KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sors nagy forgatókönyvíró, hiszen ma van a kulákság üldöztetésének emléknapja, és pont egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk mindjárt az első napirendnél, ami lévén, hogy szövetkezetekről van szó, abszolút időszerű ehhez a naphoz, hiszen ne felejtsük el, hogy a sztálinista-kommunista diktatúra Magyarországon és a magyar helytartó helytartói komplett agrártársadalmi csoportokat vertek erőszakkal bele a szövetkezeti rendszerbe; na, nem abba, amit egyébként a XIX. század mások felében Károlyi Sándor gróf elindított.
Kevesen tudják, de az akkori időben a szövetkezeti mozgalom rendkívül erős volt, talán a Hangyáról mindenki hallott, még az is, aki a dologban nem tájékozott, hiszen a Hangya az 1930-as évekre nagyobb gazdasági erőt képviselt szövetkezetként, mint a Tesco Angliában, hiszen ezt sem tudják sokan a Tesco is egyébként egy szövetkezeti vállalat. Mint ahogy szerte Európában a szövetkezetek rendkívül erősek, gondoljunk csak arra, hogy a Sparkasse vagy a Raiffeisen Bank Európa vezető pénzintézetei. De sok van egyébként, a franciáknál, dánoknál, hollandoknál szövetkezeti tulajdonban vannak, a német agrárkibocsátásának 17 százalékát a szövetkezeti szektor adja. Hasonló adatok vannak Franciaországban, Dániában, Hollandiában, és nemcsak a primer termelésben, hanem komplett feldolgozásban, sőt az olaszoknál az Agricoop nevű áruházlánc a legnagyobb hipermarket-hálózat, amely kizárólag az egyedi gazdák tulajdonában van, hozzá csatlakozóan komplett feldolgozó rendszerekkel. Tehát ez egy rendkívül erős mozgalom.
Ez Magyarországon is így volt, egészen addig, míg jöttek a kedves kommunisták, és egyébként addig verték az agráriumban dolgozó gazdákat, amíg körömletépés, veseleverés… nagyapám is, nagyon szomorú tény, de hasonló sorsban részesült, a 20 hektárjával kuláknak mondott nagyapám, csak tessenek a méreteket érzékelni , aminek kapcsán egyébként szétverték azokat a szövetkezeteket, amelyek a szövetkezeti mozgalom eredeti szándékával indultak, és helyette jött ez a semmirekellő kolhoz-szovhoz rendszer egyébként, ami nagyon sokszor nem is működött. Ennek a nagy „történelmi” idézőjelbe téve, mert ez egy gazemberség volt, a gazemberek hajtották végre, akiket kommunistának hívtak folyamatnak a végén sok százezer család megnyomorodva, otthonából elkergetve, a reménytelenségbe hajszolva folytatta az életét. Csoda tulajdonképpen, hogy a magyar gazdatársadalom és parasztság valamilyen módon képes volt egy ekkora traumából is felállni. Ez talán a magyar gazdák erejét mutatja, és nagyon helyes, ha ezen az emléknapon erről is beszélünk.
Azt kell mondjam itt most a vitában hogy a vitára térjek elhangzottak kapcsán, hogy a baloldalnak nem megy ez a szövetkezeti dolog meg ennek a megértése.
(8.40)
Ne haragudjanak, képviselőtársaim, de olyanokat mondtak, hogy a vér meghűlt bennem. Hogy most erősebb jelzőket ne mondjak: a teljes meg nem értés nem a félreértés, a teljes meg nem értés , amikor valaki elefánttal imádkozik, de nem fog menni. Csak egyet hadd idézzek! Most Komjáthi képviselőtársam visszaidézte Heringes Anitát, aki valóban a szövetkezeti törvény egy módosításában előterjesztette az MSZP nevében azt a javaslatot, hogy hozzunk döntést arról, hogy a szövetkezetet birtokló személyek semmilyen javadalmazásban ne részesülhessenek a szövetkezet részéről. Na de jó reggelt kívánok, a szövetkezetet kik birtokolják? A tagok. Egy tag, egy szavazat, nem kettő, nem három; egy tag, egy szavazat. Tehát a szövetkezet tulajdonosa nem a tsz-elnök. Az az önök világában volt, amikor a tsz-elnök élet-halál ura volt, és lehet, hogy egyébként maga nem is volt annak idején a szövetkezetbe belépő.
