GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hát, az elején, amikor államtitkár asszony elkezdett beszélni erről a törvényjavaslatról, egy pillanatra megzavarodtam, hogy jó helyen ülöke, de aztán megnéztem… (Nacsa Lőrinc: Azt tudjuk, hogy nem!) Igen, én tudom, hogy Nacsa képviselő úr úgy gondolja, hogy nem jó helyen ülök. Megnyugtatom: higgye el, helyemen vagyok.
Szóval, a lényeg az egészben, hogy a T/366. törvényjavaslatról tárgyalunk, aminek, azt gondolom, három fő alapvető területe van, és ebben a három fő alapvető területben, ennek a javaslatcsomagnak a három alapvető területén nagyon sok közös van: így a szerencsejáték-szervezésben, a bányászatban és a dohánytermékek kereskedelmében.
Mi a közös bennük? Az a közös, hogy állami monopóliumot adott a Fidesz előző kormányzati ciklusaiban 2010 után, nagyon sok esetben haveri kézbe. A közös még bennük, hogy mind a három ágazatban nagyon-nagyon sok pénz van, ezek jövedelmező ágazatok, és most azt látjuk, hogy ebben a salátatörvényben, ebben a javaslatcsomagban az ezekből kinyerhető pénzek útját akarják önök megkönnyíteni.
De miért akarják megkönnyíteni? Azért, mert ezeket a koncessziókat, ezeket a monopóliumokat önök az elmúlt években Orbán Viktorhoz és a Fideszhez kapcsolható hű cégeknek és személyeknek adták, köztük például a miniszterelnök apjának, a miniszterelnök kedvenc oligarcháinak, és vannak ma is olyan országgyűlési képviselők itt a teremben nem most, a törvény vitája alatt, de egyébként képviselők , akiknek családjai vagy pedig üzleti partnerei részesülnek ezekből a lehetőségekből.
Nézzük akkor most tételesen ezeket az ügyeket! Nézzük meg a NER-lovagok és a kaszinóüzlet ügyét! 2012-ben kezdett neki a Fidesz-kormány a szerencsejáték-piac teljes átalakításának. Megjelöltek egy nemes célt, most idézet következik: „a pénznyerő automaták betiltása a pénzmosás elleni küzdelem, továbbá társadalom- és családvédelmi okokból” idézet vége volt szükséges ennek a piacnak a teljes átalakítása.
Mi történt ezután? Villámgyorsan kiépítettek egy óriási üzletet. Nem tiltották be teljesen a nyerőgépeket, de kizárólag kaszinókban engedélyezték azok működését, arra hivatkozva, hogy ott jobban ellenőrizhető. Igen, jobban ellenőrizhető, hogy hova is kerülnek ezek a pénzek, és a fő cél az volt, hogy az évi több tíz milliárd forintosra hizlalt haszon megfelelő helyeken kössön ki.
A 2013. év végén elfogadtak egy újabb törvényt, hogy a meglévő három kaszinó mellé újabbakat lehessen nyitni, így ma összesen 11 játékkaszinóra adhatnak ki önök koncessziót, ebből 5 lehet Budapesten és Pest megyében, 3-3 pedig Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországon.
Folyamatos törvénymódosítások során az Állami Szerencsejáték Zrt. is kiszállt ebből az üzletágból, és ennek helyére belépett Garancsi István, akiről tudjuk, hogy a miniszterelnök kötélbarátja. 2021-ben pedig még ennél is tovább mentek, és a le nem járt koncessziókat újra kiosztotta a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda. És lássunk csodát: az öt budapesti kaszinót Garancsi Istvánhoz és az új honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz köthető érdekeltségek kapták meg.
És akkor most nézzünk is a bányaügyekre egy kicsit! Az Orbán család tulajdonában van az ország egyik legsikeresebb bányája, a gánti kőbánya. A bánya évek óta kiemelkedő nyereséget termel, lényegesen drágábban, esetleg 60-70 százalékkal magasabb áron szállítja a termékeit, mint a fő versenytársai. És most jön az igazi csavar: a cég rendszeres beszállítója a nagy állami beruházásoknak, tehát a piaci átlagnál drágábban kínált termékekért közpénzt is kap. Az elmúlt években a cég bevételeinek közel 45 százaléka volt a profit.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök szerint ez tisztességes üzlet? A nyereséget pedig az idén május 18-ai döntéssel ki is vették; 1,8 milliárd forint lesz az osztalék. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy itt, a most előttünk lévő törvényben a bányászati ügyekben illetékes Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a jövőben is gondoskodni fog arról, hogy a szükséges közpénzek a megfelelő zsebekbe vándoroljanak.
