mint 50 millió európai polgár tartozik a nemzeti kisebbségekhez. Két sikeres polgári kezdeményezés is volt az Unió előtt, ezek mindegyikét az Európai Unió egy laza mozdulattal leseperte. Ez egy szomorú történet, még egyszer mondom, miközben a migránsok vonatkozásában, túlterjeszkedve saját hatáskörén, folyamatosan kötelező érvényű szabályokat próbál rákényszeríteni a tagállamokra.
Néhány pontban szeretnék reagálni néhány ellenzéki képviselőtársam felszólalására. Örülök annak, hogy Arató Gergely képviselőtársunk visszajött, hiszen olyan dolgokat mondott, amelyekkel nem tudunk egyetérteni. (Arató Gergely közbeszól.) Azt mondja, hogy megszegtük a szabályokat nem igaz, nem szegtük meg a szabályokat!
És azt is mondta, hogy megszavaztuk azokat a szabályokat, amelyek mentén ma az Európai Unió működik. Amikor az Európai Unió megalakult, amikor mi a tagjai lettünk az Európai Uniónak, akkor szó sem volt migrációról, szó sem volt genderről, és szó sem volt kettős mércéről. Azt is mondja mondhatnám azt, hogy nem teljesen fedi fel az igazság minden részletét , hogy ki akarunk lépni az Európai Unióból. Erről szó nincs, ismételten el kell mondanunk, hogy erről szó nincs.
A magyar lakosság túlnyomó többsége, a Fidesz-szavazók meghatározó többsége támogatja az uniós tagságunkat, bent szeretnénk maradni az Unióban. Egy olyan Unióban szeretnénk bent maradni, amely a magyar emberek érdekeit is képviseli, tudomásul veszi a magyar emberek érdekeit.
Az egy szomorú kérdés, hogy az embereket az Európai Unióban általában nem érdekli az Európai Unió sorsa, nem érdekli Brüsszel. Látható, hogy vannak olyan országok itt a szomszédságunkban is, ahol az európai uniós választásokon 30 százalék alatt marad a részvétel. Ez is jelzi azt, hogy itt egy demokráciadeficit van. Bár közvetlen választásról van szó, és önök itt ezt emelték ki, hogy ez milyen fontos legitimációs elv, de szomorú tény az, hogy akár Szlovéniában, akár Csehországban, akár Szlovákiában 30 százalék alatt volt a részvétel az európai uniós választásokon. Mi ez, hogyha nem egy demokráciadeficit?
A Jobbik vonatkozásában nehezen tudtam követni Brenner Koloman képviselőtársam vallomását, hogy pontosan milyen párt a Jobbik, hol euroatlanti elkötelezettségű, hol jobbközép-konzervatív pártnak, hol néppártnak nevezte a Jobbikot. Igen izgalmas ezen baloldali koalícióban megfejteni, hogy pontosan mit is jelentenek ezek az igen frappáns jelzők. Ő nyelvészként elismert nyelvész, tudományos ember Koloman, együtt dolgozunk az Európai Tanácsban, tehát közelről is ismerem az ő elkötelezettségét a nyelvek iránt , sajnálattal látom, hogy nem tudta értelmezni az első oldal alján lévő pontot, passzust a határozatban. Szerintem egyértelmű ez a passzus, tehát itt arról van szó, hogy európai alapszerződésben kell garantálni azt, hogy minden országnak szuverén nemzeti joga eldönteni azt, hogy beengedie a migránsokat, avagy sem, hogy viszonyul a migráció vonatkozásában, és nem uniós hatáskör az illegális migránsok beengedése az Európai Unió területére. Számomra egyértelmű ez a nyelvi szabályozás. Remélhetőleg a megértése képviselőtársam számára is megadatik majd, és pontosan tudja értelmezni ezt a passzust.
A Momentum képviselője sajnos elment már. Valószínűleg a tegnapi 2030-as sokk akkora fájdalmat okozott neki, hogy most már horgászati alapismereteket kezdett elsajátítani, és sértő megjegyzéseket tett itt a fideszes képviselőkre. Ezúton is felszólítom arra, hogy kérjen bocsánatot, nincs helye a parlamentben annak, hogy ő ilyen sértésekre ragadtatja magát, még akkor sem, hogyha megértjük azt, hogy a 2030-as sokk valóban mély nyomokat hagyott benne.
Ungár Péter képviselőtársam mindenről is beszélt, a fanfárokon átnyúló angyalokról és a német tőkésekről. Egy dolgot szeretnék csak mondani, hogy volt egy eszmefuttatása is arról, hogy hogyan is jött létre az Európai Unió, mi volt az a világpolitikai pillanat, európai, amerikai vagy szovjet érdek, ami létrehozta az Európai Uniót.
Én azt gondolom, hogy akkor, amikor létrehozták, akkor egy fontos elv volt az alapító atyák számára, hogy Európáról az európai emberek döntsenek, és szerintem az elv, ami visszaköszön ebben a határozatban, az az, hogy Európáról az európai emberek döntsenek, Magyarországról a magyar emberek döntsenek, és a magyar érdekek képviselete jelenjen meg az Európai Unióban, az európai emberek érdeke jelenjen meg, és a brüsszeli érdek ne szakadjon el az európai emberek érdekeitől, a magyar emberek érdekeitől. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)