A szövetkezet tulajdonosai a tagság. A tagságot kizárni abból, hogy az általa megtermelt jövedelemből valamit kaphasson, olyan típusú félreértés, hogy más erős jelzőt ne használjak, ami azt mutatja, hogy hiába, ez a szövetkezetdolog nem is baloldali gondolat hiszen egyébként az eredeti szövetkezeti gondolat Angliából indult ki, és kifejezetten a kistulajdonosoknak nyújtott lehetőséget , és nem is értenek hozzá. Annak, amit a sztálinizmus szolgai másolásával Magyarországon megvalósítottak, és a tsz-ek világának nevezték, semmi köze az eredeti szövetkezési gondolathoz.
Az a helyzet, hogy mondhatok egyéb dolgot is, hogy is mondjam, a megjegyzések kapcsán, és állítom azt, hogy tényleg nem értik a dolgot, hiszen a 85-15-ös szabály kifejezetten a szövetkezeti tulajdonosokat, a tagságot védi, mert az nem úgy szól, hogy legalább 15 százalékot ki kell fizetni azoknak a szövetkezeti alkalmazottaknak, akik egyébként működtetik a szövetkezetet, hanem úgy szól, hogy a tagságnak legalább 85 százalékot ki kell fizetni; többet is lehet, de legalább 85 százalékot.
Ezt is azért kellett hozni, kedves Komjáthi képviselőtársam, mert voltak olyan, egyébként szintén baloldalról induló modern szövetkezeti mozgalmak, amelyeket leginkább Czeglédy Csaba nevével lehet fémjelezni, aki egyébként egy köztörvényes bűnöző. Ezt a magyar bíróság is elismerte egy korábbi eljárásban, amikor Czeglédy beperelt valakit azért, mert bűnözőnek titulálta, de kiderült, hogy Czeglédy egyébként eleddig kétszeresen elítélt adóbűncselekményekért, és megjegyzem, a harmadik eljárás is folyik. Csak mondom Kordás úrnak, hogy tudjuk, a szövetkezeti mozgalomban miről beszélünk: Gyurcsány Ferenc személyes ügyvédje, Dobrev Klára ügyvédje Czeglédy Csaba (Nacsa Lőrinc: Bizony!), az, aki egyébként nem fizette ki ő nem fizette ki! a diákokat a munkáért, és ő volt az, aki egyébként az áfát is és az egyéb adókötelezettségeket is elcsalta, ezért ítélték el kétszer. És ő az, akivel a XI. kerületi polgármester megválasztása után DK-s polgármester, kérdezze meg ön tőle azonnal szerződést kötött sok millió forint értékben úgymond a kerület átvilágítására, úgy egyébként, hogy akkor már Czeglédy Csaba személyesen ügyvédi praxist nem folytatott, mert az ügyvédi kamarából is kizárták Vas megyében. Tehát az a helyzet, meg kell állapítsam, hogy ez a szövetkezeti dolog a baloldalnak nem megy, nem is értik, fogalmuk sincs, amit ha meglátnak, az maga a bűncselekmény és a lopás lehetősége.
Ezzel szemben itt miről van szó? Ja, és még valamit hadd mondjak, kedves Kordás képviselőtársam! Lényegében ne felejtsük el, hogy most a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló jogszabályt módosítjuk egy helyen, ott is a rangsor szempontjából érti? Csődeljárás és felszámolási eljárás. Na most, oké, lássuk holisztikusan a világot, de hogy egy csődeljárásról szóló törvény módosításánál számonkérje valaki az előterjesztőn a magyar nyugdíjrendszer komplett reformját, az egy kicsit szerintem erős. Kordás úr, ebbe nem lehet belehegeszteni a nyugdíjrendszer reformját, az egy másik kérdés. Az meg, amit ön belelátott nem tudom, hogy olvasta ki belőle , hogy az egésznek az a célja, hogy ne kelljen kifizetni a nyugdíjakat, akkora butaság, már elnézést kérek öntől, amit ritkán hall az ember a parlamentben. Ezzel az erővel azt is mondhatta volna, hogy tulajdonképpen a törvény azt tartalmazza, hogy deportáljon nem tudom, kicsodát nem tudom, hova. Ne vicceljen! Hol olvasta ezt ki? Hol olvasta ezt ki?!