A törvény harmadik területe, ahol megkönnyíti a pénzszerzést, az pedig a dohánykereskedelem. Sokszor és sokat beszéltünk már, illetve beszéltek képviselőtársaim ezen Ház falai között a trafikmutyiról, és beszéltek az ellenzéki pártok, köztük a DK kint, a nyilvánosság előtt az úgynevezett trafikmutyiról.
Lázár János is elismerte, hogy az egyik nagy dohánycég vezetőjének gépén írták a dohánykoncesszióról szóló törvényt, és a koncesszió odaítélése fideszeseknek, Fideszhez közelieknek, így például Böröcz László volt képviselő testvérének, Rogán Antal ismerősének, Szatmáry Kristóf képviselő úr édesanyjának, illetve magának Sánta Jánosnak, a törvény írójának, valamint a már szerencsére nem képviselő Simonka György üzleti érdekeltségébe nagyon-nagyon sok trafik került. Összesen 1500 koncesszió került fideszeshez, illetve a Fidesz-holdudvarhoz köthető érdekeltségekbe.
Azóta is virágzik az üzlet. És most a szabályozás ennek a törvényjavaslatnak az értelmében mind a három területen felpuhul, azáltal, hogy a törvényjavaslat szerint egyes hatáskörök a törvényi szintről a már sokat emlegetett Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kezébe kerül. Ez az új hatóság önálló szabályozó szerv, amelynek elnöke a médiahatóság és a közműhivatal vezetőjéhez hasonlóan rendeleteket ad ki. Például ezentúl nem törvény, hanem az SZTFH fogja meghatározni, hogy a dohánykereskedelemben mik az engedélyezett termékek, illetve egyéb feltételeket is rendeleti úton fog meghatározni.
Ennek a hatóságnak az elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és természetesen kilenc évre, ahonnét szinte leválthatatlan. Fizetése havi 4,5 millió forint, négy helyettesének fejenként 4 millió forint.
A Demokratikus Koalíció természetesen nem ért egyet azzal, hogy a fenti területeket illetően az állami törvényi szabályozás helyett egyre inkább az SZTFH rendeleti hatáskörébe kerüljenek a lényegbevágó kérdések. Ez azt eredményezi, hogy a gazdaság, illetve a közpénzek újabb területei kerülnek ki az Országgyűlés ellenőrzése alól, továbbá még inkább megnő a korrupció veszélye.
A javasolt szabályozás abba az általános trendbe illeszkedik, amelyben az Országgyűléstől vagy a parlamenti felhatalmazással rendelkező, ugyan törvénytelen kormánytól vonnak el közigazgatási szabályozási kompetenciákat, mint például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vagy a Versenyhivatal esetében.
(9.20)
Ezek a Fidesztől nem független intézmények pedig, több évre bebetonozott lojális vezetők személyén keresztül hosszú ideig erősítik még a fideszes mélyállamot.
Az általános szabályozási problémán túl a szerencsejátékokkal kapcsolatos jelzett változások önmagukban is aggályosak. A javaslat szerint a szerencsejáték-szolgáltatás egyes részletszabályainak megalkotása az SZTFH elnökének rendeletében történik, de valójában itt egyértelműen az Európai Bíróság ítéletének kijátszását szolgálja, és a külföldi versenytársak kiszorítására céloz.
A bányászattal kapcsolatban a törvényjavaslat indoklása nem is tagadja a konkrét célt. Megint idézetek következnek. „A kitermelés növelésének jogi eszközökkel történő ösztönzése” mintha eddig sem lett volna elég nyereséges Orbán papa bányája. „A bányavállalkozókkal szemben jogos elvárás, hogy a bányatelekben lévő hasznos anyagot belátható időn belül kitermeljék.” Illetve a bányavállalkozó adminisztratív terheit, munkáját könnyítő, bürokráciacsökkentő adminisztrációt egyszerűsítő, a gyakorlati jogalkalmazást segítő pontosító elemeket tartalmaz ez a javaslat. Mindezek, ahogy már mondtam, megkönnyítik, hogy a holdudvarhoz tartozó vállalkozók, legyenek azok szerencsejátékban, bányában vagy trafikban érdekeltek, könnyebben érvényesüljenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Demokratikus Koalíció nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, és azt gondolom, itt volna az ideje annak, hogy önök végre az emberek érdekében hozzanak törvényeket, vagy terjesszenek ide a tisztelt Ház elé törvényeket, ne pedig a Fidesz-holdudvarhoz köthető, egyre inkább gazdagodó réteget segítsék. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)