DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja megtartani a jogrendszer egységét. A tervezet elsősorban az Alaptörvény tizenegyedik módosításának megfelelő jogtechnikai módosításokat tartalmazza. A fentieknek megfelelően a jelen törvényjavaslat feladata a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata és a szükséges szabályozások új törvénybe való átültetése.

A törvényjavaslat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelenleg is meglévő szabályozásokat tartalmazza. A törvényjavaslat I. fejezetében szereplő rendelkezések kizárólag olyan, jelenleg is hatályos rendelkezések, amelyek fenntartása e törvényjavaslat keretei között indokolt a fent idézett törvény hatályon kívül helyezése miatt.

Tisztelt Ház! A fővárosi és megyei kormányhivatalok felállítására, mint ez köztudomású, 2011. január 1-jével került sor. A kormányhivatalok létrejötte jelentette az addig széttagolt, ágazati szemlélet által vezérelt közigazgatás megszüntetését és az egységes területi közigazgatás kialakítását.

A kormányhivatalok részeként kerültek 2013-ban felállításra a járási, fővárosi kerületi hivatalok, amelyek keretében működnek a kormányablakok, amelyek országos hálózata ma már 314 helyszínen, év végéig terveink szerint még további négy okmányiroda átalakításával 318 helyszínen biztosítja az egyablakos ügyfélkiszolgálás lehetőségét minden magyar állampolgár számára.

A kormányablakok jelentik a kaput az állam és az állampolgárok között. A pandémiás időszakot megelőzően, 2019-ben 14,6 millió ügyfél intézte ügyeit a kormányablakokban, de 2021-ben is 11,5 millió ügyfél vette igénybe a kormányablakok szolgáltatásait.

A törvényjavaslat tartalmazza a kormányablakokban 2021 szeptemberével bevezetett, aláírásminta-alapú hitelesítési rendszer szabályozását. Az új hitelesítési formával a kormányablakokban egy aláírópad került bevezetésre, amely az ügyfél aláírásának képi, dinamikai és íráserősségi adatainak a felvételével és a nyilvántartásban már meglévő aláírással történő összevetésével biztosítja az egyes dokumentumok ügyfél általi hitelesítését. Ezzel papírmentessé vált a személyes ügyintézés a kormányablak meghatározott ügyeiben.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a 2022 februárjában bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatás vagy a kommunikációban elterjedt e-bejelentő-szolgáltatás szabályait is. Ez a szolgáltatás egyrészt a természetes személyek adataiban felmerülő változások egyszerű ügyintézési lehetőségeit, másrészt a közműátírási folyamat elektronizálását és egyszerűsítését biztosítja.

Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás két szolgáltatási lába a változásbejelentési és a közműátírási, vagyis felhasználóváltási szolgáltatás. A változásbejelentési szolgáltatás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személy ügyfelek számára nyújtott állami szolgáltatás, amely az ügyfél név- és/vagy lakóhely- vagy egyéb adata változásának közüzemi és távközlési szolgáltatók felé történő egyablakos bejelentését teszi lehetővé az ügyfél megbízása alapján.

A szolgáltatás másik lába a felhasználóváltozás bejelentése. Az e-bejelentő-szolgáltatás keretében jelenleg az ügyfelek 74 különböző közüzemi szolgáltatót érhetnek el, és 35 ezer honfitásunk élt már a szolgáltatás lehetőségével február óta.

(16.00)

Tisztelt Ház! Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása indítványozta, hogy a következő, 2024. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását és az azt követő önkormányzati választásokat október hónap helyett április, május, június vagy július hónapban legyen szükséges megtartani az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg, így gyakorlatilag a szavazásokat egy napra kell majd kitűzni.

Ahogy az az Alaptörvény módosításának indoklásában is kifejtésre került, az európai parlamenti képviselők választása nem rögzített időpontban történik, hanem az eddigi gyakorlat alapján májusban vagy júniusban, amelyektől egy-egy hónappal el lehet térni, ezért az együttes lebonyolításra akkor van lehetőség, ha az európai parlamenti választásra előzetesen meghatározott konkrét négynapos időkeret az Alaptörvényben a helyhatósági választások megtartására rögzített április-július időszakra esik.

Az egyidejűleg két szavazás közös választási eljárásban történő lebonyolításáról idén tavasszal, 2022. április 3-án jó tapasztalatokat szereztünk. A 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és a 2022. évi országos népszavazás lebonyolítása igazolta, hogy a két processzus közös eljárásban történő lebonyolítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az egy időpontra való szervezés jelentős költségmegtakarítást eredményez, az idei konkrét esetben 10 milliárd forintos megtakarítást jelentett a költségvetésben.

A törvényjavaslat ezekhez a fenti célokhoz igazodva rendez több részletszabályt is. Így például a módosítás rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán hivatalban lévő, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, az Mötv. szerinti képviselő-testület és a polgármester megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére tolódik. A javaslat azt is rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a 2024. évi általános választáson megválasztott képviselők, illetve polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jével kezdődik, azaz az Mötv. szerinti, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdő időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1.

A fentiekhez hasonlóan a törvénytervezet a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt is módosítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán hivatalban lévő testületek  a képviselő-testület és a közgyűlés is ideértendő , illetve a tisztségviselők, elnökök megbízatása, hasonlóan az Mötv.-módosításhoz, nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére tolódik.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet tartalmazza az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összhangban az ország területi egységeire vonatkozó rendelkezések megváltoztatását is. A történelmi hagyományokra, a történelmi alkotmányunk vívmányaira tekintettel a megyék elnevezése vármegyékre változik. A vármegye a magyar állam legősibb és legidőtállóbb intézménye, bár szervezetileg sokat változott az elmúlt egy évezredben, de egészen a kommunista diktatúra általi 1950-es eltörléséig biztosította a magyar államiság alkotmányos folytonosságát. A vármegye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzeti érdek utolsó védőbástyáját az idegen érdekekkel szemben. A törvényjavaslat által módosított szóhasználat visszahozta ezt az archaikus kifejezést, a szuverenitást védő, ahhoz ragaszkodó magyar néplélek államiságmegerősítéséhez hozzá fog járulni. A tervezet célja az, hogy változatlan tartalommal erősítse a magyar demokrácia nemzeti karakterét.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)