RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt mit der Gesetzänderung Nr. T/559, zu bestimmten Fragen der Tätigkeit der regionalen öffentlichen Verwaltung sowie zur Änderung bestimmter Gesetze im Zusammenhang mit der elften Grundgesetzänderung erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/559. számon benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi kérdései kapcsán.
Bizottságunk 2021. július 11-ei ülésén a törvényjavaslat általános vitáját megtartotta és álláspontját kialakította. Az előzményekről szeretnék először Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló úr 2022. június 28-ai, a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával kapcsolatban elhangzott beszédéből idézni.
„A nemzetiségi közösségek kollektív joggyakorlásának legfontosabb eleme a nemzetiségi önkormányzati választások megvalósítása. A jelenlegi jogszabályi környezet jól kijelöli a nemzetiségi önkormányzati választások helyét a magyar közjogi rendszerben.
Az Alaptörvény XXVII. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a magyarországi nemzetiségek helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A választás napjának vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 309. §-a a következőt tartalmazza: a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti 69. napon a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosítási javaslata 1. és 2. cikke úgy fogalmaz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április-május-június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani. Ugyanakkor a képviselő-testület tagjainak, valamint a polgármesternek a mandátuma a javaslat szerint a választás évének októberéig tart.
Ez a rendelkezés nem tartalmaz utalást a nemzetiségi önkormányzatokat képviselő testület tagjainak és elnökének mandátumára. Ugyanakkor a nemzetiségi jogokat összefoglaló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezései a választás napjából vezetik le mind a mandátum tartamát, mind pedig az újonnan megválasztott testület megalakulásának dátumát. Mivel éppen a mai napon kerül a plenáris ülés elé az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló tervezet, nem kívánok jelen felszólalásomban részletesen szólni az így keletkező bizonytalanságokról, megteszi azt majd az ahhoz a törvényjavaslathoz hozzászóló szószólótársam. Csupán jelezni kívánom, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell majd a tisztelt Háznak.” idézet vége.
Nos, ezeket az általunk előre jelzett anomáliákat próbálja kezelni, kezeli a mostani T/559. számú törvényjavaslat, ennek 121. pontja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításával, amennyiben annak 136. §-a alapján a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény átmeneti rendelkezések alcíme a következő 167. §-sal egészül ki. (1) E szakaszt a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választására kell alkalmazni. (2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni. Végül (3) A nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi általános választását követő általános nemzetiségi önkormányzati választáson hivatalban lévő képviselő-testület, közgyűlés és elnök megbízatása 2024. október 1-jéig tart.
Ez a 136. § rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán hivatalban lévő testületek képviselő-testület, közgyűlés , illetve tisztségviselők elnök megbízatása nem az általános szabályok szerint szűnik meg, hanem ennek időpontja 2024. október 1-jére kitolódik.
A szakasz azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választásán megválasztott testületek, illetve tisztségviselők megbízatása 2024. október 1-jén kezdődik, azaz a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti, a nemzetiségi önkormányzati választáshoz kapcsolódó jogkövetkezmények teljesítésének kezdési időpontja a 2024. évben esedékes általános választások alkalmával 2024. október 1-je.
Ez különösen érinti a megüresedett mandátum betöltésére 68. § -; az átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilvánítására 71. § -; az alakuló ülés összehívására 72. és 87. § -; a nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezésére és megszűnésére 73-75. §, 102. és 108. § -; a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre 103. § -; a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének, tagjának összeférhetetlenségére 106. § -; a méltatlanságra 107. § -; a jogutódlásra, az ideiglenes vagyonkezelésre és elszámolásra 138-142. § vonatkozó szabályokat.
(16.50)
Külön kellett szabályozni a hatályos Njtv. 56. § (3) bekezdését: „Az országos nemzetiségi önkormányzat esetében azokról a településekről, ahol az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-ig tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottság által meghatározott módon a Nemzeti Választási Bizottságot.”, mivel itt az időpont nem a választás napjához volt kötve. Ezért a törvényjavaslat az 56. § (3) bekezdésében a „május 31-ig” szövegrész helyébe „a választást megelőző év november 30-áig” szöveget rendeli betenni.
