FÜLÖP ATTILA belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Magyarországon a fogyatékosságüggyel kapcsolatban súlyos örökség, a kommunizmus súlyos öröksége, hogy a fogyatékossággal élő embereket a társadalom elől sokszor elzárva tartották a települések szélén álló több száz férőhelyes intézményekben. Úgy gondolták, hogy ők nem vehetnek részt a társadalom mindennapi életében. Ez gátolta a fogyatékosságügyről való értelmes párbeszéd kialakítását.
Mi azt szeretnénk elérni, hogy a társadalom minél természetesebben kezelje a fogyatékosságot, és minden városban, közösségben fogadják el őket, hiszen az egész társadalmat érintő ügy ez. Attól, hogy valaki fogyatékossággal él és segítségre szorul, még értékteremtő dolgokra lehet képes, ezért a fogyatékossággal élő emberekben a lehetőséget kell látni és nem a hiányt. A fogyatékosságügy területén a siker titka a közös ügy és a közös akarat, ezért jótékonykodás helyett az önállóságra és az önértékelésre építünk.
Tisztelt Ház! A fogyatékossággal élők számára az a leglényegesebb, hogy ne üres, rosszul megfogalmazott együttérzést kapjanak, hanem segítséget ahhoz, hogy önállóan élhessenek. Ehhez a kormány részéről elsősorban az akadálymentesítés és az önálló kereset biztosításában hiszünk, ezért dolgozunk. Magyarország Kormánya elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa olyan termékek és szolgáltatások biztosítását, amelyekhez fogyatékosságtól függetlenül minden személy a lehető legteljesebb mértékben tud hozzájutni.
Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló 2019/882-es európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályainak átültetését biztosítsa. Az irányelv az akadálymentesításre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítését, ezáltal az akadálymentesen hozzáférhető termékek és szolgáltatások uniós belső piacon történő szabad mozgását célozza.
Az irányelv nemcsak a fogyatékos személyek, hanem minden funkcióképességében korlátozott személy, így például az idősek, a várandós nők vagy egyszerűen a csomaggal utazó személyek számára segítséget kíván nyújtani. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetően öt főbb szempont köré épülnek.
Az első a hozzáférhetőség, ami azt jelenti, hogy a tartalmakat olyan szöveges formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, amelyek felhasználhatók alternatív támogató formátumok létrehozására, hogy különböző módon meg lehessen őket jeleníteni.
A második az érzékelhetőség, ami azt jelenti, hogy egynél több érzékszervi csatornán keresztül a felhasználók számára érzékelhető módon kell megjeleníteni.
Harmadsorban a működőképesség. A termékek és a szolgáltatások működtetési egységeinek valamennyi felhasználó mozgástartományán belül kell elhelyezkedniük.
Negyedsorban a megértés, amely szerint a termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat közérthető módon kell megjeleníteni. Ennek ki kell terjednie a vizuális, az akusztikus, a szóbeli és a taktilis kommunikációs elemek alternatíváinak biztosítására.
Ötödsorban pedig a vezérlés. Ennek megfelelően például el kell kerülni azt, hogy a termékhez jelentős erőkifejtéssel működtethető üzemmódokra legyen szükség, el kell kerülni, hogy a termék használata a fogyasztónak fényérzékenység miatt rohamokat okozzon. A terméknek védenie kell a felhasználó magánéletét az akadálymentességi jellemzők használata közben. Ha meghatározott időn belül reagálásra van szükség, több érzékszervi csatornán keresztül kell figyelmeztetniük a felhasználót, illetve nem tehetik szükségessé valamely akadálymentességi jellemző aktiválását ahhoz, hogy az ilyen jellemzőt igénylő felhasználó be tudja őket kapcsolni.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat jogszabályi kötelezettségként a továbbiakban előírja egyrészt, hogy a gazdasági szereplő a mikrovállalkozások kivételével kizárólag olyan terméket hozhat forgalomba és kizárólag olyan szolgáltatást nyújthat, amely megfelel a törvényben foglalt akadálymentességi követelményeknek, másrészt a gazdasági szereplő biztosítja a munkavállalók folyamatos képzését az akadálymentes termékek és szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében.
