DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nem készültem összehasonlítással, de ha már így kedvet csinált hozzá: az önök válságkezelése alatt 7 százalékkal csökkent a gazdaság, tavaly 7 százalékkal nőtt. Ezek a tények.
Amikor megélhetési kérdésekről beszélünk, akkor figyelembe kell vennünk az alapvető gazdasági körülményeket. Az egyik az említett 7 százalékos gazdasági növekedés, a másik az, hogy idén is jelentős gazdasági növekedésre számíthatunk minden nehézség ellenére. Sokatmondó tény, hogy az ipari termelés az elmúlt évhez képest 9 százalékkal bővült, és rekordszinten van a foglalkoztatottság.
Mindezek ellenére nem tagadjuk el az európai gazdaság előtt álló nehézségeket. Az európai gazdaság egén sötét fellegek gyülekeznek, sőt a helyzet az, hogy már össze is gyűltek, és a bajok fő okozója, akármit is mondanak, a háború nyomán kibontakozó infláció, azon belül is az energiaárak megugrása. Tisztelt Képviselő Úr! Ha érdekli a válasz, mert az előbb eltagadta ezt a kérdést: ha csupán az európai tőzsdei árakat nézzük kérem, figyeljen! , ha csak azt vesszük figyelembe, akkor azt a megdöbbentő folyamatot látjuk, hogy a gáz ára másfél év alatt a hatszorosára, az áramé pedig az ötszörösére nőtt. Ezt ne tagadják el!
Azt is látjuk, hogy minél közelebb van egy térség a háborús konfliktushoz, annál nagyobb az infláció réme. (Dr. Vadai Ágnes: Jaj, istenem!) Értem én, hogy megpróbálják azt érzékeltetni, hogy az inflációs probléma csak Magyarországon jellemző, de akkor nézzük meg a tényeket: Szlovákiában 12,5; Lengyelországban 15,6; Csehországban 16; Észtországban 22 százalékos az infláció, nálunk ennél alacsonyabb. Lehet, hogy önök is nagyon jól tudják ezt, csak megpróbálják félrevezetni a közvéleményt.
Ami az árfolyamokat illeti: a forintárfolyam ingadozását és az inflációt a háború és azon belül az energiaárak és a válságra adott európai válaszok okozzák. (Dr. Vadai Ágnes: A béke.) Ezért van az, hogy az euró gyengül a dollárhoz képest (Derültség az ellenzék soraiban.), mint ahogy az európai valuták gyengülnek, és ezzel együtt jár a forint mozgása is. (Arató Gergely: Az euróhoz képest gyengül! Dr. Vadai Ágnes: Közgazdaságtan egyes!) Úgyhogy az a helyzet áll elő, hogy gazdasági értelemben most nem a háborús agresszor, hanem Európa fizeti meg a háború árát, gazdasági értelemben Európa húzza a rövidebbet.
(14.10)
A kormánynak ilyen körülmények között cselekednie kellett, ezért döntöttünk az árstopokról, és ezért döntött a kormány arról, hogy ezeket fenntartja. Az élelmiszerárstopot, a kamatstopot, a hitelmoratóriumot, és amennyire csak lehet, amennyit csak lehet, megőrzünk a rezsicsökkentésből is, meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést. Ha önöknek annyira fontos a magyarok megélhetése, akkor miért nem támogatták ezeket a döntéseket?
Azt is tudjuk persze, hogy önök mit szeretnének. Megszorításokat (Arató Gergely: Már megkaptuk enélkül is.) és adóemelést, azt is mondhatnám, hogy megint. Még az adót is megadóztatnák. Tanulságosak a benyújtott módosító indítványaik. Nézze meg, ha esetleg nem tudná, hogy miket nyújtottak be! Megszámoltuk: ha ezek megvalósulnának, 3240 milliárd forintos adóemelést jelentenének az ország számára. Ez csaknem akkora összeg, mint amit családtámogatásokra, a Honvédelmi Alapra és a Rezsivédelmi Alapra fordítunk jövőre. Mi nem a családokat szeretnénk terhelni, hanem a megszerzett, a háború alatt megszerzett extraprofitot vesszük célba, ami azért óriási különbség.
Ha pedig az energiaárakat nézzük, egy dolgot tegyünk most is egyértelművé: ha a baloldal kormányozna, akkor semmilyen, de semmilyen rezsicsökkentés nem lenne. Ha valaki számlálná azt, hogy hányszor támadták meg ezt az intézkedést, akkor az könnyen bekerülhetne a rekordok könyvébe. Aki nem hiszi, az nézze meg, hogy mit mondott erről a baloldal korábban: „nehéz megszüntetni; kevesebb vizet és áramot kell használni; magasabb árakkal kellene ösztönözni a lakosságot; egy hatalmas ’kész átverés’ show”, mondták róla, „népbutítás és fenntarthatatlan”, és azt is mondták az energiaárak korlátozásáról, hogy „igazságtalan, ostoba intézkedés”. Ami azt jelenti, egyet jelent, hogy ha tehetnék, akkor azonnal megszüntetnék. Egy magyar háztartás több tíz ezer forintot spórol meg havonta a rezsicsökkentéssel, ezt egy tollvonással elvennék önök. (Dr. Vadai Ágnes: Drága az alma! Közbeszólás az ellenzék soraiból: Ezer forint egy kiló kenyér!) Úgyhogy az az érzésünk, hogy a baloldal 1995 óta retrórádiózik, és Bokros Lajostól Bajnai Gordonon át a mostani szereplőkig folyamatosan berakják a „nagy megszorítások” című számukat. Ebben áll a nagy baloldali gazdaságpolitika. Ez nemcsak lejárt lemez, hanem az április 3-ai választás alapján azt is tudjuk, azt is érezzük, hogy a magyarok nem szívesen hallgatják. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)