BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd köszönjem meg mindazokat a szavakat, amelyek az önök előtt lévő törvényjavaslat pozitívumait emelték ki; Varga Szimeon nemzetiségi szószóló úrnak is, hogy nemcsak a 2023-as évről, hanem azokról a mögöttünk lévő évekről is szólt, amikor a nemzetiségiek támogatása bővült. Abban bízom, hogy 2023-ban, egy háború árnyékában is meg tudjuk őrizni ezeket a támogatásokat.

A pozitív szavak mellett természetesen, mint minden törvényjavaslat vitájában, most is voltak negatív észrevételek, negatív hozzászólások. Ezek véleményem szerint nem mindig fedik azt az információt, amit az önök előtt lévő törvényjavaslat tartalmaz. Engedjék meg, hogy kitérjek ezekre!

Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony kritikaként mondta azt, hogy három tér tulajdonjogának változása az utolsó pillanatban került be a törvényjavaslatba az összegző módosító javaslat részeként. Hadd mondjam el tényszerűen, hogy a három, ma este is szóba került ingatlan tulajdonjogának változását már az eredeti törvényjavaslat is tartalmazta.

(18.40)

Hogy miért célszerű ez a változás, arról Nacsa Lőrinc képviselő úr szólt. Engedjék meg, hogy röviden, tényszerűen elmondjam és vitatkozzak a képviselő asszonnyal, amikor azt állítom, hogy a Podmaniczky Frigyes tér és a Vörösmarty tér tekintetében a közterület-felügyeleti feladatokat 2014 óta a főváros helyett az V. kerületi önkormányzat látta el, míg a terek tisztán tartását a főváros helyett 2019 ősze óta szintén túlnyomórészt az V. kerületi önkormányzat látta el, illetve látja el ma is, ez utóbbit ráadásul egy 2022. áprilisban megkötött megállapodásban a főváros írásba is adta, ugyanakkor sem a korábbi megállapodások, sem a ma is érvényes megállapodás nem tértek ki a feladatok ellátásához szükséges vagyoni jog vagy más anyagi eszközök átadására. Szó volt arról is, hogy az érintett ingatlanokat körülvevő utak valóban az V. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak, és szerintem az is egy lényeges szempont, hogy mind a Podmaniczky teret, mind a Vörösmarty teret és a körülvevő V. kerületi területeket, utcákat 2019-ben az V. kerületi önkormányzat állami támogatással újította meg. Tehát azt gondolom, hogy elvi alapon ezek az ingatlantulajdonjog-változások indokolhatóak.

Arra is felhívom a figyelmet, hogy az elmúlt években számos ingatlan ingyenesen állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került. Hogyha megnézzük a listát, akkor igen hosszú azon önkormányzatoknak a listája, amelyek vezetését ellenzéki képviselő-testület, illetőleg ellenzéki támogatású polgármester látja el, tehát  ismétlem  azért az elmúlt években számos esetben azt láthattuk, hogy önkormányzatok tulajdont kaptak.

Ami a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot illeti, én azt gondolom, hogy ha ellenzéki padsorokból sokszor emlegetik az együttműködés, a konzultáció fontosságát, akkor üdvözlendő egy olyan fórum, amely lehetőséget ad arra, hogy a főváros és a körülötte lévő települések összhangja javítható legyen. A törvényjavaslatból idézve elmondhatom, hogy az említett fejlesztési tanácsnak tagja a főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés tagjai közül egy további delegált. Ami pedig a tanács összetételét illeti, hogyha a képviselő asszony célszerűnek tartja a tanácsok összetételét megváltoztatni, akkor azt gondolom, hogy nem a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanáccsal kell kezdeni, hanem a teljes fejlesztésitanács-struktúrát érdemes áttekinteni, hiszen a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács semmilyen speciális rendelkezést nem kezdeményez a meglévő jogrendszerben a tanács összetétele tekintetében.

A közlekedési témákat illetően tényszerűen hadd mondjam el, hogy a költségvetés egyetlenegy önkormányzat helyi közlekedési feladatainak ellátásához biztosított és biztosít támogatást a jövőben is, ez Budapest Főváros Önkormányzata, ahol 12 milliárd forinttal számoltunk az idei évben is és a következő évben is.