(10.40)
Harmadsorban: a szolgáltató a törvényben foglaltak szerint értékeli és dokumentálja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás mennyiben felel meg az e törvény szerinti követelményeknek. A dokumentációt írásos és szóbeli formában a fogyatékos személyek számára is akadálymentesen, hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni.
Tisztelt Ház! Az irányelv értelmében a jogszabály hatálya kiterjed egyrészt a 2025. június 28-a után forgalomba hozott termékekre, így a lakossági felhasználású hardverrendszerekre, az ezekhez szánt operációs rendszerekre, az önkiszolgáló terminálokra így a fizetési terminálok, bankjegykiadó automaták, jegykiadó automaták, utasfelvételi automaták , önkiszolgáló információs terminálokra, az interaktív elektronikus fogyasztói végberendezésekre, az interaktív audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez használt fogyasztói végberendezésekre és az e-könyv-olvasókra. Másrészt a 2025. június 28-a után nyújtott következő szolgáltatásokra: az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatásokra, a légi, az autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatásoknak a városi, az elővárosi és a regionális közlekedési szolgáltatások kivételével a következő elemeire: a honlapokra, a mobileszköz-alapú szolgáltatásokra, az elektronikus menetjegyekre és az elektronikus menetjegy-értékesítési szolgáltatásokra, a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásnyújtásra, az interaktív önkiszolgáló terminálokra.
Az eddig említettekből is jól látható tehát, hogy a törvényjavaslat biztosítani kívánja az olyan széles körben használt termékek és szolgáltatások akadálymentességét, amelyek az eredeti kialakításuknak vagy a későbbi módosításuknak köszönhetően megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeinek.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! A kormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amely az akadálymentesítést szolgálja, és amely közelebb hozza az embereket ahhoz, hogy teljes életet éljenek az élet minden területén. Magyarország eddig is számos intézkedést hozott, amelyek ezt a célt szolgálták. A fogyatékosságügyi szakpolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzéseit tartalmazó, 2010-2025. évekre szóló országos fogyatékosságügyi program külön fejezetet szentel a hozzáférhetőségnek, amely az épületek és szolgáltatások nem állandó, utólagos akadálymentesítését tűzi ki, hanem azt az egyetemes tervezést, amelynek az elterjesztésével előzőleg meg tudjuk ezt oldani.
A közintézmények számára a kötelező akadálymentesítést a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény előírja. Az akadálymentesítés az utóbbi évtizedben teljesen új tartalmat nyert. Ma már nem pusztán fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hanem úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítésről is. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékossággal élő emberek is igénybe vehessenek. Erre a szemléletre jó példa a jelnyelvitolmács-szolgáltatás fejlesztéseként megvalósuló projekt a videótolmácsolás technikájának és módszertanának elterjesztésére. A fejlesztés a közszolgáltatások önálló, független hozzáférhetőségét javítja azáltal, hogy külső, harmadik személy jelenléte nélkül teszi lehetővé az ügyintézést.
Ugyanígy az a 4 milliárd forint keretösszegű projekt, amelynek kapcsán az országos fogyatékosügyi érdekvédelmi szervezetek bevonásával megvalósuló projektben olyan lehetőségek nyílnak ma Magyarországon látás-, hallássérült vagy értelmi fogyatékos honfitársaink számára, amelyek korábban nem voltak.
Tisztelt Ház! A mögöttünk álló évtizedben paradigmaváltás ment végbe a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szemléletmód, sőt a fogyatékosság mibenléte tekintetében. E szemléletváltásból adódóan a modern fogyatékosságügy a fogyatékossággal élő embert nem a többségi társadalom jótékonykodására szoruló személynek tekinti, hanem a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjaként jogok birtokosának, aki mindenekelőtt abban számíthat a nem fogyatékossággal élő személyek segítségére, hogy életét a lehető legnagyobb, általa igényelt önállósággal élhesse.
Mindig kiemelt jelentőséggel bír, amikor az Országgyűlés fogyatékos személyeket érintő előterjesztést tárgyal. Bármilyen fogyatékosságügyet csak akkor tudunk sikerre vinni, hogyha az közös ügyként, közös akaratként jelenik meg. Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak.