KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament mintául véve a diákszövetkezeteket, az iskolaszövetkezeteket lehetővé tette, hogy hasonló jogi helyzetben lévő csoportok, tehát olyanok, akiknek van valamilyen fő jogviszonyuk és egyébként társadalombiztosítással kapcsolatban biztosítottnak tekinthetők, szövetkezeteket alakítsanak, és ezen keresztül munkát vállalhassanak, természetesen szigorúan önkéntes alapon.
Így megalakultak ’17-ben a nyugdíjas-szövetkezetek. A továbbiakban nyugdíjas-szövetkezetnek fogom hívni a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket az egyszerűség kedvéért, illetőleg a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete is megalakulhatott, ezt az egyszerűség kedvéért kismama-szövetkezetnek fogom nevezni, mert a tagok döntő többsége kismama.
Egy komoly jogalkotás vette kezdetét azzal kapcsolatban, hogy ez az igazi hungarikumnak számító foglalkoztatási forma teljes egészében biztosított legyen a benne részt vevők számára, tehát megkapják a minimálbérnek megfelelő juttatást, az alatt ne lehessen szolgáltatást vállalni; azokat a biztonságot és garanciát jelentő elemeket mind a törvényhozás elfogadta, ami tulajdonképpen igazolja ennek az igazi magyar specialitásnak számító szövetkezeti formának a létjogosultságát.
Korábban miután az diákszövetkezetek, az iskolaszövetkezetek már 1984-től léteznek, tehát jóval korábbi múltra tekintenek vissza, mint a nyugdíjas-szövetkezetek és a kismama-szövetkezetek a csődeljárás és a felszámolási eljárások kapcsán a parlament beemelte azt a megoldást a szabályozásba, hogy az iskolaszövetkezetek, bár a munkát egy vállalkozói szerződés keretében teljesítik, mégis, amikor csődeljárásra, majd felszámolásra kerül sor, akkor az ő követelésük ne a szállítói tartozások körében foglaljon helyet, hanem annak az erejéig, amellyel a szövetkezeti tagok személyes közreműködésű munkát teljesítettek, a munkavállalóknak kötelezően kifizetendő járandóságok közé sorolódjanak, így tulajdonképpen első helyre kerüljenek a felszámolás kapcsán. Ugye, amikor felszámolás van, akkor a felszámoló költsége, a munkavállalók költsége, az állami tartozások, hitelezői tartozások, illetőleg szállítói tartozások a sorrend fő vonalakban a kielégítés kapcsán. Így a szállítói tartozásokból a diákszövetkezeteket előrehoztuk egyébként a munkavállalói követelések sorában.
Most tulajdonképpen ennek logikus folyományaként a nyugdíjas-szövetkezetek és a kismama-szövetkezetek esetében is tulajdonképpen követjük ezt a szabályozási logikát, hiszen ezek a szövetkezetek alapvetően munkát teljesítettek a tagjaik személyes közreműködésével, éppen ezért helyes az, hogyha a munkabérrel egy követelési ranghelyre soroljuk őket. Ez ennek a rövid módosításnak a lényege.
Konzultálva az érdekeltekkel, tehát a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Szövetségével, a Közésszel, illetőleg a kismamák szövetkezeteinek szövetségével, ők ezt maximálisan támogatták, úgyhogy kérném a tisztelt Házat, hogy támogassák ezt az indítványt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(8.10)