NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki körben a baloldali képviselőktől elhangzott felszólalások alapján teljesen nyugodtan kijelenthetjük, hogy önök egy egészen más mozifilmet néznek. (Vajda Zoltán: Igen! Dokumentumfilmet!) Nem is kicsit, és olyan módon próbálják meg elferdíteni a valóságot, és olyan módon próbálják meg azt a saját politikai hasznukra fordítani, ami nyilvánvalóan választ kíván, mert nemes egyszerűséggel nem igaz. Ahogy Ronald Reagan mondta: nem az a baj a liberálisokkal, hogy tudatlanok, hanem az, hogy amit tudnak, az nem úgy van. Ez a minősített eset áll fenn most a képviselőtársaimnál is.

Külön kiemelném a Párbeszéd frakcióvezetőjét, aki feltett számos kérdést, elmondta az államtitkár úrnak, hogy erre, erre meg erre szeretne választ kapni és erre meg erre szeretné felhívni a figyelmet és kérdezni, hogy hogy is van, majd a felszólalása utáni második másodpercben rohant ki ebből a teremből, a vitát meg sem várva, az államtitkári választ meg sem várva. Ez egyébként jellemző a Párbeszéd-frakció viselkedésére, tegnap például az Európai Unió jövőjéről szóló vitára tiszteletüket sem tették annyira, hogy a véleményüket elmondják egy nagyon fontos kérdésben, de rendszerint a Párbeszéd nem küld senkit az ország jövőjét érintő fontos vitákra.

Na, menjünk szépen sorban, tisztelt képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy Csárdi Antal is elment, mert nagyon fontos témákat vetett fel. Vajda képviselő úr elmondta, hogy szerinte csökkentek az egészségügyre, az oktatásra szánt keretek, a nyugdíjra szánt keretek. Akkor szerintem tegyük tisztába a számokat egyszer s mindenkorra! Jövőre egészségügyre 2670 milliárd forint fog rendelkezésre állni, ez 1470 milliárd forinttal több, mint az utolsó rossz emlékű baloldali költségvetésben 2010-ben; 1470 milliárd forint a többlet. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben. Nézzük meg az oktatást! Az oktatási kiadások jövőre meghaladják a 2378 milliárd forintot, ami több mint 930 milliárd forintnyi növekedést jelent 2010-hez képest. A nyugdíjakra csak jövőre 4900 milliárd forint jut, ebből 370 milliárd forintot különít el a költségvetés csak a 13. havi nyugdíj kifizetésére. Tudja, képviselő úr, ez az, amit önök megszüntettek. (Vajda Zoltán: Én?) Talán emlékszik rá. Az MSZP volt annak a kormánynak a fő alkotóeleme, Gyurcsány Ferenc nyújtotta be azt a költségvetést, Gyurcsány Ferenc nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely megszüntette a 13. havi nyugdíjat. Varju László például megszavazta, és az önök frakciójából is többen akkoriban, hogy ez megszűnjön.

Tehát tényszerűen nem igaz, hogy kevesebb pénz jutna oktatásra, egészségügyre vagy éppen nyugdíjakra. Ne is beszéljünk a családtámogatásokról: jövőre 3225 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásokra. Az önök idejében még az 1000 milliárd forintot sem érte el, majdnem három és félszer annyi összeg áll rendelkezésre a költségvetésben a családok támogatására, mint az önök idején. Tudja, képviselő úr, hogy mennyi volt a teljes családi adókedvezmény kifizetett összege az önök idejében? 20 milliárd forint. Húszmilliárd! Az elmúlt időszakban több mint 1600 milliárd forint maradt a magyar családoknál a családi adókedvezménynek köszönhetően. Ugye, érzi ön is a nagyságrendi különbséget? Mérheti ezt GDP-arányosan is vagy bárhogyan, az látszik, hogy önök a családoktól elvették a támogatást, mi pedig visszaadjuk. Tehát tényszerűen nem igaz az, hogy ezekre a területekre kevesebb jutna.

Sőt, mondok önnek még egy jó hírt, egy ennél is jobb hírt. Sikerült a költségvetést olyan egyensúlyban tartani az elmúlt években, köszönet ezért a Pénzügyminisztérium vezetőinek és munkatársainak, hogy ezekre a kiemelt területekre minden évben több forrás jutott, mint az azt megelőző évben: ’14-ben több jutott, mint ’13-ban, ’15-ben több jutott, mint ’14-ben és minden évben így tovább. Továbbra is ez a helyzet, egy ilyen feszes, fegyelmezett helyzetben, mint a mostani, még mindig több jut egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra és családtámogatásra, mint az önök idejében bármikor. Sőt, megkockáztatom, ha összeadjuk az önök idejében az egészségügyi, az oktatási és a családtámogatási kasszát, az sem éri el a mostani családtámogatások összegét, még a három nagy terület költségvetése sem, tisztelt képviselő úr.