Most arról nem beszélve, hogy külön bájos, idézőjelbe téve, egy olyan politikustól, aki a DK politikusa, Gyurcsány Ferenc vezeti a DK-t, ezekről a nyugdíjasokat érintő kérdésről beszélni, aki egyébként támogatta ön is kormányzati szereplő volt, ne felejtsük el, a Gyurcsány-időszakban a 13. havi nyugdíj elvételét, és az önök idejében maradtak el sorra-rendre egyébként a nyugdíjemelések, emlékezhetünk rá, majd egyébként a Fidesz-kormány volt az, aki először a magyar nyugdíjastörténetben nyugdíjprémiumot fizetett, és visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat. Tehát az, hogy ön ezután azzal jön elő, hogy mi meg akarjuk szüntetni a nyugdíjak kifizetését, tényleg abszurd.
Az a helyzet, hogy ön azt is mondta, hogy oké, van ez a nyugdíjas-szövetkezet, de azt kellene megteremteni, hogy a nyugdíjasok nagyjából korlátozások nélkül és kedvezményesen, a foglalkoztatóknak kedvezményeket adva tudjanak tovább dolgozni, ha akarnak, a munkahelyükön. (Kordás László: Nem ezt mondtam!) Na, most jelentem, Kordás úr, jó hírem van: ezt a Fidesz-kormány megvalósította. Az önök által bevezetett nyugdíjas-továbbfoglalkoztatás rendszere úgy működött, hogy először is, ha valaki tovább dolgozott a munkahelyén, akkor korlátozva volt az általa kereshető jövedelem legfelső határa, továbbá kötelező volt a munkaadójának a társadalombiztosításokat kifizetni, sőt neki még nyugdíjjárulékot is kellett fizetni, illetőleg volt egy bonyolult rendszer: ha azt választotta, hogy nem fizet nyugdíjjárulékot, akkor a továbbfoglalkoztatási idő nem számított bele az ő nyugdíjalapjába, és ez a legfontosabb a nyugdíját nem kaphatta meg.
Na, most ehhez képest mit csináltunk mi? Azt mondtuk, hogy a nyugdíjas tovább foglalkoztatható, megkapja a nyugdíját, tehát öregségi nyugdíj esetén megkapja a nyugdíját, ha akar, tovább dolgozik, és ha a munkaadója is ezt jónak látja, a munkaadót semmilyen közköltség nem terheli, nem kell tb-t, nyugdíjjárulékot, egyéb járulékokat fizetni, megkapja a nyugdíját, és egyedül az a kötöttség van, hogy 15 százalékos szja-t kell fizetni. (Nacsa Lőrinc: Nem 36!) Nem 36 százalékot, 15 százalékot, tehát nem 36 százalékot, mint a szocialista kormányzatok idején, hanem 15 százalékot. Tehát magyarul: igazából mi a nyugdíjasoknak szigorúan önkéntes alapon… tehát az a vád megint, hogy itt be akarjuk kényszerrel terelni valahova a nyugdíjasokat, nem igaz egész egyszerűen, mert ez teljes mértékben választható, önkéntes. Valaki vagy a nagyon rugalmas nyugdíjas-szövetkezetek keretében van foglalkoztatva, ha akar, vagy pedig nyugdíjas továbbfoglalkoztatottként.
Úgyhogy az a helyzet, hogy mi megvalósítottuk azt, amit ön számonkér rajtunk. Akkor szeretnék jó hírrel szolgálni: szerencsére amit ön számonkért rajtunk, az már mind korábban megvalósult.
