VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Akkor most kifejteném az MSZP frakciójának az álláspontját a költségvetésről. A kormány által benyújtott, Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat korai, de minimum problémás és különösképp átláthatatlan. Ezt a véleményt osztja a Költségvetési Tanács is, igaz, a tanács sokkal-sokkal árnyaltabban fogalmazta ezt meg. A büdzsé tervezete nem átlátható, kockázatokkal terhelt, hurráoptimista. Nemzetközi elemzések, legutóbb az Open Budget Survey bár erről beszélt az államtitkár úr, de azért fölolvasom, ne haragudjon, bár azóta utánanéztem, és önnek részben igaza van egyébként, de mivel ez a véleményünk, hadd olvassam föl még mutatta ki azt, hogy az Európai Unióban a magyar költségvetés a legkevésbé átlátható, már nemhogy Szlovákia vagy Románia előzött le minket, hanem Szerbia is. Jelenleg nagyjából Tunéziával vagyunk egy szinten.
A kockázatok pedig pont a hurráoptimizmusból fakadnak, nehezen hihető ugyanis, nemcsak nekünk, képviselőknek, de a piacoknak és a magyar családoknak is, hogy jövőre alig 5 százalék lesz az éves infláció, és 380 alá erősödik az euró-forint árfolyam, illetve 340 körüli szintre zuhan az amerikai dollár. A Költségvetési Tanács szerint is kisebb csodának számító csillagállásnak kell összejönnie a világban ahhoz, hogy reális legyen egy 4,1 százalékos GDP-emelkedés. A tanács emellett sürgette a kormányt, hogy állapodjon meg az Európai Bizottsággal, mert a hazánknak járó 40 milliárd euróra Magyarországnak nagyobb szüksége van, mint eddig bármikor, és ennek elmaradása kockázatával sem számol kellő mértékben a törvényjavaslat. Emellett a dokumentumból kiolvasható, hogy a Pénzügyminisztérium igencsak összecsapott formában nyújtotta be a tervezetet a tanácsnak, mert majd tucatnyi alkalommal hiányolták a részletes adatokat, az egyes számok alátámasztását, indoklását.
Ami a tartalmát illeti, jól látszik, hogy a kormány egyáltalán nem magán kezdte a spórolást, mint ahogy az új különadók bevezetésénél bejelentette. Ehhez érdemes kicsit nagyobb távlatot is figyelembe venni, vagyis azt, ahol a Fidesz átvette a kormányzást és ahol jövőre folytatni szeretné. Ennek elemzése során levonható a konklúzió, hogy az állam saját magára sokkal többet fordít, gazdasági funkciókra is jelentősen többet szán, amit elsősorban a jóléti funkciók visszavágásával valósít meg.
(21.20)
A jóléti kiadásokon belül is minden szegmens esetében visszavágták a kiadásokat, hiszen a GDP arányában mind oktatásra, mind egészségügyre, mind nyugdíjakra kevesebbet fordítanak jövőre, mint tette ezt 2010-ig Magyarország.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a brutális mértékű megszorítások mellett a kormány a bizonytalanság költségvetését nyújtotta be az Országgyűlésnek: a létbizonytalanság költségvetését. A tervezés alapját képező számokat, például az 5,2 százalékos inflációt, a 377 forintos eurót a kormánypártok sem hiszik már el.
De az egyértelműen látszik, hogy arányaiban megint kevesebb pénz lesz az oktatási, egészségügyi és szociális kiadásokra, mert az Orbán-kormány most elveszi azt a családosoktól, fiataloktól, nyugdíjasoktól, amit kegyként osztogatott tavaly novembertől idén februárig. Sokkal több adót szed be, ahogyan nőnek az árak. Közben azonban tény, hogy osztogat is, osztogat a kegyeltjeinek és azoknak, akiknek sok van, és akiket nagyvonalúan megkímél a különadóktól. Hiába gazdagodott Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 60 milliárd forinttal.
Mindezekre tekintettel az MSZP a 2023. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadását nem támogatja. Köszönöm szépen.