CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetés megalapozásáról szóló törvény és valóban, ahogy az előttem szóló vezérszónokok elmondták, itt az a kérdés, hogy mi van benne, és mi nincs benne, leginkább azok közül, aminek benne kellene hogy legyen szerintünk. Érdemes megnézni, hogy ez a törvénytervezet olyan törvénymódosításokkal van tele, amelyek még érintőlegesen sem kapcsolódnak a költségvetéshez. (Tordai Bence távozik az ülésről. Nacsa Lőrinc: Ez a párbeszédes vitakultúra.)
Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném, ha el tudná mondani, hogy milyen módon kapcsolódik a költségvetéshez az ispánra meg főispánra való átnevezése a kormánymegbízottaknak, hogy milyen módon kapcsolódik a költségvetéshez a VIP-szektor fotózásáról szóló törvényjavaslat, ami lehetővé teszi, hogy miniszterelnök úr vendégei felismerhetetlenné tetessék magukat egy-egy elkészült fényképen. Hosszan lehetne beszélgetni arról, hogy vajon ez a miniszterelnök urat védi vagy az ő vendégeit. Ezt én itt nem fogom tudni eldönteni, de az biztos, hogy tényleg az a legnagyobb baj, hogy ahelyett, hogy előre mennénk, nem hátra, gyakorlatilag teljes gőzzel rükvercben megy a magyar kormány, és ezt mutatja be ez a költségvetés is.
Hulladékgazdálkodás: a visszaváltási rendszer kitolása, egy olyan visszaváltási rendszer kitolása, aminek a minél hamarabbi bevezetése sokkal-sokkal fontosabb lenne. Visszafele megyünk az időben, mert gyakorlatilag kommunista időket idéző módon vesznek el tulajdont önkormányzattól, államosítanak területeket, és hoznak helyzetbe baráti önkormányzatokat úgy, hogy egyébként egy-egy ilyen döntés az anyagi veszteségen túl sok-sok egyéb veszteséget is okoz. Azzal, hogy a főváros elveszíti ezeket a területeket és az afölötti rendelkezést is, egyrészt sérül a tulajdonhoz fűződő alkotmányos joga az önkormányzatnak. És könyörgöm, ne próbálják azzal magyarázni, hogy az önkormányzati tulajdon is állami tulajdon, meg az állami tulajdon is állami tulajdon, és igazándiból ez csak egy ilyen pingpongozás a kettő között. Én ezt nagyon sokszor meghallgattam már a Fővárosi Közgyűlésben, és már akkor sem volt helyes az indoklás.
De menjünk tovább! Egy várostervezés és ezt államtitkár úr pontosan ugyanolyan jól tudja, mint én nem egyik pillanatról a másikra történik. Gyakorlatilag azzal, hogy most elveszíti ezeket a területeit esetleg a főváros, előfordulhat az, és én ezt nem tudom fejből, hogy százmilliókat költött tervek elkészítésére, aminek most a megvalósítása egyik pillanatról a másikra kútba esett. Mondja meg nekem, államtitkár úr és azért önt célzom ezekkel a kérdésekkel, mert ön van itt a kormány képviseletében, valószínűleg ezeket a kérdéseket nem feltétlen önnek kellene alapértelmezetten föltennem, de mondja meg nekem, államtitkár úr , hogy mikor ültek le ennek a törvénymódosításnak a kapcsán egyeztetni a főpolgármesterrel, a Fővárosi Közgyűlés képviselőivel. Mondja meg nekem, államtitkár úr, hogy mikor ültek le a kerületi önkormányzat vezetésével vagy polgármester úrral egyeztetni. Miért nem volt transzparens, átlátható ez az egyeztetés? Miért nem tudhattunk róla előre? Nemhogy az állampolgárok, szegény állampolgárok, a választókerületem részéről beszélünk, még pletykaszinten sem hallottam. Nagyon-nagyon vigyáztak, hogy ezek ne derüljenek ki, és azért azt gondolom, hogy ez nincs véletlenül.
És persze jellemzően van ebben a törvényben minden, aminek nincs helye ebben a törvényben. Hogy az Eximbank működését gyakorlatilag a tőkekövetelmények eltörlésével könnyítik, engem viszonylag nehéz meggyőzni arról, hogy a nemzetgazdaság ettől sokkal könnyebben fog működni.
Azt gondolom, hogy azok a vagyonjuttatások, amiket az egyházak kapnak, rámutatnak egy nagyon-nagyon fontos problémára. Miszerint gyakorlatilag az oktatást, szociális ellátást a magyar kormány megpróbálja rátolni az egyházakra úgy, hogy az egyházaknak megvan a fő feladatuk, a hitéleti tevékenység szervezése, és ahogy Nacsa képviselőtársam elmondta, jó minőségben végzi el az egyház a munkáját, csak tegyük hozzá azt is, hogy az egyház több pénzt kap érte, ennek a közfeladatnak az ellátásáért… (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Nem.) de! , mint az állami szervezésben a közoktatás megszervezése, és egyáltalán fölmerül az, hogy mi hiányzik ebből a törvényjavaslatból.
