DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Sokadjára próbálkoznak azzal az értelmezéssel, hogy úgy állítsák be a mostani helyzetet, mintha csak Magyarország nézne szembe gazdasági nehézségekkel, miközben teljesen nyilvánvaló, hogy a mostani gazdasági nehézségeket a háború, az ezzel kéz a kézben járó energiaár-növekedés és a rendkívül elhibázott brüsszeli szankciós politika okozza.
Ha ön ebben nem hinne, akkor engedje meg, hogy pár tényt említsek. Vannak olyan országok, ahol több mint 20 százalékos az infláció. Az energiaár-emelkedés nem mi mondjuk, hanem az Eurostat több mint 40 százalékos Európában. Németországban csak idén az ottani gázszolgáltatók 75 százalékkal emelték az áraikat, és arról beszélnek nyíltan, hogy ellátási nehézségek lehetnek ősszel, ami azt is eredményezheti, hogy a további áremelkedések akár egyhavi kiadását is kitehetik egy német családnak. Ez nem Magyarország, nem Kelet-Európa, nem Közép-Európa, hanem Németország.
Zavarba ejtően furcsa ugyanakkor, hogy a baloldali pártok az adók ügyében emelkednek szólásra, már csak azért is, mert ha megnézzük az elmúlt hetekben benyújtott költségvetési módosítóikat, akkor azt látjuk, hogy 3240 milliárd forint értékben nyújtottak be adóemelési javaslatokat. Adóemelést akarnak. Ez egy elvont szám, ezért érdemes megnézni, hogy pontosan milyen adókat is emelnének. Egyetértés van a baloldalon abban, hogy emelni kell a személyijövedelemadó-kulcsokat, vita csak abban van önök között, hogy mekkorára. 25, 30 és 40 százalékos kulcsról is beszélnek. Csak a rend kedvéért mondom: ez az adókulcs most 40 százalék. (Sic!)
Úgy látszik, abban is egyetértenek, hogy a társasági adót növelni kell, s nem egyes vállalkozások számára, hanem általánosságban emelnék ezt. Egy korábbi kampányban tett javaslatuk alapján 19 százalékos lenne ez a társaságiadó-emelés. Az LMP egyes esetekben 25 százalékra is növelné ezt az adót. Itt is jegyezzük meg a rend kedvéért: a mostani 9 százalék helyett. Minden vállalkozás kiszámolhatja a különbséget.
Az ingatlanadó ötlete is egyfajta búvópatakként jelenik meg újra és újra. Amikor konkrét javaslatot tettek a DK-sok, akkor meg is mondták, hogy 50 millió lenne az ingatlan-összeghatár, és az ingatlan értékének 0,5 százalékát tenné ki. Mindenki kiszámolhatja, hogy ez mekkora pluszkiadással járna.
Van még javaslat a baloldali adóemelési zsákban, mert Karácsony Gergely az egyenesági örökösödési adót is visszahozná, ami sokakat hozna olyan helyzetbe, hogy nem tudják megtartani a saját tulajdont. És a sort folytathatnánk. Dugódíjat akarnak, emellé karbonadót, ami a legutóbbi módosítóik szerint 200 milliárd forintos sarcot jelentene. Tehát a határ a csillagos ég és a magyarok teherbíró képessége. Így hát azt javaslom magunknak és a magyar nyilvánosságnak is, hogy az adóemelés feketeöves baloldali mestereitől nagy óvatossággal fogadjunk és fogadjanak bármilyen adóemelési javaslatot.
Ami a kataadózást illeti: szeretném itt is hangsúlyozni, hogy ilyen kedvezményes adónem a baloldali kormányzás alatt nem volt. A mostani kormánypártok vezették be, és amikor bevezette ezt a kormány és megszavazta a parlament, akkor a baloldali pártok nem szavazták meg. A múlt heti vita alatt ezt azzal magyarázták, hogy salátatörvényről volt szó. Azért is örülök, hogy Tordai képviselő úr élőzött, mert ő is arra hivatkozott a múlt héten, hogy egy salátatörvényről volt szó, és ezért nem szavazták meg. Jámbor képviselő úr, ha jól idézem fel, a tüntetésen azt mondta az ott lévőknek, hogy azért nem szavazta meg a baloldal, merthogy egy salátatörvényről volt szó. Amit mondtak, az egy hazugság, mert különálló törvényként szavazott ezekről az adókról az Országgyűlés. Annak a javaslatnak az volt a címe, hogy „a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról”. Így utasították el. Arra kérem önöket, hogy ha már nekünk itt hazudnak az Országgyűlésben, itt a Házban, akkor legalább a saját támogatóikkal ne tegyék ezt (Tordai Bence: Nem szavaztunk ellene!) sem a kata, sem a rezsi ügyében, sem másmilyen ügyekben.
Ami pedig a véleménynyilvánítást illeti Magyarországon: Magyarország szabad ország, mindenki elmondhatja a véleményét, s én személy szerint és mi személy szerint minden véleményt szeretnénk meghallgatni. De egy fontos dologra szeretnénk felhívni a figyelmet: senkinek nem kell most, 2022-ben attól tartania, hogy ha elmondja a véleményét, akkor kilövik a szemét, mint az történt 2006-ban. Ez azért nagy különbség. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)