Továbbá mondta, szó szerint ezt mondta, bár nem fejtette ki konkrétan, hogy miután a nyugdíjas-szövetkezetektől elvonták a különböző kedvezményeket, néhány tucat nyugdíjas-szövetkezetre redukálódott a nyugdíjas-szövetkezetek száma. Először is: semmilyen kedvezményt nem vontunk el, egyáltalán semmilyet. Másodjára: persze lehet egyébként kevésnek mondani azt a tényt, hogy 2019-ben, tehát két évvel a nyugdíjas-szövetkezeti rendszer létrehozása után 80 ezer nyugdíjas dolgozott. Ennél sokkal több volt, tehát 140 ezer volt a nyugdíjas-szövetkezeti taglétszám, de ebből csak 80 ezer dolgozott, mert voltak olyanok, akik csak be akartak lépni a szövetkezetbe, mert közösségben akartak lenni, mert a nyugdíjas-szövetkezeteknek van egy közösségi dimenziója is. Ettől különbözik a szövetkezeti forma az egyéb társasági formáktól, mert ne felejtsük el, a szövetkezet egy gazdasági társaság, tehát nem egyesület, nem szövetség, nem valami jóléti szervezet, hanem egy gazdasági társaság.
(8.50)
Az a különbség a szövetkezet és a többi gazdasági társaság között, hogy míg mindegyik gazdasági társaság úgynevezett tőkeérdekeltségű, addig a szövetkezet részvételi érdekeltségű. Mindegy, hogy ki mekkora intellektus, milyen szorgalmas, tőkeerős, egy tagnak egy szavazata van. Tehát az Alföld Értékesítő Szövetkezetben a Bonafarmnak Csányi Sándor-ostul, milliárdosbevételestül, óriási tőkeérdekeltségestül pontosan annyi szavazata van, egy, mint Szabó Péternek, akinek konkrétan van két darab mangalica kocája. Ez ilyen műfaj, egy nagyon különleges műfaj, nem csoda, hogy nem érti a baloldal, mert itt az történik, amit az emberek akarnak. Ilyen értelemben önmagukat nem is tudják kizsákmányolni, mert a korábbi vitákban ezt is hallottuk, hogy kizsákmányolja a szövetkezeti vezetés a szövetkezeteket. Oké, egy diktatúrában, az önök szövetkezeti rendszerében, ha nem is kizsákmányolás, de durva eszközökkel a tagság elnyomása megvalósult. Itt azonban nem erről van szó.
Ne felejtsük el, hogy ez ’19-ben volt! ’20-ban nem az elvonások vagy nem tudom, milyen kedvezmények megszüntetése, hanem a Covid-járvány hozta magával azt, hogy a szövetkezeti rendszer összbevétele a nyugdíjas-szövetkezetek esetén csak 6 milliárd forint volt, és csak 55 ezren dolgoztak, a Covid miatt ugyanis nem tudtak dolgozni. De ’21-re ez visszaszökött 11 milliárdra és 80 ezer tagra. Én elismerem, hogy a 2,5-2,7 attól függően, hogy a szolgálati járadékosokat hova soroljuk a teljes nyugdíjas-társadalomban nem egy átütő szám, hanem csak egy lehetőség, de teremtsünk lehetőséget az embereknek, és majd valakik élnek vele, mások pedig nem. Akik nem élnek vele, semmilyen hátrányt nem szenvednek, akik meg élnek vele, tudnak egy kis pénzt keresni, szeretik azt, amit csinálnak, büszkék rá.
Én számtalan szövetkezeti taggal beszélgettem. A legkedvesebb egy 70 éves néni volt vagy inkább hölgy, aki a legnagyobb büszkeséggel mondta el, hogy ő az egyik legnagyobb debreceni bérháznak az a gondnoka, aki nyugdíjas-szövetkezeti foglalkoztatás kere-tében látja el a feladatát, abszolút felelősségteljes. Látszott rajta, meg is fogalmazta, hogy úgy érzi, még szükség van rá, nem az a sorsa, ami egyébként az esetek többségében, hogy a nyugdíjasok kapcsán két fő probléma adódik, a nyugdíjkifizetések és az egészségügy, semmi más, ezt a magatartást lehet látni. Holott egyébként pont azért kell lehetőségeket teremteni a nyugdíjasoknak, hogy megtalálják, mindenki a maguk ízlése szerint azokat a lehetőségeket, amelyekkel még, ha van kedve, ki tudja teljesíteni az életét. Aki meg nem akarja, nem teszi, ez teljes önkéntességen alapul.
