BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Amint az önök előtt ismert, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvény tervezetét, ami a rezsi és a honvédelem költségvetése lesz. Középpontjában a családok, a munkahelyek, valamint a magyar gazdaság stabilitásának és elért eredményeinek védelme és a gazdaság biztonságos növekedési pályán tartása áll.

A koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború kitörése, valamint a brüsszeli szankciópolitika is soha nem látott rendkívüli gazdasági helyzetet eredményeztek szerte Európában. E rendkívüli gazdasági helyzetben a polgári kormány célja és feladata továbbra is az önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló gazdaságpolitika követése. A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a Magyarország 2023. évi központi költségvetési törvénye végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. A tervezet ennek megfelelően 79 törvény módosítását tartalmazza, amelyek közül az államháztartási jogi, valamint az adóügyi tárgyú törvények módosítása kapcsolódik közvetlenül Magyarország 2023. évi központi költségvetéséhez.

Jelen felszólalásomban ezért elsősorban a törvényjavaslat e módosításait emelem ki. Ezek mindegyike az eddigi, már elért eredményeket védi, és továbbra is gondoskodik a magyar családok biztonságáról, és növekedési pályán tartja a gazdaságot. Felszólalásomban csak azon törvényi módosításokra térek tehát ki, amelyek az államháztartás alrendszereinek költségvetését, azok végrehajtását érdemben érintik, valamint az egyes támogatási célok eléréséhez közvetlenül is kapcsolódnak.

Mindenekelőtt azonban kérem, engedjék meg, hogy a főbb módosítási javaslatok ismertetése előtt jelezzem, hogy a törvényjavaslat támogatása esetén a módosítások egy része a tavalyi évhez hasonlóan közel fél évvel a hatálybalépésük előtt kihirdetésre kerülhet, biztosítva ezáltal a kellő felkészülési időt a pénzügyi, gazdasági és szabályozási környezetben bekövetkező változások megismerésére. Mindez a gazdaság és a társadalom valamennyi szereplője számára a tervezhetőséget és kiszámíthatóságot is jelenti, és ezek a jelenleg is bizonytalan világgazdasági helyzetben igen jelentős szempontok.

Tisztelt Ház! A magyar háztartások és az ország védelme érdekében törvényi szinten is megalapozzuk a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap államháztartási és költségvetés-szerkezeti szabályrendszerét. A módosítások államháztartási vetülete kiemelkedő jelentőségű az önök előtt fekvő törvényjavaslat terjedelméhez képest. E két alap létrehozása, működtetése egyértelműen rögzíti a kitűzött céljainkat, ami a magyar családok fizikai és létbiztonságának garantálása.

Mindezek mellett a kormány számára továbbra is alapvetés a kiegyensúlyozott, fegyelmezett és átlátható költségvetési gazdálkodás, és továbbra is cél az egyszerű, rugalmas államháztartási rendszer működtetése. Annak érdekében, hogy a gazdasági kihívásokra a magyar gazdaság továbbra is megfelelő időben és hatékonyan reagálhasson, a gazdasági növekedést fenn kell tartsuk. A törvényjavaslat több ponton is érinti az államháztartásról szóló törvényt és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes rendelkezéseit az említett célok érdekében.

Az államháztartást szabályozó joganyag részeként külön ki kell emelni azon korábbi szabály visszaállítását, amelynek alapján a kormány irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek az előirányzat-átcsoportosításokat csak abban az esetben hajthatják végre, ha azokat előzetesen az államháztartásért felelős miniszter is jóváhagyta. Igaz ez arra az esetre is, ha az érintett előirányzatokon megtakarítás keletkezik. A módosítás a költségvetési hiánycélra tekintettel, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább erősíti a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást és a költségvetési források célhoz kötött felhasználása elvének érvényesülését. Költségvetési stabilitásunk fenntartásához pedig gazdasági növekedésre is szükség van. Az önök előtt lévő indítvány az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank belső tőkeszükségletének meghatározására vonatkozó szabályok módosításával a bankok jövőbeli hitelezési lehetőségeit bővíti, ezáltal támogatva a gazdasági növekedést.