Ebből a törvényjavaslatból egyértelműen hiányzik a közalkalmazottak inflációkövető béremelése. Ebből a törvényből egyértelműen hiányzik egy olyan bértábla kialakítása, amely valódi életpályát tudna mutatni a pedagógusainknak, és higgye el, államtitkár úr, ezek volnának a fontos döntések. Ha ez az év és látjuk a számokat 10 százalék fölötti inflációval fog végigfutni, a következő év pedig azzal a körülbelül 8 százalékos inflációval, amit a Magyar Nemzeti Bank tervez, akkor ezen állami munkavállalók, közalkalmazottak, pedagógusok, rendőrök fizetésének az értéke gyakorlatilag zuhanásba kezd.
(13.40)
Kérem tisztelettel, a költségvetés megalapozásakor hol van az államért dolgozók megélhetésének a biztosítása? hogy ők is tudjanak tervezni, hogy tervezhető legyen a saját egyéni életük, egzisztenciájuk. Nem az a kérés, hogy gazdagodjanak meg, ők csak szeretnének 20-án nem számolni, hogy tudoke venni 27-én még kenyeret. Tisztelt államtitkár úr, ez hiányzik ebből a törvényből.
Hiányzik a törvényből a multinacionális cégek bevonása az adózásba. Meg lettek nyitva az adótörvények. Fideszes képviselőtársam néz rám, hogy miről beszélek. Elmagyarázom, tisztelt képviselő úr. Arról beszélek, hogy ma egy multinacionális cég nem vesz részt a magyar adózási rendszerben. Érdemes megnézni elmondtam már más törvény vitájakor is , ha megnézi a MOL-nak, a Richternek vagy bármelyik multinacionális cégnek a nyereségadó-fizetési arányát, azt fogja tapasztalni, hogy az Audinál ez 0,9 százalék. Amíg egy munkavállaló 15 százalékot fizet személyi jövedelemadóként a fizetéséből, addig ezek a multinacionális cégek, miután leírták a költségeiket, a nyereség után fizetnek kevesebb mint 1 százalékot. De tudok olyan példát is mondani, például a Richternél, ahol 140 milliárdos nyereség után egy fél budapesti lakás árát fizette be nyereségadóba. Itt nem 9 százalékról beszélünk, képviselőtársaim, hanem 1 meg 0,5 százalékokról beszélünk. (Zsigó Róbert: Extraprofitadót fizet a Richter!) Az extraprofitadóra is ki fogok térni, nagyon jó, hogy mondja. Tehát 1 meg 0,5 százalékokról beszélünk.
A helyzet az, hogy ráadásul a MOL-nál amely tán Magyarország legnagyobb vagy legalábbis az egyik legnagyobb cége 400 milliárdos nyereség után az az egészen furcsa helyzet állt elő, hogy az adózás előtti nyeresége alacsonyabb, mint az adózás utáni. Tehát miután az adót elszámolta az állammal, azután megnőtt a nyeresége ennek a cégnek. Igen, azt gondolom, ha az állam el akarja látni jó minőségben a feladatát, akkor nem lehet azt megcsinálni, hogy a különböző forgalmi típusú adókon keresztül az állampolgárokkal fizettetjük ki a közös ügyeink teljes költségét. Azt gondolom, hogy az után a nyereséghányad után, amit jellemzően itt termel egy nagy cég, igenis elvárható az, hogy vegyen részt a közteherviselésből.
Mi hiányzik még ebből a törvényből? Hiányzik igazándiból a zöldterületek védelme. Mert például a költségvetés szempontjából is meg lehetne alapozni azt, hogy megvédjük a közös értékeinket, a környezeti értékeinket. Csak szeretném jelezni, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, egészen friss hír, hogy Balaton környéki polgármesterek aggódnak rendkívüli módon, mert elkezdett algásodni a Balaton. Szeretném hozzátenni, hogy ez nem véletlenszerűen van, hanem azért van, mert a tó partszakasza szakmai értelemben nincs minőségben kezelve. Be vannak építve, gyakorlatilag ki vannak vágva a nádasaink, és ennek vannak környezeti következményei.
De hiányzik ebből a törvényből a szociális ágazatban dolgozók egyszeri 500 ezer forintos fizetése, amit az egészségügyben megkaptak. Szerintem megérdemelnék ezt a szociális ágazatban dolgozók is. Nem fog tudni sem államtitkár úr, sem senki nekem mondani egy értelmezhető érvet, hogy miért nem érdemlik meg ezek a honfitársaink ezt a pénzt.
Amikor az adótörvényekről beszélünk, én hiányolnám a magam részéről az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését. Pontosan tudjuk, hogy egy olyan időszakban, amikor az infláció legerősebben az alapvető élelmiszereket sújtja, akkor egészen elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány több mint egynegyedével drágítja meg forgalmi típusú adóval, tehát az áfával az alapvető élelmiszereket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt hosszasan lehetett volna beszélni főispánról és mindenféle nevetséges vagy nagyon szomorú dologról, és hosszasan lehetett volna arról beszélni, hogy milyen víziót is követ a magyar kormány, amikor a magyar Országgyűlés elé terjeszti a jövő évi költségvetést, de sajnos azt látom, hogy ez a költségvetés a múltba mutat, és inkább leépülést eredményez, mint előrehaladást.
Azt gondolom, nem fogom meglepni államtitkár urat azzal, ha azt mondom, hogy a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni sem a megalapozó salátatörvényt, sem a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Momentum soraiban.)