GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy amikor egy ilyen komoly törvényről beszélünk, akkor ennyire kevesen vannak, és ennyire kevesen érdeklődnek a tisztelt Házban ez iránt a törvénymódosítás iránt, noha nagyon sok olyan kérdésről szól ez a T/559-es törvényjavaslat, amelyik alapvetően fogja majd meghatározni és befolyásolni 2024 tavaszán a magyar emberek életét.

Az államtitkár úrtól a bevezetőjében, illetve az előterjesztő előadásában, illetve most, a Fidesz vezérszónokától szerintem vagy számunkra, a DK számára nem igazán fontos kérdésekről volt szó, ellenben viszont sem az államtitkár úr, sem a Fidesz vezérszónoka nem beszélt azokról a fontos paragrafusokról a törvényjavaslat kapcsán, amelyek, azt gondolom, hogy megszövegezve és megfogalmazva nyilván megfelelnek a kodifikációnak, de talán az állampolgárok számára kevéssé érthetőek. Így én most megpróbálom lefordítani azt olyan nyelvre, hogy értsék a magyar emberek is, hogy pontosan miről fog dönteni a tisztelt Ház, amikor az alkotmány, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása során ezt a törvényjavaslatot elfogadja.

A járási, fővárosi kerületi hivatalok működésével összefüggő rendelkezések tekintetében jó azt tudni és észben tartani, hogy a digitális gazdaság és a társadalom fejlettségét mérő mutatóban Magyarország az Európai Unióban az utolsó előtti helyen áll a tagállamok között, tehát van mit behoznia ezen a területen Magyarországnak. Ennek egyik része a hatékony közigazgatás, amelynek alapja a megfelelő infrastrukturális háttér, a felhasználóbarát, jól működő szolgáltatások, a stabil és megbízhatóan működő informatikai háttér és  most figyeljenek, kedves fideszes képviselőtársaim  a felkészült, motivált és megfizetett közszolgálati tisztségviselők, tisztviselők. Ez utóbbi, ezek a felkészült tisztviselők biztos, hogy nem lesznek 2023-ban elégedettebbek, hiszen a megszorítások jegyében a kormányhivatalok működési költségét és személyi juttatásait komoly mértékben megvágja a 2023-as költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslat.

Ugyanakkor a rendszerek összekapcsolása, az adatigénylés egyszerűsítése, körének szélesítése és az, hogy ezekhez egyre több hatóság és szervezet tud hozzáférni, mind-mind nagy kockázatot hordoz. Érdekes, hogy miközben az állam működése egyre átláthatatlanabb, a közérdekű adatok jelentős része titkosított, ami nem, azt pedig úgy kell kiperelni a különböző állami szervezetekből, addig az állampolgárokra vonatkozó adatgyűjtés és az állampolgárok megfigyelése a DK véleménye szerint totálissá válik.

Az adatvédelmi hatóság nem tett észrevételt a törvényjavaslat kapcsán, és mondhatnánk, hogy ez rendszeres, hiszen komoly adatvédelmi aggályokat felvető javaslatokat sem küld meg a kormány, és ezeknek előzetes véleményezésére az adatvédelmi hatóság részéről nincs lehetőség.

A törvényjavaslat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt is módosítja. Itt egy tételt szeretnék kiemelni, kedves képviselőtársaim, mégpedig azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesének illetményénél a közigazgatási államtitkári illetményre vonatkozó szabályokat kell majd alkalmazni, és hogy ennek az illetménynek az összegét az Országos Bírósági Hivatal elnöke állapítja meg.

Akiről viszont itt szó van, az OBH elnökhelyettese  és kiemelt munkakörbe sorolhatja az OBH elnökhelyettesét az OBH elnöke , nos, ez a személy nem más, mint Varga Judit igazságügy-miniszter asszonynak az anyósa, dr. Erőss Mónika. Sem az OBH, sem a miniszter asszony szerint nem összeférhetetlen és nem sérti az Országos Bírósági Hivatal függetlenségét, hogy a miniszter anyósa az elnökhelyettes.

Ezzel szemben a DK álláspontja pedig az, hogy egy demokratikusan működő országban, ahol a hatalmi ágak szétválasztása még jelent valamit, ilyesmi nem fordulhatna elő. Ráadásul a nevezett hölgynek bírói gyakorlata sincs, a Kúria főtitkáraként a civil szervezeteket érintő jogszabálytervezetek véleményezésében vett részt. Ugyanakkor nem hallottuk, hogy hangosan tiltakozott volna az orosz mintára a civil szervezeteket vegzáló, megbélyegző, külföldi ügynökként feltüntető, kormánykritikus civileket ellehetetlenítő törvény ügyében.

