DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Ennek a módosításnak egy sajátos részére, részterületére szeretném felhívni a figyelmet, egészen pontosan olyan társainkra, akiket nagy valószínűséggel mindannyian kedvelünk, tisztelünk, nagyra tartunk, meg azokra, akik az ő munkájukat segítik.

A magyar kultúra területéről szeretnék beszélni, egészen pontosan a művészeinkről, színészeinkről, előadóművészeinkről, filmeseinkről. Olyan emberekről, akiket, teljesen függetlenül attól, hogy ki melyik politikai közösséghez tartozik, magyar nyelvet értő emberként az esetek meghatározó többségében kedvelünk. A kedvelésnek könnyen lehet, hogy kritika a formája, az egyik filmet szeretjük, a másikat nem, a művészi teljesítményt azonban elismerjük.

Hasonlóképpen egyikünk ilyen koncertre jár, a másikunk azt a zenét hallgatja, de jóérzésű ember szereti a zenét. Azt az előadóművészt pedig, aki ebből él, tehetségét erre használja, ilyen értelemben nemcsak a közösségnek, hanem a közönségnek, mindannyiunknak, önöknek, nekünk, családtagjainknak, ismerőseinknek és számunkra ismeretlen magyaroknak tesz a kedvére, szerez örömet, mindannyian büszkék vagyunk, amikor a tehetségüket díjazzák.

Nagyszerű dolog, amikor egy nemzetközi filmfesztiválon egy magyar film, annak rendezője, szereplője, színésze elismerést kap, mindannyian magunkban vagy éppen itt, közösen az Országgyűlésben állva tapsolunk. Az is nagyszerű, amikor egy tanár munkájának eredményeként, akár magánórák keretében egy diák, felkészülten a tehetségével ennek az országnak dicsőséget hoz egy nemzetközi diákolimpián. Államtitkár és miniszter keblét dagasztva mondja, mutatja, hogy milyen nagyszerű az eredmény.

Azokról is szeretnék beszélni, akiket meg nem ismerünk, de az ő munkájuk nélkül azok, akiket tisztelünk, becsülünk és szeretünk, nem tudnának előttünk megjelenni. Egy koncert ugyanis nem csak azokból áll, akik a színpadon dolgoznak, a színpadon mutatják tehetségüket, mi meg nekik tapsolunk. Egy sereg ember ott a színpad mellett, mögött dolgozik, az ő technikai tudásuk nélkül a legjobb hangú énekes hangja sem jutna el egy sok ezer fős közönséghez.

(13.00)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És van még valami. Bár tudom, hogy mindannyiunkat, képviselőket és nem képviselőket megviselt lelkileg az elmúlt két év, olyan időszakon vagyunk túl, de legalábbis reméljük, hogy túl vagyunk, amely minden embert megtépázott ebben a hazában és szerte a világon, valljuk meg, hogy azok, akik a tehetségükből, művészetükből élnek, a pandémia ideje alatt nem tudtak és nem is volt módjuk semmilyen bevételre szert tenni, minthogy nem volt hol fellépni, a színházak be voltak zárva, filmeket nem forgattak, koncertek nem voltak, nem mehettünk élvezni a magyar könnyűzenét vagy éppenséggel legendás előadóinkat a komolyzene területén. Ezek az emberek, illetve közülük jó néhányan itt, tőlünk néhány száz méterre tüntetnek.

Már önmagában az figyelemreméltó, hogy emberek azért tüntetnek, mert adózni akarnak, történetesen tisztességesen akarnak adózni, olyan táblákat visznek, hogy nem vagyok csaló, adózni akarok. Nem gondolom, hogy egyébként politikai ambícióik lennének, egyszerűen csak az érdekeiket képviselik egy önök által 24 óra alatt lepörgetendő törvényjavaslatban, -módosításban. Úgy gondolják, hogy tisztességes munkájuk és tehetségük akkor nyer kifejezést, és akkor szolgálják ezt a közönséget és közösséget, hogyha munkájuk után tisztességesen, ebben a formában, amit egyébként létrehoztak, a kata eredeti formájában adóznak.

Azért nem bővelkedik  mondom még egyszer  a magyar történelem olyan tüntetésekben, amikor emberek azért mennek tüntetni, hogy tisztességesen adózhassanak. Ezt elutasítani akár csak pénzügyi, financiális szempontból igencsak meggondolandó. Én azt kérem önöktől, miközben tudom, hogy mit vár el önöktől az úgynevezett frakciófegyelem: a frakciófegyelem azt várja el önöktől, bár csak néhányan vannak itt, nyilván önöknek tudom mondani és önökön keresztül a tisztelt társaiknak a kormánypárti sorokban, pontosan értem, hogy a parlament működésében pártpolitika és ezen belül frakciófegyelem mit jelent. Megjegyzem: gondolkodni sem árt néha. 24 óra erre kevés.

Azok az emberek pedig, akik most spontán, saját érdekükben és társaik érdekében, akik tisztességgel akarnak adózni…  azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot, ezt a módosítást vonják vissza, gondolják végig, mit jelent az akár morálisan, hogy emberek tisztességesen akarnak adózni, és nem akarnak bedőlni ennek a rosszul sikerült és hirtelen módosításnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a DK, az MSZP és az LMP soraiban.)