DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Idén tavasszal Magyarország történetében első alkalommal került sor általános országgyűlési választás és országos népszavazás egy napon, közös eljárásban való megtartására, amely, ahogy azt az Országgyűlés alakuló ülésén a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolójában kifejtette, zökkenőmentesen zajlott le.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolójában azt is jelezte, hogy a területi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák vezetőivel is kiértékelik a választási eljárást, és gyakorlati tapasztalataik, illetve az azokból levont tanulságok alapján a választásokat érintő jogszabály-módosítási javaslatokat fog megfogalmazni. E javaslatokat az elmúlt héten megkapta az Igazságügyi Minisztérium, amelyet bármilyen kiegészítés nélkül, törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé terjesztett.

(19.40)

Az imént elmondottakra figyelemmel a benyújtott javaslat kizárólag a Nemzeti Választási Iroda és a választási jogalkalmazói szervek által megfogalmazott javaslatokat tartalmazza, mert ahogy elmondtam, a közös eljárásban bonyolított 2022. évi országgyűlési képviselők választása és országos népszavazás során összegyűlt jogalkalmazói tapasztalatok indokolják, szükségessé teszik egyes részletszabályok pontosítását, módosítását. (Sic!) Így módosul többek között a nemzetiségek jogairól szóló törvény, a választási eljárásról szóló törvény, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény.

Legelőször is indokolt kitérni arra, hogy a módosítás egyértelművé teszi, hogy a magyar választási bizottságok a nem Magyarország területén elkövetett esetleges jogsértések kivizsgálására és elbírálására is hatáskörrel rendelkeznek, ugyanis eddig a hatályos szabályozás alapján a külföldön elkövetett, magyarországi választásokat érintő jogsértések elbírálására nem terjed ki a magyar választási szervek joghatósága.

Emellett hangsúlyos változás következik be a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagjai tekintetében. A javasolt változás alapvető célja a testület által képviselt szakmaiság megerősítése, a megbízás eltérő jogalapjaiból adódó, az átmeneti időszakokban esetlegesen fennálló tagi hiátusok csökkentése.

Így a bizottság kiemelt szerepére tekintettel indokolt, hogy ne csak a választott, hanem az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok is jogi egyetemi végzettséggel rendelkező tagokat bízzanak meg a bizottságban. Ennek oka, hogy a tagok megbízatása négy évre szól, így a választott tagok mellett nemcsak az állandóságot képviselik a bizottságban, hanem a végzettségi követelmény okán a magas fokú szakmai kvalitás folyamatos biztosításában is a választott tagokkal egyenértékű szerepük van.

A javaslat a frakciódelegáltak esetében a megbízatás megszűnésének időpontját a korábbiakhoz képest későbbi időpontban, a következő Országgyűlés alakuló ülésének napjában határozza meg, és egyben kiiktatja azt az időtartamot, amikor a bizottság megbízott tagok nélkül működik. Fontos kiemelni, hogy az országgyűlési képviselők választásán és az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista jogán továbbra is megmarad a jelölő szervezetek megbízási joga, e tekintetben azonban a javaslat differenciál a megbízott tagok között.

A lista jogán delegált NVB-tagok esetében nincs végzettségi követelmény, mint a legjelentősebb társadalmi támogatottsággal bíró, az Országgyűlésben a választási eredmény alapján képviselőcsoportok alakító pártok által megbízottak esetében. Ennélfogva viszont a bizottságban betöltött szerepük is más lesz, az NVB ülésein megbízatásuk időtartama alatt tanácskozási joggal vehetnek részt, ezért szavazati joguk nincs, a határozatképesség szempontjából sem kell őket figyelembe venni, és tiszteletdíjra sem jogosultak.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a jelölő szervezet jelölt és lista kiesésének jogkövetkezményeit, így a jelölő szervezetek jelöltek és listák törlését a közhiteles nyilvántartásból, valamint egyéni jelölt és lista kiesése esetén a szavazólapról való törlést a választási iroda hajtja végre, erről nem kell bizottsági határozatot hozni. Így a javaslat egységesen, minden választás tekintetében a szavazást megelőző második nap 16 órában állapítja meg a jelölt lemondásának határidejét, ezért elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szavazólapokról a lemondott jelöltek nevét a Választási Iroda lehúzza.

A javaslat a visszaélések elkerülése érdekében a lemondó nyilatkozat alaki feltételeit is meghatározza. A jelölt elhalálozását kivéve minden más esetben a kiesés egy másik, korábbi döntés járulékos jogkövetkezménye, míg a jelölt lemondása és a lista visszavonása egyoldalú jognyilatkozat. Ennélfogva a kiesett jelölt, illetve lista nyilvántartásból, illetve szavazólapról való törlése már adminisztratív intézkedés.

