FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar mezőgazdaságban már korábban is tapasztalt rendkívüli körülmények között is elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság helytállt ilyen időszakokban, és most is helytáll ebben a kritikus időszakban azokkal a kihívásokkal szemben, amelyeket tapasztalunk.
A kihívásokról néhány gondolatot: ilyen kihívás a munkaerőhiány, a hosszan tartó szárazság, a nyári aszály és most újabban rendkívül magas inputárak, valamint megkerülhetetlenül az orosz-ukrán konfliktus következményei. Kijelenthető, hogy a magyar mezőgazdaság ellenálló, és kapacitásai révén sokszor elmondtuk már, most is elmondom, hangsúlyozom mintegy 20 millió embernek tudunk élelmiszert előállítani önerőből, szükség esetén pedig még akár a közös piaci és élelmiszer-gazdaságban kialakult külkereskedelmi csatornák igénybevételével a piacoknak is tudjuk biztosítani.
A gabona, az olajos és fehérjenövények világpiaci és hazai árszintje 2021 óta emelkedik, ez jelenleg döntően befolyásolja a piaci helyzetet, és nem utolsósorban ez jelenti a háborús inflációt, hiszen a háború hatására a már eleve magas árszintek történelmi csúcsokra ugrottak. Jelen helyzetben sok múlik azon, hogy hogyan és milyen ütemben tudunk alkalmazkodni ágazataink ezen körülményeihez. Az alkalmazkodáshoz a kormány eddig is és ezután is mindig minden lehetséges eszközzel hozzájárul.
Ön feltette az aszálykárral kapcsolatos kérdését is. Erre válaszolva, ami az aszály hatásait illeti: a most aratásra kerülő gabona összmennyisége a korábbi évek átlagánál szerényebb, de a hazai igényeket biztosan fedezni fogja. A vízhiány és az aszály a klímaváltozás velejárójaként várhatóan egyre nagyobb és gyakoribb kihívásokat támaszt a mezőgazdasági termelés elé. Megfelelő kezelésére a termelők és a kormányzat részéről is folyamatos erőfeszítésre van szükség, ezért Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük.
Valamint az öntözéses gazdálkodás terén is előreléptünk: 2019-ben megalkottuk az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, ami az adminisztratív terhek csökkentésével, öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek szabályozásával, támogatásával komoly lehetőségeket nyújt. A 2016 óta elérhető pályázati kiírásokból több mint 47 milliárd forint értékben valósulhatnak meg öntözésfejlesztési beruházások.
Itt csak megjegyezni szeretném, tisztelt képviselő úr, hogy az elkövetkezendő hónapokban nemcsak az aszálykárt, hanem a korábbi elképzeléseket figyelembe véve, jelentős részben az aszálykár mérséklésére, a klimatikus viszonyok megváltoztatására átfogó intézkedési csomagot, tervet fogunk készíteni, amely nem rövid távú, hosszú távú, nem egyéves, nem kétéves, hanem akár évtizedekre szóló kell hogy legyen, mert jelen helyzetben arra kell számítani, hogy a klimatikus viszonyok megváltozásával ez egy olyan tartós időszak lesz, amelyre feltétlenül fel kell készülni. Természetesen korábban is voltak már ilyen tervek, amelyek részben, csak részben valósultak meg, de ma úgy látjuk, úgy gondoljuk, hogy ezeket a lépéseket elengedhetetlenül meg kell tenni.
Tisztelt Képviselő Úr! Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásával, majd az ukrán terménykiáramlás akadozásával ugrásszerűen megnőtt a kereslet a gabonakészletek iránt. A magas piaci árak mellett ez a körülmény vezetett oda, hogy a kormány március 6ai hatállyal kiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be búzára, durumbúzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra. Az intézkedés eredményes, naprakész rálátást biztosít a piacra az export akadályozása nélkül. Ugyanakkor a beavatkozás lehetőségét is megtartva Magyarország eddig egy bejelentés kapcsán sem élt, de adott esetben bármikor élhet az állami elővásárlási jogával.
Tisztelt Képviselő Úr! Ön… (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Bocsánat, túlléptem a keretet, de akár szóban, a folyosón szívesen folytatom az önnel való beszélgetést. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)