SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Ismételten egy olyan törvény fekszik itt előttünk, és olyan ügyben vitázunk, amiről egyébként egy normális országban, egy normális demokráciában teljesen rendjén való lenne beszélgetni, vitázni, érveket ütköztetni, illetve azokról a szakmai javaslatokról is eszmét cserélni, ami benne van egyébként, vagy van ebből jó néhány ebben a törvényjavaslatban. Azonban nem egy demokráciában élünk, tisztelt fideszes képviselőtársaim, és az a helyzet, hogy egy másik keretben kell értelmeznünk ezt a törvényjavaslatot is.

Hende képviselőtársam volt olyan szíves feldobni a labdát, hát, kénytelen vagyok leütni, valóban engem is meg jó néhány DK-s képviselőtársamat is házelnök úr többször már megintett meg lehet, hogy meg is büntetett már, mert azt találtuk mondani, hogy egy törvényes kormány nem így jön létre. Egy törvényes kormány, hogy törvényes legyen, ahhoz vannak bizonyos feltételek, hogy az legyen. Szabad és tisztességes választás, például ez kell ahhoz. Ezer minden dolgot lehet mondani erre a most, áprilisban lezajlott magyar parlamenti választásra, de azt, hogy szabad és tisztességes választás volt, ezt nem lehet elmondani, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy nem lehet. Értem én természetesen, mindannyian értjük, hogy a Fidesz megtartotta a demokráciának a homlokzatát, és amögé felhúzott egy ma már autoriter rezsimet. És amikor neki kedve van, meg amikor az érdekei úgy diktálják, akkor a demokrácia homlokzatára hivatkozik, hogy lássátok meg, van még ilyen-olyan-amolyan, vannak még független, kormánytól független intézmények és hasonlók, van még itt választás és egyebek, de amikor mögé nézünk a dolgoknak, akkor az derül ki a mindennapi működésben, a konkrét történetekben, hogy az már nem demokratikus normák szerint történik. És ez igaz a választásra is.

Azt mondta Hende képviselőtársam, egy nagyon igaz mondatot: a választási törvény, a választási szabályok a legkényesebb részei az alkotmányos berendezkedésnek. Abszolút igaza van.

(20.10)

Ehhez képest úgy jön ide egy törvényjavaslat, hogy semmiféle egyeztetés nem volt egyébként ellenzékkel, semmiféle egyeztetés nem volt, politikai egyeztetés sem ezekben a kérdésekben. De nemcsak, ami itt van előttünk ebben a törvényben, hanem akkor kicsit tágítsuk ki, mert az előbb, a néhány órával ezelőtt lefolyt alaptörvényvitában előjött már az önkormányzati választás önkényes átrakása más időpontra, más feltételekkel, mert a Fidesz érdekei így diktálják.

Kérem alássan, ez az ország így néz ki! Ha a Fidesz érdeke úgy diktálja, akkor behoznak ide mindenféle törvényjavaslatokat, ide-oda bindzsiznek a választások szabályaival, úgy, ahogy az önök érdeke kívánja, mindenféle politikai egyeztetés nélkül, vagy akár csak nyitottsággal a máshogy gondolkodók, a politikában önökkel ellentétes oldalon állók felé. Megtehetik, kétharmaduk van, meg is fogják tenni, nincs kétségem afelől, hogy el fogják fogadni ezt a törvényt. Már most mondom, hogy mi természetesen nem fogjuk ezt támogatni. De igenis így nem szabad és tisztességes választások jönnek létre, azt kell hogy mondjam, és így aztán törvényes kormány, bizony ám, nem fog tudni létrejönni ezek által.

Mondom ezt úgy, hogy noha most mindjárt fogom sorolni konkrét szakmai kritikáimat, mert egyébként államtitkár úr hozzászólásának nagyon nagy része szakmai típusú felvetéseket tartalmazott, merthogy van ilyen része ennek a törvényjavaslatnak, de mivel önök így kezelik a választásokat, így kezelik a választási szabályokat, és az elmúlt 12 évben így tettek, ezért nem lehet máshogy értelmezni ezt a bizonyos törvényjavaslatot sem, ami itt van, mint hogy ez az önök érdekeit kiszolgáló törvényjavaslat, ehhez meg a DK nem asszisztál. Sajnálom, de ez a helyzet.

Hogy mondjak konkrétumokat szakmai felvetésekre. Benne van a törvényjavaslatban, a mostani törvény is rendelkezik róla, ez a törvény is megtartja azt, hogy az ajánlások ellenőrzésére hány nap van vagy mennyi idő szolgál. Egyébként három napot hagy az ellenőrzésre a törvény. Mi azt gondoljuk, hogy a XXI. században egy csomó automatizált és gépiesített módszerrel ez túl hosszú, ezt lehetne rövidebbre szabni. Nemzetközi példák vannak rá, hogy egyébként ezt megfelelő garanciákkal természetesen, de meg lehetett oldani kevesebb mint három napon belül. Én javaslom megfontolásra, hogy esetleg ezzel lehetne ezt csökkenteni.

