TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Így megközelíteni egy kérdést, hogy az áfabevételen az állam keres, az eleve visszataszító.

Ha megengedi, akkor mondok önnek néhány olyan példát, amikor a kormány, az Országgyűlés az elmúlt időszakban csökkentette az áfát, lemondott áfabevételről annak érdekében, hogy az élelmiszer ára olcsóbb legyen. ’14-ben az élő és félsertésnél 5 százalék, a sertéshúsnál ’16-ban 5 százalék, a baromfihúsnál ’17-ben, a friss tejnél 2017-ben, az éttermi vendéglátásnál a helyben készített italnál 5 százalék, az ESL és az UHT tejnél és tejtermékeknél 2019-től 5 százalékos áfakulcs a 18, illetve a 27 százalék helyett. Amikor ezeket a döntéseket hozta a kormány, lemondott áfabevételről annak érdekében, hogy az embereknek jobb legyen.

De most a gazdasági nehézségek, a magasabb infláció idején az üzemanyagárstop mit jelent? Azt, hogy nem engedi, hogy magas legyen az üzemanyagok ára a magyar állampolgároknak, áfabevételről mond le az önök megközelítése és logikája szerint. Vagy az élelmiszerárstop mit jelent? Hogy megállítják az élelmiszer árát, hogy ne legyen magas, ez kevesebb áfabevételt jelent. Vagy a rezsiköltségek megállítása mit jelent? Azt jelenti, hogy alacsony a rezsidíj, és a lakosság így a rezsivel együtt kevesebb áfát fizet. Vagy mondok önnek két példát, amikor az áfabevételből az emberek kaptak vissza: ez év februárjában az adó-visszatérítést és a 13. havi nyugdíjat.

Tisztelt Képviselő Úr! Ezeknél a döntéseknél a kormány szándékosan lemondott adóbevételről. Az inflációt nem a kormány csinálja, és nem a kormány dönti el, hogy magasabb árakon történik az élelmiszerek értékesítése. Köszönöm szépen.

(17.50)