Az önök előtt lévő indítvány Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony szavaihoz képest az én meglátásom szerint vagyonjogi változtatásokat nem tartalmaz. Ugye, a képviselő asszony arra hívta fel a figyelmet, hogy az indítvány szerint hogyha egy helyi önkormányzat a helyi közlekedési feladatok ellátásában lát zavart, akkor kezdeményezheti az úgynevezett végső menedékes kijelölését. Vagyonügyletekről nevezetesen ez az indítvány nem szól, ismétlem, és az említett végső menedékest az önkormányzat bejelentése alapján lehet kijelölni, erről a miniszter dönt. Az indítványnak mindössze az a célja, hogy ha egy helyi önkormányzat úgy látja, hogy nem tudja ellátni a helyi közlekedési feladatokat, akkor maga kérheti a feladatnak az ellátását a feladatért felelős minisztertől, aki  elhangzott  Palkovics László miniszter úr, és a miniszter dönthet arról, hogy ki lássa el a közlekedési feladatokat. Ismétlem, vagyonjogi kérdésekről tehát nincsen szó.

Természetesen azon dolgozunk, és a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat is abban a szellemben készült, hogy a helyi önkormányzatoknak meglegyen az anyagi lehetősége a helyi feladatok ellátására. E tekintetben most is elmondom azt, amit a bizottsági ülésen a képviselő asszony fölvetése kapcsán tényszerűen elmondtam, hogy a helyi önkormányzatok legfontosabb adóbevétele, az iparűzési adó összege 2014 és 2019 között 50 százalékkal növekedett, a főváros tekintetében ez 60 százalékos növekedés volt. Tehát ha arról beszélünk, hogy el kell látni a helyi feladatokat, amelyek törvény szerint a helyi önkormányzat feladatai, akkor azt gondolom, elsődleges fontosságú az, hogy az adott önkormányzatnak meglegyenek a forrásai.

Hogyha egy országban gazdasági növekedés van, akkor a gazdasági növekedésnek kedvezményezettjei a helyi önkormányzatok is. Annak köszönhetően, hogy a pandémia előtt a magyar gazdaság bővülése 2013-tól minden évben meghaladta az európai uniós átlagot, ennek köszönhetően a helyi önkormányzatok adóbevétele is növekedett. Jött egy pandémia, a pandémiának a hatását még mindig érezzük, de tényszerű szeretnék lenni: a helyi önkormányzatok saját beszámolója alapján a 2022. I. negyedévi, önkormányzati számlán lévő, kereskedelmi banki számlán lévő megtakarításoknak az összege messze ezermilliárd forint feletti, ez magasabb, mint 2019-ben vagy 2020-21-ben volt. Tehát összességében a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete stabil, így nehezen tudom azt értelmezni, amikor helyi önkormányzatok kivéreztetéséről van szó.

Természetes, egyes önkormányzatoknak vannak nehézségei, a háborúnak a hatásait mindnyájan érezzük, de ismétlem, azért az egy erős állítás, mely szerint a helyi önkormányzatok nem tudják a feladataikat ellátni. Az más kérdés, hogy vannak önkormányzatok, amelyek jobban, mások kevésbé jól gazdálkodnak; szerintem az adott önkormányzat saját adatai mutatják meg azt, hogy egy önkormányzat a jobban vagy a kevésbé jól gazdálkodó önkormányzatok közé tartozik. Tényszerűen hadd mondjam el, hogy a főváros tekintetében több száz milliárd forintos kereskedelmi banki, illetőleg állampapírösszeggel, -állománnyal bírt 2019-ben Budapest főváros. (Gy. Németh Erzsébet: Jaj, istenem! Fejlesztésekkel megcímkézve!) Hallom, amit mond, képviselő asszony, hál’ istennek hogy fejlesztésekre is volt forrás, és tudott félretenni ezekben az években Budapest Főváros Önkormányzata! (Gy. Németh Erzsébet: És a válasz? Nem működési pénz a fejlesztési pénz, ugye?!)

