GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! „Régen, ha nem voltunk pénzünk, összedobtunk egy lecsót. Ma, ha összedobunk egy lecsót, nem marad pénzünk.” Ez a szellemes összehasonlítás sajnos nem nekem jutott eszembe, az interneten száll laptopról laptopra, mint régen a népdal. Vitathatatlan viszont az igazsága, a lecsó összetevői közül a kolbász 50, a virsli és a szalonna 60, a tojás 65, a hagyma 75 százalékkal volt drágább májusban, mint öt éve. A paradicsom, a paprika és a kenyér pedig egyenesen kétszer annyiba került.

Negyedszázad alatt elszoktunk már attól a vágtató inflációtól, amit manapság tapasztalunk, és nem hiányzott ez nekünk most sem. De hát, mit is várunk, ha a jegybank elnöke azzal dicsekszik, hogy árfolyamcélja nincs, csak inflációs célja. Ha tehát nem látja át a forint árfolyama és az infláció közötti összefüggést, az nagyon nagy baj. Pedig hát, egyszerű, ha minden áru átlag háromnegyed részben importból van, akkor a forint gyengülésével az import és vele együtt a termék ára is nő. Önök most megpróbálják elhitetni az országgal, hogy az infláció a szomszédban vívott háború miatt van, csakhogy ez nem igaz, államtitkár úr.

A magas infláció egy éve velünk van, már tavaly áprilisban meghaladta az 5 százalékot, októberben a 6-ot, év végén a 7-et, januárban a 8-at, pedig akkor még nem volt háború, sőt az önök lángszavú publicistája belemondta a tévékamerába, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja. Hát nem, államtitkár úr, ez nem háborús, hanem orbáni infláció, és azért van, mert önök ezt csinálják. Varga Judit miniszter pedig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) azt is elárulta, hogy miért, amikor elszólta magát, hogy a költségvetésben nagyon nagy megszorítások lesznek. Államtitkár úr, megint kiket néznek hülyének?! (Taps a DK soraiban.)