VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, az ég szerelmére! Hát, miről beszél maga, de most őszintén?! Hogy veszi magának a bátorságot, hogy az én édesanyám nevében ön velem szemben bármilyen vádaskodást megfogalmazzon!? (Dr. Rétvári Bence: Hát, te hoztad fel.  Dr. Fónagy János: Ön hozta ide.) Az én édesanyám valóban élt akkor (Dr. Fónagy János: Én is éltem.), amikor itt tankok grasszáltak, ahogy maga mondta. Az én édesanyám valóban élt akkor, amikor a krumplit különben úgy kellett vadászni a földeken, és az én édesanyám azt mondta, hogy ilyen aljas, mocskos, kiszipolyozó rendszer, mint amit maguk itt csináltak, az ő életében még soha nem volt.

Ahhoz pedig, hogy maga büszke arra, hogy nem szavazta meg az Európai Unióhoz való csatlakozást, hát, külön gratulálok. Én csak annyit tudok mondani, hogy ha nem ért vele egyet, akkor nem kell könyörögni és gazsulálni az Európai Uniónál most azok iránt a pénzek iránt, amit amúgy maguk szakmányban lopnak szét. Szégyelljék magukat! (Dr. Répássy Róbert: Szerényebben már, szerényebben!) Ezt nemcsak én mondom, és nemcsak az édesanyám mondja, hanem szeptembertől tízmillió… (Vitályos Eszter: Jól látszik a tüntetéseken!  Az elnök kikapcsolja a mikrofont.)