SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat során a Mi Hazánk Mozgalom üdvözli azokat a törekvéseket, ami a magyar hagyományok megőrzéséről, a történelmi alkotmány visszaállításáról szólnak, de mi tovább is mennénk ennél.

Amint azt Toroczkai László elnök úr első parlamenti felszólalásában jelezte, célul tűztük ki a történelmi alkotmány rendezésének a kérdését, mert álláspontunk szerint Magyarország Alaptörvényének a társadalmi elfogadottsága hiányos, sok magyar ember érzi úgy, hogy a jelenlegi Alaptörvény egy párt Alaptörvénye, és nyilván nem a történelmi alkotmány folytatásáról beszélhetünk ebben az esetben, ugyanis elmaradt ennek az Alaptörvénynek a széles körű társadalmi egyeztetése, amire nyilván azért szükség lett volna.

Továbbá, ha már hagyományokról beszélünk, akkor a vármegyék közbiztonságának megteremtéséhez javasoljuk a csendőrség visszaállítását, mivel a rendőrség munkáját segíteni kell egy tekintélyt parancsoló, helyismerettel rendelkező karhatalmi vagy határvédelmi feladatokra el nem vezényelhető állománnyal.

A csendőrségre óriási szükség lenne, mivel hazánkban terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait. A csendőrséget preventív jelleggel hoznánk létre, bűnmegelőzési feladatkört töltene be, szemben a nyomozati feladatkört ellátó rendőrséggel. Nem lenne mindenhol csendőrség, hanem oda lehetne vezényelni, ahol megbomlik a közrend. A tekintélyt parancsoló egyenruhát viselő, különleges kiképzést kapó csendőrség már megjelenésével is elriasztaná a bűnözőket.

A 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvény rendkívüli intézkedései esetében pontosítja, hogy 2023. július elejétől a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket az Alaptörvény 53. cikke helyett az 51. cikk tartalmazza. Nyilván ebben az estben egy technikai átvezetésről van szó, de ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy mit jelentenek ezek a rendkívüli intézkedések az államháztartásra nézve.

A kormány a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet, és rendkívüli fizetési kötelezettségeket írhat elő. De a helyi önkormányzat költségvetése körében ugyanígy járhat el a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester, amiről csak utólag, a képviselő-testület, illetve a megyei közgyűlés soron következő ülésén kell beszámolnia. Volt már ebben tapasztalatunk, a fideszes, illetve a baloldali városvezetők egy része elég rendesen kihasználta ezt a helyzetet, bizonyára ezt többen is hallották már.

A törvényjavaslat a helyi adókról szóló törvényhez fűzött kiegészítése alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevétel legfeljebb 17 százalékát a saját beruházásaira fordíthatja. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta problémák miatt az önkormányzatoknak az elmúlt években több új kihívással is meg kellett küzdeniük. Az energiaárak és a rezsiköltségek emelkedése, az építőanyagárak, illetve az élelmiszerárak drasztikus növekedése komoly terhet ró az önkormányzatokra, megterheli a költségvetéseket, és gondot okozhat a beruházások finanszírozásában.

Természetesen a Mi Hazánk Mozgalom minden olyan intézkedéssel egyetért, ami az önkormányzatok bevételét növeli, azonban álságosnak tartjuk a kormány indoklását, mivel az önkormányzatok egyes terheinek növekedését épp a kormány idézte elő. Például megszorító intézkedések keretében az önkormányzatok saját bevételének egy részét elvonta, a védekezéssel kapcsolatos költségeket pedig rájuk hárította. Továbbá a kormány júniusi döntése szerint a visszaélések elkerülése érdekében a rezsicsökkentési szabályok kizárólag a lakossági fogyasztókra vonatkoznak, tehát ez azt jelenti, hogy az önkormányzatokat kizárják a kedvezményes árra jogosultak köréből.

Az önkormányzatoknak tehát augusztustól piaci árat kell fizetniük az áramért és a gázért. Csak az önkormányzati bérlakások maradnak a rezsivédelem alatt. Például Balassagyarmat fideszes polgármestere szerint ez azt jelenti, hogy amíg eddig évente 2,1 millió forintot fizettek a gázért az energetikailag felújított bölcsődében, addig jövőre 9,5 millió forintot kell majd, a villany ára pedig háromszorosára nőne. Ez nagyon komoly pluszköltség-növekedést jelent. A településvezető kalkulációi alapján ’24-től a ma 135 millió forintos éves rezsiteher felszaladhat akár 400-540 milliós sávba is. Ez egy nagyon durva és drasztikus teher az önkormányzatok tekintetében.

Tehát a helyi önkormányzatoknak nemcsak a beruházások finanszírozása, hanem a napi működésük is gondot fog okozni, úgyhogy felszólítjuk a kormányt, hogy biztosítson a teherbíró képességükhöz igazodó kompenzációt az önkormányzatok számára.

