RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerencsére az elmúlt 12 évben érezhetően lehetett csökkenteni Magyarországon a szegénységnek kitettek arányát. Ezt az Eurostat is visszaigazolta, s ha lesz időm, erre is visszatérek majd a válaszom végén.
Ugyanakkor kicsit furcsa az, hogy amikor önök ilyen dolgokról beszélnek, akkor mellette milyen költségvetési módosító javaslatokat nyújtanak be, tisztelt képviselő úr. Önök a közterheket, miközben azt mondják, hogy az embereknek segítséget kellene nyújtani, 3240 milliárd forinttal növelnék. Ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta, csak karbonadóból 200 milliárd forintot szednének be, javarészt az emberektől. A magyar cégek terheit tovább növelnék, akiknél, ön azt mondja, az embereknek többet kellene keresni, és jobban kellene hogy prosperáljanak a magyar cégek. Ehhez képest önök 2360 milliárd forinttal többet próbálnának beszedni a magyar cégektől, nem beszélve arról, hogy minden tartalékot többszörösen elköltenének, valamint csatlakoztak volna az embargókhoz. Ha csatlakoztunk volna azokhoz az embargókhoz, amit Magyarország hál’ istennek, el tudott érni, hogy ne legyen olajembargó Magyarországon és az Európai Unióban sem az eredeti javaslatok szerint, hát, akkor gondolja el, akkor nem 700-800 forint lenne a benzin ára, amit a tankolásnál mindenki először lát, és utána aztán a hatósági árat fizeti a kasszánál, hanem jóval magasabb lenne. És mindennek az ára jóval magasabb lenne, és jobban terhelné a családokat.
S ezenfelül, tehát az embargók hatásain kívül önök támadják a rezsicsökkentést és az árstopokat. Az alapvető élelmiszerek áfájának az árstop alá vételét is támadták, s korábban nem szavazták meg az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentését, valamint a kamatstopot sem támogatták korábban. Ezek után még 3000 milliárd forintot ráterhelni a családokra költségvetési módosító javaslatokkal, ez elég nehéz helyzetbe hozná a magyar családokat.
Ami a szociális ellátásokat illeti, tisztelt képviselő úr, amire rákérdezett: vannak határozott idejű ellátások és olyan ellátások, amelyek esetében időről időre valamilyen felülvizsgálatot kell megtenni, ahol pedig nem kell felülvizsgálatot megtenni, az értelemszerűen jár, tehát arra nem is vonatkozik a kérdése. Ahol határozott idejű ellátásról van szó, ott a veszélyhelyzet alatt nyilván nem lehetett elmenni a különböző felülvizsgálatokra, éppen ezért annyi idővel meghosszabbítottuk ezeket a határozott időket, mint amennyi a veszélyhelyzet időtartama volt, így mindenkinek lett egy újabb átmeneti időszaka, amelyben ezeket a felülvizsgálatokat megtehette. Ha ezeket az igazolásokat, jövedelemigazolásokat, állapotigazolásokat megszerezte a veszélyhelyzet lejárta és a türelmi idő letelte, a meghosszabbított határidők után, akkor ezek természetesen újra járnak. A veszélyhelyzet ideje alatt anélkül, hogy a jogosultságot igazolták volna, megkapták, mert a korábbi jogosultság időtartamát meghosszabbítottuk a veszélyhelyzet időtartamával, és csak később kellett ezeket megszerezni. A bizonyos időszakonkénti felülvizsgálat esetében pedig szintén elhalasztásra került ennek a kötelezettsége. Amint lejárt a felülvizsgálat, amint lehetett újra elmenni orvoshoz, hivatalokba ezt az ügyet elintézni, utána ütemezetten hajtották végre ezeket a felülvizsgálatokat, és így hosszabbodott meg mindenkinek az ellátása.
Tehát ha egy mondattal akarnék válaszolni, senki nem esik ki a veszélyhelyzet megszűnésével, mert akinek továbbra is olyan állapota van, ami miatt jogosult, ennek az állapotnak az igazolására hosszabb határidőt kapott, amennyiben a járvány elhúzta az időt, ő ezt a pluszidőt megkapta, az alatt az idő alatt folyamatos volt az ellátása, utána pedig, ha jogosult, akkor a továbbiakban is folyósításra kerül. Úgyhogy éppen ezért senki nem kerülhetett nehéz helyzetbe.
Mivel még maradt tíz másodpercem, elmondom önnek, hogy az Eurostat szerint a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség veszélyének kitett magyarok aránya a 2010-es 31 százalékról 18 százalékra csökkent. Tehát míg Európában 12 év alatt tíz szegénységgel veszélyeztetett emberből egynek sikerült a középosztályba bekerülni, ma Magyarországon tízből több mint négynek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)