Tisztelt Képviselők! Magyarország európai uniós viszonylatban az elmúlt évtized adatai alapján élen jár a GDP-arányos államadósság csökkentésében. Az adósságráta további csökkentéséhez kapcsolódik az a módosítási javaslat, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt érinti. A kormányzati szektorban és a helyi önkormányzatok körében adósságot keletkeztető ügyletek körébe tartozik többek között a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi lízing is. Ugyanakkor a pénzügyi lízing fogalma a számviteli törvényen kívül más jogszabályokban is megjelenik, némiképp eltérő szabályozással. A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a pénzügyi lízing így egyrészt szerződéstípus, másrészt pénzügyi szolgáltatási tevékenység is, ezek a fogalmak azonban csak részben fedik egymást. Erre tekintettel indokolt, hogy valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősüljön, ennek érdekében a javaslat elhagyja a számviteli törvényre vonatkozó, szűkítő jellegű hivatkozást. Így a jövőben valamennyi, az államháztartás alrendszereiben megkötött pénzügyi lízingszerződés, illetve igénybe vett pénzügyi lízingszolgáltatás is adósságot keletkeztető ügyletnek fog minősülni.

Tisztelt Képviselők! Magyarország Kormányának kiemelt céljai között szerepel a helyi önkormányzatok adminisztratív terheinek további csökkentése, a közpénzekkel való felelős gazdálkodásuk fenntarthatóságának és átláthatóságának biztosítása mellett. E kiemelt célok elérése érdekében az önök előtt lévő törvényjavaslat az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatását is érinti, figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzatok a központi költségvetésből kapott támogatásaikat általában az általuk irányított költségvetési szervek és azok társulásai útján is felhasználhatják, amelyeknek a helyi önkormányzat a székhelye.

Ezért a javaslatban foglaltak szerint a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok részére nyújtott és az általuk irányított költségvetési szervek vagy társulások útján felhasznált költségvetési támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a jövőben csak akkor lehet majd teljesítettnek tekinteni, ha az adatszolgáltatási kötelezettséget minden, a helyi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv és a társulási körzetébe tartozó valamennyi jogalany is teljesíti. A javaslatot a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítottuk ki, és szándékaink szerint a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok részére nyújtott támogatások hatékony, átlátható felhasználásának elvét is tovább erősíti majd.

A közpénzek átlátható felhasználása elvének további érvényesülését erősíti a törvényjavaslat azon rendelkezése is, amely megteremti annak lehetőségét, hogy költségvetési felügyelő az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó jogalanyhoz is kijelölhető, kirendelhető lesz. Erre ugyanakkor csak az érintett szerv, testület vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően kerülhet sor. A rendelkezés alapján a költségvetési gazdálkodást érintő egyes feladatok vonatkozásában is széles körben lehetővé válik az, hogy egy gazdálkodási szakember ajánlásokat, véleményeket fogalmazzon meg a közpénzek felhasználására kijelölt szerv vezetőjének annak érdekében, hogy a közpénzeket hatékonyabban lehessen felhasználni.

A helyi önkormányzatok központi költségvetésből történő támogatása és adminisztratív terheinek csökkentése a kormány kiemelt céljai között szerepelt eddig, s ez ezután is így lesz. Éppen ezért a törvényjavaslat megszünteti az önkormányzati jogalanyok esetében az elemi költségvetés készítésének kötelezettségét. E módosítás ugyanakkor nem jár adatvesztéssel, a szükséges információk más adatforrásokból továbbra is elérhetőek lesznek.

A törvényjavaslat nemcsak a helyi, de a nemzetiségi önkormányzatokra nézve is tartalmaz előremutató módosításokat. A nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselet és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosítása érdekében a törvényjavaslat lehetőséget teremt országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények, tiszteletdíjak emelésére is.

Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több ponton érinti az adózásra vonatkozó szabályokat is. E rendelkezések közül kiemelendő az a rendelkezés, amely a 2022. július 1-jétől hatályos veszélyhelyzeti rendelet által megállapított cégautóadó mértékére vonatkozó rendelkezést 2023. január 1-jétől beilleszti a gépjárműadóról szóló törvénybe.

(11.40)

A cégautóadó mértékei 2012 óta, vagyis tíz éve változatlanok, azok azóta értéküket veszítették. Részint ezen oknál fog a cégautó rendelkezésre bocsátása sajátos bérpótló juttatássá vált a cégek felső vezetői körében, azonban a kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalók lehetőség szerint minél magasabb bért kapjanak a munkájukért, ezért indokolt, hogy más juttatások adózási szempontból ne legyenek előnyben.

A személyi jövedelemadót érintően a törvényjavaslat igazolás nélkül elszámolható mértéket határoz meg az olyan korszerű gépjárművek, mint a tisztán elektromos meghajtású vagy a tölthető, hibrid gépkocsik üzemanyag-felhasználásának elszámolásához. Ez utóbbi esetben a javaslatban foglalt új szabály arra is ösztönözni kívánja a tulajdonosokat, hogy éljenek az elektromos töltés lehetőségével, a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében pedig a módosítással lehetővé válik a költségelszámolás anélkül, hogy a tulajdonos az elektromos töltésről számlával rendelkezne. Így a jövőben az ilyen gépjárművek tulajdonosainak is lehetőségük lesz arra, hogy a számlák gyűjtése helyett a rendelkezés szerinti elszámolást alkalmazzák saját gépjárművük hivatalos célú használatával összefüggésben. A törvényjavaslat továbbá felhatalmazza az adóhatóságot arra, hogy akkor is közzétegye az elszámolásokban használható üzemanyagárat, ha azt csak egy forgalmazó ára alapján tudja meghatározni.

A javaslat alapján kedvezően módosul a 25 év alatti fiatalok adómentességével kapcsolatos nyilatkozattételi szabály is. A módosított rendelkezések szerint a jövőben a kifizetéskor akkor is figyelembe lehet majd venni a mentességet, ha a fiatal nem rendszeres jövedelemben részesül, hanem például csak egy projektmunkában vesz részt, így egyszeri alkalommal kap díjazást. A hatályos szabályok szerint a fiatal ilyen esetben csak az adóbevallása benyújtásakor, utólag érvényesíthetné az őt megillető kedvezményt.

Tisztelt Ház! A társasági adózást érintő legfontosabb módosítások a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárakat, azaz a transzferár szabályozását érintik. A társaságiadó-bevallásban teljesítendő új transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésével lehetővé válik az adóelkerülés lehetőségének csökkentése. Amellett, hogy az adóhatóság számára részletesebb adatok állnak majd rendelkezésre, a javaslat elősegíti, hogy a magyar vállalkozások fair részesedést kapjanak a megtermelt profitból, így támogatva a költségvetési bevételek növelését is. A javaslat emellett a transzferárszabályok modernizálásával azt célozza, hogy a szokásos piaciár-tartományra való kiigazítás a jövőben mind az adózók, mind pedig az adóhatóság számára egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon, ezzel is segítve a vállalkozások adókötelezettségének egyszerűbb megállapítását.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat alapján a jövőben azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének, telephelyének adózása is azáltal, hogy a külföldi vállalkozás belföldi telephelye is kötelezetté válik majd az innovációs járulék fizetésére. A javaslat által így a magyar társaságok és a külföldi vállalkozások belföldi telephelyének adóterhei kiegyenlítődnek, emellett nő a központi költségvetés innovációsjárulék-bevétele is.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az általános forgalmi adót illetően alapvetően jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz, ami lehetővé tenné az adó alapjának utólagos csökkentését olyan esetekben is, amikor az árkedvezményt az értékesítő közvetetten, más szereplők bevonásával nyújtja a termékét, szolgáltatását megvásárló nem adóalany részére. A jogalkalmazás egyértelműsítése és megkönnyítése érdekében a módosítás rögzíti azt is, hogy a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanytagok által kijelölt képviselő járhat el a csoportos adóalany áfakötelezettségeit és jogait illetően.

