SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió és az egész európai kontinens olyan kihívásokkal néz most szembe egy időben párhuzamosan, amely kihívások közül egy is bőven sok lenne. Az Ukrajnában zajló háború rendkívül komoly biztonsági fenyegetést jelent Európa számára. Ezt mi pontosan jól tudjuk, akiknek a szomszédjában zajlik a háború. Ám amikor biztonsági kihívásokról beszélünk, akkor mindezek alatt csak részben értjük a fizikai biztonsági kihívásokat. Az is éppen elég lenne, sőt sokkal több lenne, mint amire szükségünk van. Hanem itt van az energiabiztonságunkat és a gazdasági biztonságunkat érintő kihívás. Ezeket a kihívásokat egyszerre kezelni az Európai Uniónak jól láthatóan egyelőre nem sikerült. Azok a válaszok, amelyeket eddig adtunk, nem segítették egyrészt a háborús konfliktus megoldás irányába történő terelését, másrészt pedig Európa versenyképessége jelentős mértékben romlott az elmúlt időszakban. És ez sajnos igaz abszolút értékben, de még inkább igaz akkor, amikor megpróbáljuk az európai versenyképesség alakulását akár az amerikai, akár az ázsiai gazdaságok elmúlt időszakban nézett versenyképesség-változásához és alapvetően versenyképesség-javulásához mérni.
Itt, Európában az energiaellátás biztonsága alapvetően megkérdőjeleződött már a háború előtti időszakban is. Emlékezzünk rá, a tavalyi esztendő végén merült fel először az a kérdés, hogy lesze elég energiahordozó. Ez volt az első olyan alkalom Európában, amikor az energiahordozók vásárlásakor nem az ár volt már elsősorban a kérdés, hanem az, hogy lesze elég energiahordozó.
(14.20)
Most sajnos szintén egy hasonlóan nehéz helyzetben vagyunk, tekintettel arra, hogy az Európába Oroszországból irányuló gázszállítások rendkívüli mértékben lecsökkentek, ráadásul a földgáz ára oly mértékben növekedik, hogy az az európai gazdaságokat gyakorlatilag térdre tudja kényszeríteni.
Tisztelettel tájékoztatom frakcióvezető urat és az országgyűlési képviselőtársaimat, hogy a Magyarországra irányuló földgázszállítások a következőképpen alakultak az elmúlt napokban. A szállítás súlypontja egyértelműen áttevődik a déli szállítási útvonalra. Magyarországra egy nap mintegy 30 millió köbméternyi földgáz érkezik, ebből a 30 millió köbméternyi földgázból több mint a fele, több mint 16 millió köbméter a déli szállítási útvonalon, tehát Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik meg Magyarországra.
Emlékezzünk rá, micsoda támadásoknak voltunk kitéve akkor, amikor beruházásokat hajtottunk végre annak érdekében, hogy délről nagy mennyiségű földgáz érkezhessen Magyarországra. Most érdemes visszagondolni arra az időszakra és föltenni a kérdést; ha nem álltunk volna ellen a nyomásnak, és nem hajtottuk volna végre ezeket a beruházásokat, óriási bajban lennénk a földgázellátás tekintetében.
Az Oroszországgal megkötött hosszú távú gázvásárlási megállapodás keretében a Magyarországra szerződésszerűen nominált mennyiségeknek naponta a 88-89 százaléka érkezik meg. Ez a csökkenés abból ered, hogy az Ausztrián keresztül érkező mennyiség az eredetileg nomináltnak a felére csökkent mintegy egy-másfél hónappal ezelőtt. Pontosan tudjuk az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázellátási rendszeren jelenleg előttünk álló kihívásokat.
Tisztelettel tájékoztatom a frakcióvezető urat, hogy döntés született arról, hogy az MVM-nek, illetve az MSZKSZ-nek felhatalmazást adtunk arra, hogy még vegyen a hosszú távú szerződéseken felül is földgázt, annyit, amennyit fizikailag a fűtési szezon kezdetéig be tudunk tárolni a magyarországi földgáztárolókba.
Végezetül pedig szeretném itt és most ismételten világossá tenni a frakcióvezető úrnak és a magyar Országgyűlésnek, hogy Magyarország Kormánya még csak tárgyalni sem hajlandó a gázembargó kérdéséről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)