Végül a 137. § (1) bekezdése a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény egészére vonatkozóan rendelkezik a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg módosításáról. Itt szeretném megjegyezni, hogy magában a törvényben, közel kétszáz törvényben a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg betétele többé-kevésbé technikai kérdés, de ez számos tennivalót jelent a következőkre nézve a nemzetiségi önkormányzatokra és a nemzetiségi egyesületekre, hiszen meg kell változtatniuk a nevüket, az alapszabályukat, bírósági bejegyzésüket, a bankszámla-megnevezésüket, az aláírási címpéldányokat, pecséteket, levélpapírokat, borítékokat, minden olyan hivatalos iratot, címet, bejelentést, ahol a „megye” név előfordul. Ez jelentős adminisztrációs feladatot és többletköltséget is fog jelenteni.
A T/559. számú törvényjavaslat 174. §-a szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép. „(1) A jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság, amelynél a jelölő szervezetet bejelentették, veszi nyilvántartásba. (2) Időközi választáson a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság veszi nyilvántartásba a jelölő szervezetet. (3) A nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségi szervezettel szemben a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek. A jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a nemzetiségi szervezet alapszabályát ellenőrzi.”
Ez a módosítás csak annyit tesz, hogy a korábbi két bekezdést három bekezdésre bontotta, de továbbra sem rendezi objektív módon, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából az egyesület formája vagy az alapszabályának az illetékes választási bizottság által történő vizsgálata dönti el, hogy nemzetiségi jelölő szervezetként nyilvántartásba vehető-e. Egészen biztos vagyok benne, hogy ehhez a kérdéshez ősszel hozzá kell még nyúlnunk.
A most tárgyalt T/559. számú törvényjavaslat 177. §-a szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 162/A. alcímmel egészül ki. „Az átjelentkezés, 377/A. §: „Ha az átjelentkező választópolgár a 250. § és a 307/A. § szerinti átjelentkezés feltételeinek is megfelel, akkor a) ha a tartózkodási helye szerinti településre jelentkezik át, mindhárom választáson a 307/B. § (1) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni; b) ha a tartózkodási helye szerinti településtől eltérő településre jelentkezik át, az Európai Parlament tagjainak választására a 250. § (4) bekezdés szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán és a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán azonban a lakóhelye vagy a 102. § (3) bekezdése szerinti szavazókör névjegyzékében szerepel.”
A javaslat ezen része az átjelentkezés részletszabályait tartalmazza, figyelemmel arra, hogy eltér e jogintézmény az EP-választáson és az önkormányzati választásokon. Ugyanis az önkormányzati választásokon az állandó lakcímről csak a bejelentett tartózkodási hely szerinti településre lehet átjelentkezni, míg az EP-választás szempontjából bármelyik településre át lehet jelentkezni. Ebből adódóan viszont, ha valaki nem állandó tartózkodási helyre jelentkezik át, akkor földrajzilag szétválik az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás, illetve az EP-választás helyszíne. Jellemző a helyzet bonyolultságára, hogy a törvényjavaslat vonatkozó indoklása egyébként helyesen szükségesnek tartotta konkrét példán bemutatva egyértelműsíteni ezt a helyzetet. Ezzel együtt hozzá kell tenni, hogy a választások összevonása alapján kialakult bonyolult átjelentkezési helyzet az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választások tekintetében elvileg nem okoz változást, hiszen annak átjelentkezési szabályait nem módosította, és valószínűsítem, hogy az ilyen típusú átjelentkezés sem lesz nemzetiségi körben számottevő.
Ugyanakkor az önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati, valamint az EP-választás egyidejű megtartása kapcsán feltétlenül szükséges hangsúlyozni, hogy ez elsősorban a nemzetiségi választópolgárok részére fogja a legnagyobb terhet és nehézséget jelenteni, hiszen míg az átlagos, értsd nemzetiségi névjegyzékbe nem regisztrált választópolgár négy szavazólapot fog kapni, polgármester-választásra, településiképviselő-választásra, megyei közgyűlési és EP-választásra, addigi a nemzetiségi választópolgár akár további három szavazólapot is fog kapni, települési, megyei, vármegyei és országos nemzetiségi önkormányzatra, tehát összesen hét különböző szavazólapot.
Mindannyiunk közös érdeke, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások, a települési és vármegyei önkormányzati választások, valamint az EP-választás is a lehető legszabályosabban és eredményesen kerüljön megtartásra, ebben a legösszetettebb a nemzetiségi választás előkészítése. Ehhez kérem előre mindenkinek a kiemelt figyelmét és segítségét. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)