Az adóigazgatást érintő módosítások célja egyrészt az, hogy a szokásos piaciár-megállapítás minél szélesebb körben segítse az átlátható gazdasági viszonyok kialakulását. A szokásos piaciár-megállapítási eljárás díjtételei a feltételes adómegállapítási eljárás díjainak szintjére lesznek hozva. E két, az adózók körében népszerű, előzetes bizonyosságot adó eljárás díjrendszere összhangba kerül majd egymással. Ezenfelül az adózók szélesebb körének biztosítjuk a lehetőséget, hogy ezt az eljárást kezdeményezhessék.

Az adóigazgatást érintő módosítások hatékonyabbá teszik majd a kivetéses adózást, a biztosítási intézkedéseket, és egyértelműsítik a vagyonelkobzás foganatosításának szabályait is. A kivetéses adózás során lényeges változást hoz a törvényjavaslat abban, hogy az adóhatóság a hiányos vagy téves adatszolgáltatás esetén is pontosan megállapíthatja majd az adókötelezettséget, így a javaslat elfogadása esetén az adóhatóság az adóellenőrzésének lefolytatása során is megállapíthatja az adót.

Az adóelkerülő magatartás feltárásának egyik leghatékonyabb, ugyanakkor az adózókkal szemben jelentős korlátozó gazdaságfehérítő eszköze a biztosítási intézkedés. Ezért a javaslat egyértelművé teszi a biztosítási intézkedés elrendelésére vonatkozó határidő számítását, és egyszerűsödnek a biztosítási intézkedés során zárolt fizetési számlákról történő kifizetések szabályai is. A biztosítási intézkedésekhez kapcsolódóan a vagyonelkobzások végrehajtásának szabályai is pontosabbak lesznek. Az ingó vagyontárgyak elkobzásának végrehajtásakor az ingatlanokra már bevált szabályokat kell majd alkalmazni. Ezenfelül a javaslat az állami adó- és vámhatóság feladatkörébe utalja, hogy a szerkezetátalakítási eljárásokban hitelezőként képviselje az államot.

Tisztelt Képviselők! A nemzeti vámjogszabályok esetében az adózók számára kedvező változás, hogy szűkül azon esetek köre, amikor a vámhatóság mérlegelés nélkül fix mértékű vámigazgatási bírságot szabhat ki. A vámhiány fogalmába tartozó esetkörök szűkítésével azt kívánjuk elérni, hogy bizonyos jogcímeken már megszűnt vámtartozások miatt ne kelljen 50 százalékos fix mértékű vámigazgatási bírságot kiszabni. A vámhiány fogalmi köréből így kivett, kisebb súlyú jogsértések nem maradnak majd szankcionálatlanul a jövőben sem, de ezekben az esetekben a bírság összegét nem automatikusan a vámhiány összegének egy bizonyos arányában kell majd megállapítani, hanem lehetőség nyílik a jogsértés súlyának és körülményeinek a mérlegelésére és a jogsértéssel arányban álló vámigazgatási bírság kiszabására is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi irányításában a vezetői szintek számának csökkentése, az irányítási vonalak egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele érdekében a NAV vezetőjének és szakmai helyettesének pozíciója a javaslat szerint a NAV szerkezetében kap majd helyet. A NAV vezetőjének megnevezése elnökre módosul, munkáját pedig majd elnökhelyettesek segítik.

