DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a mai napi téma egyik előterjesztője… (Nacsa Lőrinc magára mutatva az elnöknek: Zárszó!) Nem zárszó, bocsánat (Nacsa Lőrinc: Nem, nem!), csak pusztán néhány dologra szeretnék reagálni a hozzászólásommal, ami itt az elmúlt időszakban, az elmúlt négy órában elhangzott.

Az előttünk fekvő határozati javaslat, én úgy hiszem, mindenki számára világos és egyértelmű, amely képviseli a magyar választópolgároknak a véleményét, és én hozzáteszem: az érdekeit. Különösen fontos az  ahogy szoktuk mondani, néma gyereknek anyja sem érti a szavát , hogy a magyar Országgyűlés, amely a magyar demokráciának az egyik letéteményese és a szuverenitásnak az egyik letéteményese, hallassa a hangját egy olyan ügyben, amely alapvetően befolyásolja Európa jövőjét és Magyarország helyzetét és szerepét az Európai Unióban. Sajnos azt látjuk, hogy ez már nem az az Európai Unió, amelybe mi beléptünk tizenvalahány évvel ezelőtt. Itt egy olyan harc alakult ki az elmúlt időszakban, amelyben valóban meg kell találnunk a helyünket.

És szeretném ellenzéki képviselőtársaimat megnyugtatni, hogy Magyarország nem kíván kilépni az Európai Unióból, ez a dokumentum rossz olvasata azoknak, akik úgy gondolják, hogy ez egy kilépés-előkészítő dokumentum. Szó sincs erről! Itt csak egyszerűen arról van szó, hogy a magyar Országgyűlésnek, amely hallatja a választópolgároknak a hangját, van véleménye nemcsak Európáról, Európa jövőjéről, és van véleményünk, és ez bizony fáj a baloldalnak nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban egyaránt. Ez a dokumentum arról szól, hogy nekünk igenis van víziónk az Európai Unióról, nemcsak hogy megtanultuk, hogy hogyan működik az Európai Unió, hanem látjuk a jövőjét is, és mi ebben aktív szereppel szeretnénk részt venni. Éppen ezért néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet.

Ugye, az egyik alapvető kérdés a szubszidiaritás, ami az európai döntéshozóknál bizony másképpen fogalmazódik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy ez az egyik sarokköve az európai demokráciának, hogy a nemzeti parlamenteknek legyen beleszólásuk a jogalkotási folyamatba, hogy mi történik, mi kerül az Európai Parlament asztalára, hogy legyen befolyása a nemzeti parlamenteknek. Jelen pillanatban a szubszidiaritás elvével kapcsolatosan a legkirívóbb ügy  ezt csak példaképpen említem, hogy mi a bajunk az Európai Parlament jelenlegi működésével  az Európai Parlamentnek az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslata. Az Európai Parlament e javaslatát  tessenek meghallgatni!  nem küldte meg a nemzeti parlamenteknek, ezáltal megfosztva őket a véleményezési joguktól. Ez lenne az európai demokrácia?

Az Európai Parlament, igenis ki kell mondani, e gyakorlatával szembemegy a szerződések, a jelenleg érvényben lévő szerződések rendelkezéseivel, és ezáltal igenis hátráltatja a nemzeti parlamentek ellenőrzési feladatainak a gyakorlását. És sajnálattal tapasztalom, hogy az Európai Parlament ezen, minden európai uniós tagállami választópolgárt közvetlenül érintő szabályozási tervezet kapcsán sem tud megfelelni a szerződésekből eredendő alapvető elvárásoknak, és erre sok tekintetben, jönnek Magyarországra egyes európai parlamenti képviselők, és kioktatnak bennünket a jogállamiságról, a kötelezettségszegésről, s a többi, s a többi. Ez felháborító. Ez ügyben egyébként a legelső kifogás  tessenek meghallgatni!  Stockholmból érkezett, a svéd parlament elnöke megküldte az aggályait az Európai Parlament elnökének, és tudomásom van arról, hogy várhatóan más házelnökök is tiltakozni fognak e példátlan gyakorlat ellen, mert fontosnak tartjuk, hogy a nemzeti parlamenteknek hangja, ereje legyen az európai jogalkotásban.