A törvényjavaslat 2023. január 1-jétől törvényi szintre emeli a cégautóadó 2022. július 1-jétől hatályos, az extraprofitadókról szóló kormányrendeletben kihirdetett mértékeit. Így azok mellékletként beépülnek a gépjárműadóról szóló törvénybe. A cégautóadó mértéke júliustól csaknem a duplájára, 85 százalékkal fog növekedni, amelynek eredményeként a kormány a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat alapján gépjárműadóból 83 milliárd forinttal több bevételt vár, emellett a megtett úttal arányos útdíjból 46 milliárd forintot, az időalapú útdíjból 19 milliárd forinttal több bevételre számít, ami szintén az autósok költségnövekedését vetíti majd előre. Bár a cégautóadó mértékei 2011. november 30-a óta valóban nem változtak, a Mi Hazánk Mozgalom kifogásolja, hogy a kormány pont most, amikor ilyen nehéz gazdasági környezet van, most emeli meg ilyen drasztikusan ennek a díját.

Meggyőződésünk szerint ilyen drasztikus mértékben a gazdasági társaságok terheit nem indokolt megnövelni. Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a miniszterelnök úr 2022. június 10-én a Kossuth Rádiónak arról beszélt, hogy százezer kis- és középvállalkozás benne maradhat a rezsicsökkentési körben. A június 17-én megjelent 217/2022-es kormányrendelet viszont csak a mikrovállalkozásokról szól, erre is szeretném felhívni a figyelmet. Ők villamos energia esetén évi 4606 kilowattórát, míg a földgáznál évi 1489 köbmétert vehetnek kedvezményes áron.

A törvényjavaslat által az egyes vagyonkezelői alapítványokról és azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvény módosításával a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tulajdonába kerül a Budapest belterület 5192/1 helyrajzi számú állami tulajdonú ingatlan.

(13.20)

Ennek az alapítványnak a kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója. Csak, ha a megalapozásokról beszélünk, akkor érdemes ezeket az információkat is megemlíteni.

A Mi Hazánk Mozgalom sem ezzel, sem pedig az úgynevezett modellváltó egyetemek további vagyonjuttatásával nem ért egyet, mivel a vagyonkezelő alapítványoknak az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló törvények garanciális szabályait. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant, mint amit az előbb is említettem, a tulajdonmegszerzéstől számított 15 éven belül elidegenítheti. Nem köteles a juttatás céljának megfelelően hasznosítani, az átruházott vagyon hasznosításáról nem kell évente beszámolni a vagyont átadó szervezet felé  na, ezért említettem meg.

Továbbá nem támogatjuk azt sem, hogy a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslat szerint nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 212 milliárd forinttal több jut jövőre. Ebből is látszik, hogy hiába volt a modellváltó egyetemek létrehozásának célja a versenyképesebb, rugalmasabb működési modell kialakítása, a térítésmentesen átadott hatalmas állami vagyon ellenére sem lesznek képesek a piacon költségvetési támogatás nélkül boldogulni, amire, még egyszer mondom, 212 milliárd forintot tervezett be a költségvetés.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy miközben a kormány a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak ingyen ad át állami ingatlant, a törvényjavaslat szerint Budapest főváros önkormányzatától ellentételezés nélkül elvesz három fontos teret, majd átadja a fideszes vezetésű Belváros-Lipótváros, Budapest főváros V. kerület önkormányzatának. Ezt is csak úgy meg kívántam jegyezni.

A Mi Hazánk Mozgalom pozitív jelnek tekinti, hogy a költségvetési hiánycélra tekintettel visszaállítja a pénzügyminiszter jóváhagyását a fejezeten belüli átcsoportosításokra vonatkozóan. Az államháztartásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint a fejezetet irányító szervek a fejezeti kezelésű előirányzatok és elkülönített állami pénzalapok megtakarításai terhére saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthatnak végre, a pénzügyminiszter egyidejű tájékoztatása mellett. A törvényjavaslat szerint az átcsoportosításhoz a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása lesz szükséges, ezt mindenképpen pozitív jelnek tekintjük.

Zárásként azért szeretném kiemelni azt az észrevételemet, amit már korábban a költségvetés vitája során is említettem, hogy a jövőben  és örülök, hogy államtitkár úr itt van  ezekhez a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz rendelt költségvetési maradványokat, amik jelen pillanatban nem láthatóak a költségvetésben, a jövőben valamilyen módon láthatóvá lehessen tenni, mert mondjuk, minden évben, például az előző év zárását követően is, látható volt, hogy több mint 700 milliárd forint megtakarítás maradt, nagyon helyesen, ezekből a pénzmaradványokból, viszont annak, hogy ennek az elköltése hogyan és miként történik, és a pénzügyminiszter majd hogyan és miként gondolja ezt elkölteni, azért mondjuk, egy tervezett előirányzatot érdemes lenne mindig megbeszélni, kibeszélni. Mivel nem tudjuk azt, hogy ez minden évben mekkora maradványösszeg lesz, ezért nyilván nem lehet határozottan megterhelni, nem lehet határozottan előirányzatként meghatározni, hogy azt mire kell költeni, viszont tervezett módon, hogyha ebben bármekkora megtakarítás is létrejön, akkor mik legyenek azok a prioritási pontok, amik alapján, mondjuk, a pénzügyminiszter is dönt, hogy mire lehessen költeni. Például itt többször említettem azt, hogy a pedagógusok béremelését is lehetne ebből, ha más nem, előfinanszírozni, míg nem érkezik meg az Uniótól az erre szánt pénz. Köszönöm szépen.