Tisztelt Ház! Az államháztartási gazdálkodás, valamint az egyes adótörvények módosítása mellett az önök előtt lévő törvényjavaslat több, Magyarország 2023. évi központi költségvetését csak közvetetten érintő törvény módosítására is javaslatot tesz. Ezek közük szükségesnek tartom elsőként kiemelni azon javaslatot, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal egyeztetve módosítja a hulladékról szóló törvényt. E módosítás célja a hulladékgazdálkodás új modelljére történő átállás jogalkotási folyamatának elősegítése. Az új modellre való felkészülés tapasztalatai alapján, a rugalmas és hatékony szabályozási folyamat biztosítása érdekében indokolt a hivatal és a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter komplementer jogalkotásra megadott határidejének pontosítása, amit az önök előtt lévő törvényjavaslat szintén tartalmaz.

2018. július 4-én lépett hatályba az az európai uniós irányelv, amely az egyes tagországok kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereire alapkövetelmények teljesítését írja elő. Ehhez kapcsolódnak a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek az irányelvi minimumkövetelmények általános előírása, valamint a felhatalmazó rendelkezések megteremtése mellett a kiterjesztett gyártói felelősségi keretszabályok megalkotására is javaslatot tesznek.

Tisztelt Országgyűlés! A civil szervezetekre vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálatával, a gyakorlati tapasztalatok beépítésével, az eljárási szabályok egyszerűsítésével a jogalkotó jelen törvényjavaslat elfogadásával is annak az alkotmányos kötelességének tesz eleget, amely feladatául jelöli ki az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának biztosítását és védelmét. A civil szervezetek támogatási környezetének változása továbbá fontos értékmérője annak, hogy mennyire valós képet alkotnak az adott országban a civil szervezetek működési környezetéről és megfelelő mértékben ösztönzike a civil szervezetek tevékenységét. A szervezetek igényeit figyelembe vevő támogatási környezet megteremtéséhez elengedhetetlen a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályok folyamatos felülvizsgálata, a gyakorlati tapasztalatok beépítése, a pályázóbarát eljárási szabályok megalkotása.

(11.50)

A Nemzeti Együttműködési Alap kerete 2012-2022 között 3,4 milliárd forintról 10,9 milliárd forintra nőtt. Ez a keret a személyi jövedelemadó civil 1 százaléka felajánlásainak függvénye, ugyanis egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően, a másik pedig a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásain keresztül jut el a civil szervezetekhez.

A keretek megteremtésén túl szükséges a megfelelő pályázati formák kialakítása is, hogy a sokszínű civil szféra különféle tevékenységi körű, eltérő nagyságú és bevételű civil szervezetei megtalálhassák azt a pályázati formát, amelynek keretén belül a leghatékonyabban kaphatnak támogatást. Ezeknek a pályázatoknak kettős célt kell megvalósítaniuk: egyrészt segítséget kell nyújtaniuk a szervezetek szakmai programjainak megvalósításához és működési feltételeinek biztosításához, ugyanakkor ösztönözniük kell azt, hogy a szervezetek minden lehetőséget megragadjanak saját bevételeik növelésére is. A jelenlegi módosítások, amelyek a támogatási igény benyújtásának módjára vonatkozó változást, valamint a határon túli pályázók önálló pályázási feltételeinek könnyítését tartalmazzák, a rugalmasabb, a civil szervezeti igényekhez jobban alkalmazkodó támogatási eljárás megteremtését célozzák.

Az anyagi támogatáson túl az állam ingyenes szakmai segítséget is biztosít az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban a civil szervezetek számára a civil közösségi szolgáltató központok működtetésével. A civil központok maguk is egyesületek vagy alapítványok, amelyek térítésmentesen nyújtanak segítséget a civil szervezetek számára adminisztratív kötelezettségeik teljesítésében, szakmai tanácsot adnak jogi, közhasznúsági, informatikai területen, illetve pályázatokkal kapcsolatban, és pénzügyi, könyvelési, valamint adózási kérdésekben is. Ellátandó feladataik a civil szervezeti igények szerint folyamatosan bővülnek, ezért az állandósult, kiemelt, fontos feladatkörök jelennek meg jelen módosításban.