(Bakos Bernadettet a jegyzői székben Berki Sándor váltja fel.)

Csárdi képviselő úr beszélt a budapesti ügyekről és fejlesztésekről. Kérdezném Csárdi képviselő urat mint a korábbi önkormányzati képviselőt is, hogy mióta klímavészhelyzetet hirdetett a főváros, mi történt. Most kint hidegebb lett vagy mi történt? Mik a lépések? Önök nagy hévvel klímavészhelyzetet hirdettek, de sem forrást nem rendeltek, sem intézkedéseket nem rendeltek hozzá. Egy dolog van: nagy arc, és azt kérik a budapestiektől, hogy autózzanak kevesebbet, fűtsenek kevesebbet, vagy éppen hűtsenek kevesebbet, míg önök tengerből lovagolgatnak ki, meg buszsávokban autóznak. Ez a baloldali képmutatás, tisztelt képviselőtársaim.

Ha már megnézzük a főispánok és a vármegyék kérdését, itt rendkívül sok jelző érkezett: nevetséges, meg bohóckodás. Önök rendszerint így állnak a történelmi hagyományainkhoz. Lényegében, ha nem telt volna le éppen Varju László, Tordai Bence vagy Vajda Zoltán ideje (Vajda Zoltán: Hála isten!), ha nem telt volna le éppen a felszólaláskor az ideje, lényegében bármelyikük bemondhatta volna, hogy önök most módosító javaslatot fognak benyújtani ehhez a költségvetést megalapozóhoz, mert önök igazából lelkük mélyén azt akarják, hogy tanácselnökök jöjjenek vissza, azt szeretnék, hogy ne főispánok, hanem megyei tanácselnökök legyenek a mostani törvényjavaslatban. Önök azt szeretnék, ha az a világ térne vissza, és önök megtagadják 950 év történelmét.

Kérdezném Vajda képviselő urat, aki önkormányzati képviselő volt az ezt megelőző időszakban, hogy önnek bohóckodásnak hangzotte a polgármester vagy a jegyző kifejezés. Ezek szintén a történeti alkotmányainknak a vívmányai, és ezeket szintén megszüntették az önök szellemi elődjei. Önök a jogutód pártja annak a pártnak, amely megszüntette ezeket a kifejezéseket. Ön abban a pártban politizál, amely vállaltan jogutódja annak a kommunista pártnak, amely megszüntette a főispánt, a vármegyét, a polgármestert, a jegyzőt, és sorolhatnám. Ön szintén történelmi bohóckodásnak tartja a polgármester és a jegyző szavakat, tisztelt képviselőtársam? Kíváncsi lennék az önök véleményére, ha már ilyen módon negatív kommentekkel érintették ezeket a területeket.

Szerintem ezek szép szavak. Fontos, hogy 950 évig jók voltak a magyar közigazgatásban, sőt legyünk büszkék arra, hogy ezer évvel ezelőtt olyan államot alapított államalapító Szent István király, amelyben kiállták az idő próbáját ezek az intézmények és működtek.

(14.00)

A vármegyék a magyar demokrácia őrei és az alkotmányosság őrei voltak az elmúlt évszázadokban is, főleg 1848-tól, amikor a polgári vármegyékre tértek át az 1848. évi márciusi törvényekkel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit több szerénységgel beszéljenek a magyar történelemről, mielőtt a történelmi vívmányainkat és az ezeréves államiságunkat ilyen szavakkal illetik, mint hogy bohóckodás meg nevetséges. Értem, hogy Tordai Bencének, akinek nincs nemzete meg hazája, ott nehéz ilyenekre büszkének lenni, ha a tengeren túli tagozatot képviseli valaki, akkor nyilván nehéz büszkének lenni egy ezeréves magyar örökségre és államiságra.

De én mégiscsak azt kérem önöktől, hogy főleg ilyen témákban jobban válogassák meg a hangsúlyokat meg a szavakat, mert szerintem minden dolog vitaképes, ez is vitaképes akkor, ha úgy vitatkozunk róla, ahogy ennek van helye és ideje. Én csak ezt kérem önöktől, és arra kérem önöket, hogy ha már meggyőztük önöket az érveinkkel, akkor majd inkább támogassák ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Dr. Aradszki Andrást a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)