Aztán foglalkozik a javaslat a Nemzeti Választási Bizottság tagjaival több szempontból is. Az egyik az, hogy mostantól jogi végzettségűnek kell lennie a pártdelegáltaknak, hívjam így. Számos érvet tudnék sorolni, hogy valójában nem a diploma teszi azt, hogy valaki érte a választási joghoz vagy választási eljáráshoz, illetve hogy tudnae ott képviselni ilyen típusú ügyeket akár szakszerűen. De ennél sokkal nagyobb a gond a javaslatnak ezen részével, hogy a listát állító pártok delegáltjai nem rendelkeznének szavazati joggal sem az EP-, sem az országgyűlési választáson sem. Tehát nem tudom ezt máshogy értékelni, nézzük csak az utóbbi választásokat, ott számos, hogy úgy mondjam, ellenzéki lista volt, vagy legalábbis ellenzéki pártlistából mindenképpen több volt, mint kormánypártiból, ezt ellenzéki pártok elleni lépésként tudom értékelni, nem tudom máshogy értékelni ezt a dolgot: ne legyen szavazati joga a sok ellenzéki listának, mert még a végén esetleg rosszfelé billen el az NVB döntése. Szerintünk ez példátlan, szerintünk ez hallatlan, az elmúlt harminc évben soha ilyen még csak föl sem merült az NVB kapcsán, pedig aztán tényleg voltak itt szabályozási változások.

A szavazói névjegyzék megvásárlása egy látszólag kevésbé fontos, de mégiscsak a pártok kampányát alapvetően érintő pont. Nem ördögtől való gondolat, hogy nem a minimálbérhez szabjuk, és minden választókerületnél pontosan ugyanannyi összeg, hanem önök most azt mondják, hogy szavazópolgáronként, tehát a listában szereplőnként 3 forint, csak nem látjuk, hogy egyébként hogy jött ki ez a 3 forint. Tehát ez lehetett volna 5, lehetett volna 15, lehetett volna 1. Bizonyára valahogy megszületett ez a dolog. Az anyag semmilyen fogódzót nem tartalmaz, hogy miért pont 3 forint, az általános indokolásban sincs ilyen.

És egyébként arra föl vannake készülve, kérdezem államtitkár urat, hogy nyilván ez sokkal több adminisztrációt jelent, mert ameddig darab-darabra most a legutóbbi választási időszakban 200 ezer forintot kellett egy jelöltnek vagy éppen a pártjának befizetnie, addig ez egy könnyen menedzselhető, kiszámolható, beszedhető, befizethető összeg volt. Azért most egy icipicivel több adminisztráció lesz nyilvántartani, hogy hány ezer embert tartalmaz az a kiadott adatbázis, és ezt kezelni, hogy ez mennyit. Ön azt mondta, hogy indokolatlan különbség volt a kettő között. Én nem látom ezt az indokolatlan különbséget.

A javaslatban van szó arról, hogy ha egy napon történnek a választások, tehát magyarán, EP- és önkormányzati választás is egy napon történik  megint csak mondom, hogy egy, a mai napon tárgyalt másik javaslat erről szólt , nem rendelkezik viszont ez a módosító arról, nincs összhangban vele, hogy az a párt, amely európai parlamenti választáson indulási jogot szerez, és ezért delegál egy szavazatszámláló bizottságba szavazatszámlálót, akkor azok fogjáke számolni az ugyanazon a napon, ugyanakkor tartott önkormányzati választáson keletkezett szavazatokat is, noha ők EP-logikán, EP-választásokon delegált párt delegáltjaként vesznek részt. Vagy hogyan kezelődik ez? Netalántán két szavazatszámláló bizottság lesz, lesz egy az EP-választáson induló pártok delegáltjaiból, és lesz egy önkormányzati szavazatokat számoló szavazatszámláló bizottság, ami azt jelenti, hogy 22 ezer szavazatszámláló lesz a 11 ezer helyett? Vagy hogyan kell ezt elképzelni? Erre semmilyen fogódzót nem nyújt ez az anyag.