Ami a Budapesten kívüli közlekedési feladatokat illeti, a képviselő asszony az országos közlekedésszervezőről szólt. Fontosnak tartom azt rögzíteni, hogy parlamenti ciklusoktól függetlenül mindig a központi kormányzat látta el a helyközi közlekedési feladatok szervezői részét, tehát ő volt, a kormányzat volt az a szereplő, aki akár vonat-, akár közutas közszolgáltatásokat megrendelt, ő határozta meg a menetrendet. Az önök előtt lévő javaslat e tekintetben semmi újdonságot nem tartalmaz, intézményesíti ezt az országos közlekedésszervező feladatot; természetesen a kormányzatnak a felelőssége, hogy ezt a feladatot jól ellássa.

Ehhez kapcsolódóan Keresztes László Lóránt képviselő úr hozzászólására azért, kiegészítve a Nacsa Lőrinc képviselő úr által elmondottakat, azt hadd mondjam, hogy igenis van a kormányzatnak közlekedési stratégiája. Azt is el kell mondjam, hogy például sem hazai, sem európai uniós fejlesztési forrásokat nem tudtunk volna fölhasználni, hogyha maga az Európai Bizottság nem gondolja azt, hogy ez a stratégia kész van, és ez a stratégia megfelelő az előttünk álló feladatok ellátására. Tehát, ismétlem, nemcsak hogy van stratégia, hanem olyan a stratégia, amit korábban az európai uniós források felhasználása kapcsán az Európai Bizottság kifejezetten elfogadott. Ennek a stratégiának az eredményeit szerintem mindenki láthatja, aki az országban jár. Egyetértek Nacsa Lőrinc képviselő úrral, természetesen vannak feladataink, de hogyha az úthálózatnak a fejlesztését tekintjük, akkor látjuk, hogy milyen beruházások valósultak meg.

Ami pedig a vasutat illeti, kérem, hogy azért nézzük meg, hogy hány KISS vonat működik, vagy hogy 123 Flirt villamos motorvonattal találkozhatunk a síneken, ami korszerű közszolgáltatást tesz lehetővé. De hogyha már Budapestről, az agglomerációról beszéltünk, akkor nézzük meg, hogy a váci vonalon milyen fejlesztések történtek, illetőleg az agglomerációs vonalakon milyen fejlesztések történtek, vagy hogy a főbb, úgynevezett TEN-T vasútvonalon milyen fejlesztések történtek. És hogyha a 2023-as költségvetés megalapozásáról beszélünk, akkor a 2023-as költségvetésitörvény-javaslatban azt látjuk, hogy a közösségi közlekedésre és ezen belül a vasúti közlekedésre is több forrás jut, nemcsak fejlesztésekre, hanem a közlekedés fenntartására, működtetésére is.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr valóban olyan makrogazdasági tételekről szólt, amelyek nem szerepelnek az önök előtt lévő törvényjavaslatban. Én abban értek egyet a képviselő úrral, amikor úgy fogalmazott, hogy nehéz helyzet van. Mindnyájan tudjuk  ő az inflációt említette , hogy Európában a háború következtében milyen szinteket ért el az infláció, és azzal is egyetértek, hogy ebben a helyzetben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar emberek és a magyar családok biztonsága garantálható legyen, a képviselő úr így fogalmazott, ez a legfontosabb. Ha ezzel a képviselő úr egyetért, akkor bízom benne, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat számos elemét fogja tudni támogatni.

(18.50)

Sokszor elmondtuk, hogy a családok biztonsága létbiztonságként is értelmezhető, a családtámogatások összege jelentősen növekszik, illetőleg a biztonsági kiadások, honvédelmi, rendvédelmi kiadások is összességében jelentősen növekednek. És bizony, ennek a forrása nem egy kormányzati nyerészkedés, hanem forrása részben az a különadórendszer, amely a háború miatti, egyes ágazatoknál jelentkező többletprofit bevonását tartalmazza a közkiadások finanszírozásába.

Összességében azt gondolom tehát, hogy számos olyan kérdés van, amit reményeim szerint az elmúlt hetek vitájában, illetőleg a ma este folyamán talán tudtunk tisztázni. Azzal is egyetértek, amikor képviselők még előttünk álló feladatokról beszélnek, még olyan területekről, ahol szükség lenne több forrásra, mégis azt gondolom, hogy a háború árnyékában egy olyan jövő évi költségvetésitörvény-javaslat és ahhoz kapcsolódóan egy olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslat készült, mely jogilag egy egységet képez, és amely arra fókuszál, hogy az elmúlt évek eredményeit a következő időszakban is megőrizzük. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)