Ezt támasztja alá az is, hogy a jelölt, illetve a lista kiesését a jelölt elhalálozása, a lemondás vagy visszavonás tárgyában megtett jognyilatkozat, illetve a korábbi bírósági és választási szervek által meghozott döntések eredményezik, nem pedig a választási irodák, illetve a Nemzeti Választási Iroda által vezetett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásból való törlése. A javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy a feladat felelősei a választási irodák.

Garanciális szabály, hogy a törlésről tájékoztatni kell a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottságot. Fontos kiemelni, hogy a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatás díjának megállapítása egyéni jelölt alapján benyújtott igény esetén a minimálbér egyhavi összege, lista alapján benyújtott igény esetén a listás mandátumok számával szorzott értéke jelenleg indokolatlan különbségekhez vezethet, ezért a javaslat az adatszolgáltatási díj mértékének az adatszolgáltatásban szereplő választópolgárok számához kötésével kiegyensúlyozza ezeket az aránytalanságokat.

Tisztelt Országgyűlés! Habár az idei választások alkalmával az átjelentkezésekre kijelölt szavazókörökben számottevő sorban állások nem alakultak ki, de az átjelentkezéssel szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókörök névjegyzéke több részre osztásának szabályait indokolt részletesebben meghatározni, annak érdekében, hogy a szavazás folyamatossága biztosítható és a választópolgárok sorban állása pedig a jövőben is megelőzhető legyen. Így a javaslat szerint a névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve alszavazókörre legfeljebb 800 választópolgár juthat, ezzel törvényi szinten kerül szabályozásra egy szavazás lebonyolítását érintő szervezéstechnikai kérdés, amely a szavazás még inkább gördülékeny lebonyolítását szolgálja.

Tisztelt Ház! Fontos kiemelni, hogy a szavazási levélcsomag kézbesítése tekintetében indokolt lehetővé tenni, hogy az a regisztrált választópolgár, aki postai úton kérte a levélcsomag kézbesítését, de azt a szavazást megelőző hetedik napig nem kapta meg, bármelyik külképviseleten vagy egyéni választókerületi választási irodában személyesen átvehessen egy pótlevélcsomagot.

Ezt szem előtt tartva a javaslat alapján a pótlevélcsomag kiadásának feltétele, hogy a Választási Iroda ellenőrizze, hogy a polgár szerepele a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte. Aláhúzandó, hogy a többes szavazást kizárja, hogy a szavazási iratok ellenőrzésekor az azonosító nyilatkozat alapján kiszűrésre kerülnek az ugyanazon választópolgártól származó második és további szavazási iratok.

Fontos kiemelni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján abban az esetben, ha a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondja feloszlását vagy feloszlatják, a legtöbb esetben ezek a nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással egy időközi választás lebonyolításához.

A közpénzekkel való felelős és hatékony gazdálkodás elvére tekintettel nem várható el minden esetben a központi költségvetésből azok megelőlegezése, és sikertelen végrehajtása esetén azok viselése. Ezért a javaslat alapján csak abban az esetben tűzhető ki és tartható meg az időközi választás, ha a nemzetiségi önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll az időközi választás lebonyolításához szükséges forrás. Amennyiben a forrás nem áll rendelkezésre, nem lehet időközi választást tartani, a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, de a következő általános választásokon ismét létre lehet hozni a nemzetiségi önkormányzatot.

A javaslat a munka törvénykönyvének módosításával a választáson való részvételt támogató rendelkezést iktat be a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény mintájára, és így a munkáltató részére előírja, hogy a munkavállaló számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők az Európai Parlament tagjainak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(19.50)

Tisztelt Képviselők! A közelmúlt eseményeire figyelemmel szükséges utalni az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely megállapította, hogy a jogállamiság szerves részét képező jogbiztonság megköveteli, hogy a törvény létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmányossági vizsgálatára.

A testület kifejtette, hogy az állampolgároknak a népszavazással kapcsolatos jogai védelme érdekében a jogbiztonság megköveteli, már az aláírásgyűjtés megkezdése előtt fel kell tárni és el kell dönteni azokat a jogvitákat, amelyek a szóban forgó tárgykör népszavazásra bocsáthatósága, illetőleg a kérdés megfogalmazása kapcsán felmerülhetnek. Nem szabad ugyanis sem helyi, sem országos népszavazás keretében kitenni a választópolgárokat annak, hogy csak utólag, az aláírásgyűjtés befejezése után derüljön ki, azt a kérdést, amelynek népszavazásra bocsátását támogatták, nem a törvény által megkövetelt módon fogalmazták meg, illetőleg a tárgykör valamely okból nem képezheti a népszavazás tárgyát.

Ezért erre való tekintettel, mivel egyes népszavazási kérdések hitelesítése kapcsán az Alkotmánybíróság megfelelő számú aláírás összegyűjtését követően állapította meg, hogy az adott kérdések nem hitelesíthetők, ezért a javaslat a népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában az alkotmányjogi panasz benyújtására 8 napos és az Alkotmánybíróság döntésének meghozatalára pedig 30 napos határidőt határoz meg. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.)