DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Tisztelt Ház! „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet helyett ellátási érdekből 2022. július 1-jétől visszavonásig a kórház ellátási területéről érkezett csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiás ellátásra, valamint az előreláthatólag gyermekintenzív osztályos hátteret igénylő sebészeti, csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti ellátásra szoruló betegek ellátására az alábbi egészségügyi szolgáltatókat kijelölöm, és egyben kötelezem.” A Nemzeti Népegészségügyi Központ ebben a határozatában négy budapesti, egy kecskeméti, egy miskolci és egy debreceni kórházat nevesít. Indoklásában pedig közli, hogy a kórház főigazgatója hivatalosan jelezte, július 1-jétől szakdolgozóhiány miatt a biztonságos betegellátást nem tudja biztosítani a gyermekosztály intenzív részlegén, ezért „a kórház rendelkezésére álló feltételek mellett olyan műtét nem végezhető, mely előreláthatólag gyermekintenzíves ellátást igényel”.
Az egészségügyi igazgatás bikkfanyelvét kevésbé ismerők számára lefordítva ez azt jelenti, hogy egy súlyos balesetben megsérült vagy súlyos, életmentő műtétre szoruló Szolnok megyei kisgyermeket ellátás előtt másfél-két órát kell utaztatni mentővel 60-100-140 kilométerre. Leszámítva az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket, gondoljunk arra, hogy ezeknek a súlyos állapotban lévő gyermekeknek ez a késedelem akár az életébe kerülhet. Értik, ugye? A kormány félti az óvodásokat a nemátalakító műtétektől, milliárdokat költ emiatt tavasszal az adófizetők pénzéből hazug óriásplakátokra és hirdetésekre, de az életük, az egészségük megóvása érdekében sajnálja a pénzt az egészségügyi szakemberektől.
Ha valakinek ismerős a Hetényi Géza Kórház neve, az sem véletlen. Június eleje óta szülészeti, koraszülött-, neurológiai és stroke-ellátással van baj ebben az intézetben, és ez a helyzet várhatólag egészen biztosan nyár végéig fennáll. Aki pedig azt hinné, hogy ez a helyzet csak ebben a kórházban fordul elő, az is téved. Ellátási problémákat az egészségügyben dolgozók egyre szorítóbb hiánya miatt az ország szinte minden közfinanszírozású intézményében tapasztalhatunk, ha más nem, hát a mind végeláthatatlanabb várólisták tanúskodnak erről. A szolnoki eset csak annyiban különleges, hogy itt egy megye egészségügyi csúcsintézményében szakadt be a mestergerenda, viszont a főigazgató legalább szembenéz a problémával, és nem próbálja mondvacsinált ügyekkel elfedni azt.
Az orvosok béremelése óta az orvoshiány kevésbé feszítő, a szakdolgozók hiánya viszont katasztrofális. A rendszerből hosszabb ideje hiányzik 25-30 ezer szakember. Rengetegen közelednek vészesen a nyugdíjkorhatárhoz, az utánpótlásra pedig remény sincs. Az egészségügyi közkiadások 2012 óta 5 százalék alatt vannak. Normális országokban ez mindenhol 7 százalék fölött van. Ráadásul idehaza az egészségügyi kiadások harmadrészét a magyar polgárok zsebből kénytelenek fizetni. Nem meglepő tehát a szakemberek folyamatos elszivárgása az állami egészségügyből.
Az Európai Unióhoz a 2022-2026 közötti időszakra benyújtott konvergenciaprogram e finanszírozás kínosan lassú növekedését ígéri, ami még több felé fog aprózódni, ha a kormány megvalósítja a következő rémálmát, az önkormányzati szakrendelők és háziorvosi praxisok államosítását. Mindez még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni azt, aki egyáltalán megengedheti magának, a többieket pedig egyre silányabb ellátásra kárhoztatja.
Bő 30 milliárd forintért ismét vizes-vb-t rendeztünk. Hurrá! A kormány szerint ez a költség bőségesen megtérül, mert szétviszi jó hírünket a világban, fellendítve a vendégforgalmat. Nos, egy norvég úszóbajnok is részt vett volna a versenyen, de előtte még pénteken itt, Budapesten rosszul lett. Órákig várt a mentőre, végül a kórházban haladéktalanul egy életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Az ápolás során aztán súlyos tüdőgyulladást kapott, majd Covid-vírussal is megfertőződött, de panaszait a vele foglalkozó egészségügyi dolgozók nem vették komolyan, az ő véleménye szerint azért, mert nem értették, hogy mit akar, hiszen egyikük sem beszélt angolul. Akik beszéltek volna, azok nyilván már külföldön dolgoznak. A sportoló leírta, aligha hagyja el élve a kórházat, ha édesanyja, aki korábban ápolónőként dolgozott, nem érkezik Budapestre.
Tisztelt Ház! Mi, orvosok, esküt teszünk hivatásunk megkezdése előtt. Bár ennek az eskünek a szövege az idő alatt többször is változott, az alapelv két és fél éve, ezer éve változatlan: salus aegroti suprema lex esto, a beteg üdve a legfőbb törvény.