A levélszavazást említette Hende képviselőtársam is. Igen, mi nem szeretjük a levélszavazatot (Nacsa Lőrinc: A határon túliakat.), azért nem, mert a csalás melegágya, kérem szépen, a levélszavazat. Lehet azt mondani, hogy provokáció volt, nem tudom, miből szedi ezt, hogy provokáció volt a marosvásárhelyi elégetett vagy félig elégett szavazatok halma, én meg azt gondolom, hogy valóban ott az történt, ami történt. Nincs ezzel ellentétes információnk, és ön sem tárt föl ilyet, tisztelt képviselőtársam, hogy én ne higgyem ezt. Ez megint csak azt jelenti, hogy nincs ellenőrizve, hogy kik szavazhatnak levélben. Bárki szavazhat levélben kis túlzással, nem szűrik ki a halottakat, nem szűrik ki azokat, akik már valamiért nem jogosultak szavazni, és igenis, tudjuk, nem én állítom, hanem olyan civil szervezetek, amelyek ezt vizsgálták és felmérték (Nacsa Lőrinc: Kik?), hogy bizony ám, a levélszavazás lehetővé teszi azt, hogy mások helyett is lehet szavazni. Tehát megkapja az édesanyám, és én szavazok le helyette a levélben, én ikszelem be, és az ő nevében én küldöm el. Nem lehet ellenőrizni, hogy azok szavaznak, akik egyébként a levélszavazatra regisztráltak és megkapták.

Igen, és ez a pótcsomag  ezt így hívják, ezt most tanultam meg államtitkár úrtól, pótlevélcsomag  , a pótlevélcsomag felvétele is ront ezen a helyzeten, mert egyáltalán nem látunk garanciát arra, hogy ne lehetne kétszer vagy többször szavazni. Azt mondja az illető, hogy elveszett a csomagja, és attól még ő mind a kettőt beküldi. Nem látjuk a rendszerben, hogy hol szűrik ki ennek a duplikálódását.

Nincs benne a javaslatban, de élünk a gyanúperrel, hogy majd érkeznek még módosító javaslatok a fideszes és KDNP-s képviselőtársaimtól, nincs benne például, hogy mi történik a választókerületekkel, tervezie a Fidesz azoknak az átrajzolását. Újságcikkekből tudjuk, hogy ilyen gondolat van, létezik a kormánypárti oldalon. Előszeretettel emlegetik Pest megyét és annak egyes választókerületeinek aránytalanságát. Ebben a javaslatban nincs benne, de azért élek a gyanúperrel, hogy lehet, hogy a jövő héten már arról fogunk beszélgetni, hogy már benyújtották, az aktuális bizottságban már tárgyalják azt, hogy ez is megtörténik.

Ez is csak azt fogja mutatni, legfrissebb adat, ma reggel olvastam, hogy az elmúlt 12 évben 1500 helyen módosították a választókerületi határokat, 1500, nyilván minden egyes települést ideszámolva, ami innen oda került, onnan meg amoda, mindezt úgy, hogy az ellenzék ennek egyetlenegy részét nem hagyta jóvá, nem szavazta meg, és nyilvánvalóan mindegyik az önök politikai érdekeit szolgálta. Nincs kétségem afelől, hogy mint ahogy ez a törvényjavaslat is, meg ha bejönne módosító a választókerületek átrajzolására, akkor az a módosító is az önök politikai érdekét szolgálná, tehát megint csak nem szabad és tisztességes választások felé haladnánk, tisztelt képviselőtársam.

(20.20)

Hiányolom ebből a javaslatból, hogy semmi nem szól arról, hogy a kamupártok ellen kelle még valamit fellépni, vagy nem kell. Azért a mostani választáson is voltak olyan jelöltek és pártok, amelyekről ország-világ megállapította, tudtuk, mindenki tudta, az ország népe tudta, hogy kamupártok. Nem megyek el odáig, hogy a Fideszt sejtsem mögötte, de bizonyára sokan akár ezt is elgondolták. Azt, hogy bármiféle szabályozó eszközzel megpróbálják komolyabbá tenni a választáson való indulást, és kiszűrjék a  mondjuk így  kamujelölteket, ennek a csírája sincs benne ebben a javaslatban.

Nem beszélek a voksturizmusról, nem beszélek fiktív címekről és sok olyan, egy címre bejelentett sok száz emberről, szavazópolgárról és sok olyan jelenségről, ami itt van köztünk, amit tapasztaltunk néhány hónappal ezelőtt a választási kampányban vagy akár a választás napján, mégsem hoz a kormány semmiféle javaslatot erre. Nyilván, azért nem, mert nem áll érdekében változtatni ezeken a káoszos jelenségeken, mert az ő érdekének ez felel meg, ami most van.

Egy szó, mint száz, tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim, ez egy politikailag motivált, a Fidesz érdekeinek megfelelő választásitörvény-módosítás, akkor is, ha fügefalevélnek néhány szakmainak tűnő javaslatot is tartalmaz, ezért aztán természetesen nem lehet olyan helyzet, hogy a Demokratikus Koalíció ezt megszavazza, nem támogatjuk, és nemmel fogunk erre szavazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)