Ezzel együtt örülök, hogy nem volt hiába a munka, mert emlékszem, 2010 óta foglalkozom ezzel a kérdéssel parlamenti képviselőként, előtte nem tudtam, mert ellenzékben javaslatainkat nem fogadta be az akkori többség, de 2010 óta foglalkozom ezzel a szövetkezeti kérdéssel, és rendkívül fontos lehetőségnek tartom. Ma a teljes foglalkoztatásban az úgynevezett atipikusak ebben benne van egyébként a munkaerő-kölcsönzöttek száma is durván 15-20 százalékát teszik ki a munkaerőpiacnak. Diákszövetkezeti tag 200 ezer van, és 60 milliárd forint volt a tavalyi bevételük. Azt gondolom, hogy ez egy olyan unikum, amit egyébként nyugodtan lehetne akár az Európai Unió többi tagországa számára is példaként állítani. Olyan társadalmi csoportok lehetnek benne, amelyek tagjai egyéb jogviszonyukban biztosítottak, már minden itt van egyébként, a kismamák, a nyugdíjasok és a diákok, ezért azt az ösztönzést tudjuk adni a foglalkoztatás kapcsán a munkaadóknak, hogy a tb nem terheli őket.
Ez nagyon rugalmas egyébként, bár ez a hátulütője is, mert ha gazdasági recesszió van, először a vállalkozási szerződéseket lehet felmondani, és természetesen akkor semmi járandóság nem jár, hanem egyszerűen csak azt mondja, nem tudom én, a nagy áruház, hogy köszönjük szépen, a 6-os, 7-es pénztárban nem kérjük a pénztár üzemeltetését a valamelyik szövetkezettől. De egyébként egész rendszerek működnek szövetkezeti működtetési formában. Magyarország összes plázamozija diákszövetkezetek által üzemeltetett, ezért van az, hogy a pénztárostól a jegyszedőn át a pattogatottkukorica-árusig mindenki diák. De ez jó, mert például ez meglátszik a 18-25 év közötti korosztály foglalkoztatási adataiban, mert itt nemcsak pénzt lehet keresni, hanem egyébként munkaszocializációra is szert lehet tenni, ami nagyon fontos, mert jelentős mértékben hiányzik a magyar oktatási rendszerből.
Ezért örülök annak, ha Komjáthi úr azt mondja, hogy támogatja a javaslatot, és ha meg tudom győzni Kordás urat is, annak külön örülök. Nem fogom feladni ezt a küzdelmet, tekintettel arra, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom megbízott azzal, hogy én vezessem az Országos Szövetkezeti Tanácsot elnökként. Előtte is ezzel foglalkoztam, azóta is ezzel foglalkozom, és azt gondolom, hogy ez egy lehetőség. Lehetőség a nyugdíjasoknak, lehetőség a kismamáknak, lehetőség a szövetkezeti mozgalomnak, ezért ha támogatja az ellenzék, akkor tényleg nagyon szépen köszönöm. Ettől még persze a politikai nézeteink nem fognak egybeesni, de egy ilyen ügyben beljebb vagyunk eggyel.
Még biztosan fogok több szövetkezeti javaslattal is előállni, és remélem, abban is konstruktív vitát fogunk folytatni; azzal együtt egyébként, hogy már az általam benyújtott törvényjavaslatok kapcsán volt jelentős vita is vagy véleménykülönbség közöttünk, ha emlékszünk rá. Nem baj, a parlament arra való, hogy ezt megvitassuk. Tehát köszönöm szépen Komjáthi úr előzetes támogatását, és kérem Kordás urat is, hogy támogassa. Igaz, hogy ebben a csődtörvény-módosításban nincs benne a nyugdíjrendszer teljes átalakítása, meg még egy-két apróság hiányzik belőle, de nézzük csak az ügyet. Ha ezt a védelmet meg tudjuk adni, adjuk meg. Ezzel is beljebb vagyunk eggyel. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)