A monitoringrendszer az államháztartás központi alrendszeréből a civil szervezetek részére nyújtott költségvetési támogatások szakmai összehangolása, az azonos projektcélok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében működik. A monitoring segítségével történik a civil szektor támogatási rendszerét érintő folyamatok nyomon követése, ezért kiemelten fontos az adatszolgáltatás alapjául szolgáló rögzítési kötelezettség hangsúlyozása az ellenőrzés lehetőségének beépítésével, amellyel tovább fejleszthető a civil szervezetek támogatásának pontos, naprakész, nyomon követhető rendszere.

Ennek megfelelően a hazai alapítványok és egyesületek működési támogatásának legjelentősebb forrását, vagyis a Nemzeti Együttműködési Alapot érintő módosító javaslatok a támogatási és beszámolási eljárások egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét, a szervezetek számára nyújtott szakmai segítségnyújtás minőségi fejlesztését, a civil szervezetek számára térítésmentes szakmai támogatást nyújtó civil közösségi szolgáltató központok jelenleg is sokoldalú tevékenységének további bővítését és a határon túli pályázók önálló pályázási feltételeinek könnyítését szolgálják. A civil közösségi szolgáltató központok tevékenységének, szakmai munkájának ellenőrzési tapasztalatai, felülvizsgálata alapján a módosítással a civil központok feladatainak bővítésére kerül sor.

Tisztelt Képviselők! Ahogy azt már korábban is említettem, a munkahelyek védelme és a minél szélesebb körű foglalkoztatás elősegítése közös, kiemelt gazdasági érdekünk. Többek között ehhez kapcsolódik a javaslat azon rendelkezése is, amely a központi költségvetés Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére vállalható, költségvetési éven túli fizetési kötelezettségének mértékét módosítja. Mindez segíti az államháztartás pénzügyi folyamatainak figyelemmel kísérését és a központi költségvetésen keresztül adható, foglalkoztatási célú támogatások hatékony felhasználását.

Az állami foglalkoztatási szerv által nyújtható, foglalkoztatást elősegítő támogatások és szolgáltatások szabályrendszere 2021-ben megváltozott. Az új szabályozás alapján az állást keresők részére álláskeresési ösztönző juttatás is nyújtható. E juttatás célja  funkcióját tekintve  a megélheti támogatás biztosítása az állást kereső részére arra az időszakra, amelyben a foglalkoztatása elősegítése érdekében képzésben vagy szolgáltatásban részesül.

Az álláskeresést ösztönző juttatás járulék- és adóügyi kérdéseit áttekintve megállapítható, hogy járulékszempontból ugyanazok a szabályok vonatkoznak az álláskeresést ösztönző juttatásra, mint a keresetpótló juttatásra. Nincs azonban ez így a személyi jövedelemadó esetén, az álláskeresést ösztönző juttatás ugyanis jelenleg nem minősül bérnek, így e juttatás esetén a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, valamint a 25 év alatti fiatalok kedvezményét sem lehet érvényesíteni.

Az álláskeresést ösztönző juttatásra vonatkozó rendelkezések megállapítása során a szándék nem az volt, hogy amennyiben a jogosultság feltételei fennállnak, akkor az állást kereső a szolgáltatás és a képzés időszaka alatt kapott juttatása okán ne tudja érvényesíteni mindazt az adókedvezményt, amely a keresetpótló juttatás esetén érvényesíthető. Ezért szükségessé vált a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon módosítása is, amely bérként nevesíti az álláskeresést ösztönző juttatást. A módosítás azt eredményezi, hogy a jogosultság fennállása esetén az álláskeresést ösztönző juttatásban részesülők tekintetében a családi adókedvezmény, a személyi kedvezmény és az első házasok kedvezményén kívül a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, valamint a 25 év alatti fiatalok kedvezménye is érvényesíthetővé válik az adóelőleg megállapításakor.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal közvetlenül vagy közvetve egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi költségvetés felelős és hatékony végrehajtásának keretét kívánják érdemben erősíteni az állami források felhasználásának szabályait szem előtt tartva.

Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd később támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)