DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Államtitkár úr tulajdonképpen teljes mértékben összefoglalta a törvényjavaslat sarkalatos pontjait. Valóban, ez a törvényjavaslat több törvény módosítása kapcsán tartalmaz érdemi javaslatokat, és számos területen tartalmaz a korábbi jogalkotás kapcsán szükségessé váló, pontosításra irányuló szabályokat.

Ahogy államtitkár úr is mondta, a törvényjavaslat egyik központi szabályozási területe az Alaptörvény tizenegyedik módosításához kapcsolódik, jelesül a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosításához. A módosuló szabályozással az Alaptörvény rendelkezéseiből eredő jogalkotási kötelezettséget teljesítjük.

A szabályozás másik fő területe a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény. Államtitkár úr utalást tett a módosítás főbb elemeire, én azokat nem kívánom megismételni. Magam is megerősítem, mint korábban a területi közigazgatásban vezetőként dolgozó, hogy mára a kormányhivatalok a területi közigazgatás hatékony szervezetei, amelyeket semmilyen ágazati érdek nem befolyásol, nem széttagoltan működnek, a kormányablakok pedig abszolút mértékig betöltik azt a funkciót, amire létrejöttek. A szabályozás, ahogy államtitkár úr is említette, kötődik az aláírásminta-alapú hitelesítési rendszerhez, magába foglalja az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz kötődő részletes szabályokat, amellyel lehetővé válik az adatváltozás-bejelentés, és az, hogy az ügyfél még az életében megjelölheti azt, hogy halála esetén kit keressen meg a közműszolgáltató, s mindezt megteheti elektronikus úton, illetőleg a kormányablakokban.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt érintő módosításból az alábbiakat emelem ki. A módosítás elvi éllel rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán a hivatalban lévő testületek, tisztségviselők megbízatása, miként a helyi önkormányzatok képviselőinek és polgármestereinek a megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem annak az időpontja 2024. október 1-je lesz.

Szükséges a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása is, tekintettel az Alaptörvényhez kötődő, az európai parlamenti képviselők választásának, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatok választásáról szóló eljárás egyidejű megtartására figyelemmel.

Ebből a jogszabályból, jelesül a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításához kötődő szabályokból az alábbiakat kívánom kiemelni. A jogszabályi javaslat egyértelművé teszi, hogy a választási bizottságok megbízott tagjai bármely választási bizottság döntését igénylő ügyben gyakorolhatják jogaikat, függetlenül a megbízásuk jogalapjától. A módosító javaslat, tehát a törvénymódosítás biztosítja, hogy a közös eljárásban lebonyolított választás esetén az egyik választási típusban kért névjegyzéki adatszolgáltatás átfedés esetén a másik érintett választási típusban is felhasználható legyen. Végezetül a módosítás hatáskört biztosít a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy amennyiben a hozzátett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, a kifogást vagy áttegye a korábban áttevő választási bizottsághoz, vagy áttegye a hatáskörrel rendelkező másik választási bizottsághoz.

A közös, egyidejű választási eljárás szükségessé tette a jogorvoslati fórumrendszer egységesítését is.

(16.10)

Ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottságok mellett a települési, a területi és az országos szintű választási bizottságok működése is szükségszerű. A módosító törvényjavaslat részletesen tartalmazza az egyes szinteken eljáró választási bizottságok jogorvoslati hatásköreit. A módosítás továbbá kitér az átjelentkezés részletszabályaira is, hiszen ezen jogintézmény tartalma alapvetően különbözik az európai parlamenti képviselők választása és az önkormányzati képviselők választása során.

Amennyiben a választópolgár a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, azaz itt kíván szavazni, úgy ez esetben mind a helyi önkormányzati választásra, mind a nemzetiségi önkormányzati választásra, mind pedig az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozó szavazólap átvételére lesz jogosult.

Amennyiben azonban a választópolgár nem a bejelentett tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, akkor egyidejűleg két névjegyzéken fog szerepelni: az önkormányzati választások tekintetében marad a lakóhelye szerinti névjegyzékben, s itt lesz jogosult szavazni, míg az Európai Parlament tagjai választása kapcsán átkerül a tartózkodási helye szerint kijelölt szavazóköri névjegyzékbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő, úgynevezett salátatörvény-javaslat, mint látható, több törvény tekintetében tartalmaz szükségszerű módosításokat, számos területen fogalmaz meg pontosításokat a jogharmonizáció érdekében, illetve emel be a szabályozásba bevált gyakorlati tapasztalatokat. Mindezek alapján a Fidesz-frakció a javaslatot, a javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm figyelmüket.

Kérem, hogy az előadottak alapján támogassák a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyes törvényeknek az Alaptörvény módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)