ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 11-én tartott ülésén megtárgyalta a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló T/583. számú törvényjavaslatot. A Törvényalkotási Bizottság egy jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosításokból álló módosítót elfogadott. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a kisadózó vállalkozók számára alakít ki új törvényi szabályokat, amelyek biztosítják az adónem eredetileg meghatározott célját. A javaslat kedvező feltételek mellett, a visszaéléseket megszüntetve a legkisebb egyéni vállalkozók számára teszi vonzóvá ezt az egyszerű adózási formát az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig. A kritikák között hangsúlyosan megjelenik a bújtatott foglalkoztatás elterjedése. Jól szemlélteti ezt, hogy 2020-ra már az összes katás mintegy 40 százalékát tették ki a korábban alkalmazásban állók. A romló tendenciát az is jól jelzi, hogy 2019-ben vagy 2020-ban a katára áttérők esetében ez az arány már 50 százalék fölötti volt. A 2021-ben bevezetett szigorítások következtében a bújtatott foglalkoztatás megnehezült ugyan, de a jelenség továbbra sem szűnt meg. A munkaviszonyból érkezők egyre nagyobb mértékű térnyerése komoly versenyképességi hátrányt jelent azon munkáltatók számára, akik jogkövető módon munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.
Az új szabályozás a kamarához beérkező visszajelzések alapján lett kialakítva az államkassza, a munkavállalók és a tisztességes adózók megkárosításának elkerülése érdekében, valamint az egyéni vállalkozók számára lehetőséget biztosít a méltányos mértékű tételes adó megfizetésére csekély adminisztráció mellett.
A gazdaság fehérítése és az adóterhek csökkentése mindig is kiemelt helyen szerepelt a nemzeti kormányok politikájában; nem úgy, mint 2010 előtt a baloldali kormányok idején, amikor is az adórendszer munka- és családellenes, a feketegazdaságot tápláló és a közteherviselést elkerülő rendszer volt.
(10.50)
Tudjuk, ha a baloldalon múlna, ismét eltörölnék a családi adókedvezményt, megszüntetnék a 13. havi nyugdíjat, vagy éppen felemelnék a szociális hozzájárulási adót. Tudjuk, mert ez 2010 előtt, a baloldal kormányzása idején már megtörtént. Emlékszünk arra is, hogy a baloldal kormányzása alatt, ha az állam pluszbevételre törekedett, akkor új adó kivetésével azt az állampolgárokra és a kisvállalkozásokra terhelte. Emlékszünk, mert ez 2010 előtt, a baloldal kormányzása idején már megtörtént. 2010-től azonban a közteherviselés bankokra és multinacionális nagyvállalatokra történő kiterjesztésével, a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a munkához kapcsolódó járulékok csökkentésével ez a folyamat véget ért.
Láthatjuk, a háborús infláció, az energiaválság és a gazdasági nehézségek ellenére is kitartunk amellett, hogy a korábban elért eredményeinket megőrizzük: a 25 éven aluliak személyijövedelemadó-mentességét, a családok adókedvezményét vagy éppen a kisadózó vállalkozások tételes adóját, melyet a kormány az eredetileg is segíteni szándékozott körnek nem pusztán megtart, hanem 18 millió forintos bevételi határig ki is terjeszt.
Mindezekre tekintettel javasoljuk a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)