Akkor most érkezzünk el a harmadik olyan tételhez, amiről most itt szerettem volna önöknek szólni, ez pedig, ahogy már hallottuk az államtitkár úrtól is, illetve a Fidesz képviselőjétől, a választási eljárásról szóló törvény módosítása. Úgy gondolja a Fidesz, hogy 2024-ben egy napon tartja meg az európai parlamenti választásokat, illetve az önkormányzati választásokat, és nem gondolja azt végig, hogy ezzel Pandora szelencéjét nyitja ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végiggondoltáke önök azt, hogy ha ezt a törvényt változatlan formában fogadják el, akkor milyen helyzeteket okoznak az önkormányzatokban, legyenek azok akár Fidesz-vezetésű, akár pedig ellenzéki vezetésű önkormányzatok. Nem tudom, hogy végiggondoltáke azt, hogy akkor, amikor mondjuk, ’24 májusától lesz egy megválasztott polgármester, egy megválasztott képviselő-testület, amelyik nem gyakorolhatja a jogait, nem léphet hivatalba október 1-jéig, illetve amelyik még hivatalban van, de már tudja, hogy nem ő fogja a települését irányítani október 1-je után 2024-ben, akkor ez milyen helyzeteket szül ott, az egyes testületekben, az egyes településeken.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint ez nem más, és nem másért hozzák önök ezt a törvényt, szó nincs itt semmiféle spórolásról, mint amiről az államtitkár úr beszélt; egyetlenegy dolog fontos az önök számára, hogy a hatalmukat és a hatalmuk koncentrációját a továbbiakban is biztosítsák.

Az államtitkár úr arról beszélt, hogy 10 milliárd forintot spóroltak az idén, amikor 2022-ben egy napon volt egy népszavazás, illetve az országgyűlési választás. Én azt gondolom, hogy ha nem szórják tele plakátokkal, különböző Fidesz-, illetve kormányzati propagandaanyagokkal és plakátokkal az országot, akkor ennek talán néhányszorosát is megspórolhatta volna az ország. Magyarul: ez az indok, ez az érv nem jó arra, hogy ilyen lehetetlen helyzetbe hozzák a képviselő-testületeket, illetve a megválasztott polgármestereket.

(16.20)

A korlátlan anyagi erőforrások és a tájékoztatásnak álcázott pártpropaganda mellett most már még további tényező is garantálja majd a Fidesznek, hogy komoly versenyelőnyből várhassa a 2024-ben esedékes európai parlamenti és önkormányzati választásokat. Ehhez a Demokratikus Koalíció nem fog asszisztálni, mi semmilyen módon nem fogjuk támogatni ezt a törvényt.

Ugyanakkor ennek a törvénymódosításnak van még egy nagyon fontos eleme, ez pedig az, hogy különböző szabályokkal, az állandó lakhely létesítésének szabályaival és ezeknek a megkönnyítésével tovább bonyolítják azt a helyzetet, hogy hogyan és miként szavazhatnak az állampolgárok, és minél könnyebb legyen választási csalásokat elkövetni. Ugyan azt mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amikor benyújtotta azt a törvényt, hogy az elfogadott választási törvény nem fogja a választási szabályokat módosítani, de megszüntette annak a büntethetőségét, hogy fiktív lakcímeket létesítsenek tömegével, és legalizálják az erre épülő választási csalásokat. A voksturizmus a 2018-as országgyűlési választásokon, majd a ’19-es önkormányzati választások alkalmával is teljesen tetten érhető volt, mivel teljesen egyértelművé vált, hogy többen csak azért létesítettek tömegével tényleges ottélés nélkül lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott településen.

Politikailag mindenképpen aggályos, hogy 2024 tavaszán a helyi választási bizottságokba bekerült delegált, amelynek pártja, mondjuk, EP-listát állított, az dönthet ugyanakkor ugyanazon a napon tartandó önkormányzati választási ügyekben is, és fordítva. Ha például majd a Fidesznek az áll érdekében, hogy sok helyi civil szervezet mögé bújva induljon az önkormányzati választáson, akkor valójában az általa küldött sok-sok ember fog dönteni minden kérdésben, az európai választási ügyekben is. Így, azt kell hogy mondjam, előfordulhat, hogy sok lúd disznót győz.

És akkor utoljára  még talán van annyi időm  a vármegyék kapcsán szeretnék még néhány dolgot mondani. Ha jól emlékszünk, akkor Lázár miniszter úrnak sem tetszett annak idején, amikor a Fidesz már kísérletet tett, hogy a megyéket vármegyékké nevezze át, és most az államtitkár úr  remélem, jól figyeltem  úgy fogalmazott, hogy az idegen hatalmak ellen ez egyfajta ilyen tradicionális név, és ezt szeretnék önök visszaállítani vármegye névvel. Hát, én szeretném megkérdezni az államtitkár urat, hogy mégis miféle idegen hatalmakról beszél és gondol akkor, amikor egy európai uniós államról beszélünk.

Én azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy ezt a törvényjavaslatot jó érzéssel senki nem szavazhatja meg és senki nem támogathatja. Sokkal több problémát fog okozni ez a törvényjavaslat, mint amit esetleg önök gondolnak, hogy megoldanak ennek a megszavazásával. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a DK soraiban.)