Hogy mi a bajunk az Európai Parlament jelenlegi működésével és gyakorlatával? Hát, igen, rögzítenünk kell például, hogy alapvetően az Európai Parlament volt az elmúlt évtizedek szerződésmódosításának a legnagyobb nyertese. Konzultációs fórumból a Tanács mellett társjogalkotóvá vált, és ez a jogkör az uniós jogalkotást meghatározó szándékában megilleti az intézményt. Tehát az Európai Parlament jogalkotási kezdeményezési jogát nem támogatjuk, mert ez felborítaná a három intézményt, amely a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti kényes uniós intézményközi egyensúlyt jelentette, ami alapján ma még úgy-ahogy működik az Európai Unió jogalkotási mechanizmusa. És itt hozzáteszem, hogy a római jogból ismert a „nemo iudex in causa sua”, azaz senki sem lehet bíró a saját ügyében, mert nem lenne tárgyilagos a döntése, és ez, tisztelt képviselőtársaim, azt jelenti, hogy aki jogszabályt kezdeményez, az nem vesz részt annak az elfogadásában, és ez az elv a jelenlegi intézményi egyensúlyban érvényesül, és ezt borítaná fel az Európai Parlament javaslata. (Arató Gergely közbeszól.) Nos, éppen ezért… (Arató Gergely közbeszól.) Bocsánat…

(19.20)

Ezért mi nem kérünk ebből. Számtalan olyan ügyet tudnék előhozni, ami igenis az Európai Parlament részéről szegi meg azokat a szerződésekben foglalt jogszabályokat, amik a lisszaboni szerződésben megjelennek. Éppen ők szegik meg ezt a számunkra fontos dokumentumot, ami jelenleg érvényben lenne az Európai Parlamentben és az Európai Unióban. Szó sincs arról, hogy mi meg akarjuk szüntetni az Európai Parlamentet, csak éppen rá akarunk világítani arra, hogy ebben a jogalkotási folyamatban a nemzeti parlamenteknek sokkal nagyobb szerepet kell majd vinni a jövőben azért, hogy az a sokat emlegetett demokratikus deficit megszűnjön, ami ma van. Például az európai parlamenti választásoknál látszik, egyszerűen nem tudják, hogy miről van szó. Nem mennek el választani, mert nem gondolják azt, hogy Brüsszel befolyásolná a mindennapjaikat, pedig ez így van.

Mi arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban egy lopakodó jogalkotással akarják bővíteni a szerződéseket, megkerülve az Európai Parlament hatáskörét és például az Európai Bizottság hatáskörét. Mi úgy tanultuk, hogy az Európai Bizottság a szerződések őre. De ma már politikai bizottságként működik. Nekünk van gyakorlatunk az elmúlt negyven év kommunizmusával és szocializmusával, és mi ebből nem kérünk. S talán mi érzékenyebbek vagyunk, magyar képviselők, akár az Európai Parlamentben vagy éppen a magyar parlamentben, hogy felhívjuk a figyelmet ennek a veszélyére. Mi éppen ezt a folyamatot szeretnénk megállítani. S én meg vagyok győződve arról, hogy nemcsak a magyar Országgyűlés, hanem több más közép-európai és nyugat-európai parlament is fel fogja hívni a figyelmet arra, hogy rossz úton jár az Európai Unió.

Mi megkérdőjelezzük a hasznosságát ennek az elmúlt egy hónapnak, amiben nagyon sok képviselő és egyszerű európai polgár is részt vett. Volte eredménye ennek a munkának? Nos, úgy hiszem  amit Deutsch Tamás képviselőtársam is megemlített , hogy az Európai Tanács véleménye jól mutatja azt, hogy semmibe se veszi azt a munkát, amit részben a nemzeti parlamentek képviselői, az európai parlamenti képviselők végeztek azért, hogy megjobbítsuk az Európai Uniót. Ebből látszik, hogy a diktatúra nem itt van a nemzeti parlamenteknél, hanem az Európai Parlamentben és az európai döntéshozóknál. Nos, mi erre szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezért fontos az, hogy ez a határozati javaslat az Európai Unió jövőjével kapcsolatban megszülessen. S mi ezt szeretnénk elküldeni, ahogy a dokumentum is mutatja, minden európai intézménynek, és én ezt fogom képviselni a jövő hónapban az Európai Unió nemzeti parlamentjei európai ügyek bizottságának grémiumán, a COSAC-ülésen, hogy más kollégámmal is el tudjuk mondani, hogy baj van. Mi időben szóltunk, mert ha nem úgy történik Európa átalakulása, ahogy az európai polgárok közül sokan gondolják, akkor ebből bizony nem előremenetel, hanem hátratétel lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)