DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár asszonyhoz igazából néhány rövid kérdést szeretnék intézni. Ennek a törvényjavaslatnak, ennek a salátatörvénynek az egyik fontos eleme a bányászatról szóló törvény módosítása, amire egyébként az elmúlt egy évben, ha jól számolom, harmadszor kerül sor. Mi indokolja ezt?

Továbbá jól látható, hogy a kormány minden erővel a nyersanyagbányászat erőltetését tűzte ki célul, miközben a feldolgozásra nem fordít kapacitást, és látható egyébként, hogy az építőipari hulladék újrafeldolgozására nincsenek, elégtelenek a kapacitások Magyarországon. Azt gondolom, nem lehet elég erőteljesen hangsúlyozni, hogy mennyire fontos lenne, hogy egyre inkább újrafeldolgozással tudjuk megalapozni az ilyen építési beruházásokat.

Az illegális bányászati tevékenységekkel kapcsolatban mikor tervez a kormány olyan jogszabály-módosításokat hozni, hogy ezek erőteljesebben, hatékonyan szankcionálhatók legyenek?

És végül egy olyan kérdés, amely különösen izgalmas szűkebb hazám, Pécs és Baranya számára: ezek az uránbányászattal kapcsolatos kérdések, az uránbányászatra vonatkozó tervekkel kapcsolatos aktualitások. Én, ugye, kérdést tettem fel államtitkár asszonynak, illetve Palkovics miniszter úrnak, csak államtitkár asszonytól kaptam választ, azzal kapcsolatban, hogy Palkovics miniszter úr egy ilyen lehetséges tartalékmegoldásként felvetette a mecseki uránbányászatnak az esetleges újraindítását, holott pontosan tudjuk, hogy ez semmilyen módon Magyarország energia-önrendelkezését, energiabiztonságát nem szolgálná, hiszen ezen túl is, ha ez megvalósulna, akkor is csak az oroszoktól tudnánk nukleáris fűtőelemeket vásárolni, tehát egy magyarországi uránbányászat nem jelentene energia-önrendelkezést.

A másik oldalról pedig azt is pontosan tudjuk, hogy milyen brutális környezetpusztítással járt és járna az uránbányászat. Az egykori uránbányászat Pécs, Kővágószőlős térségében olyan környezetpusztítást okozott, amit soha nem lehet teljes mértékben helyreállítani. Ez körülbelül már 30 milliárd forintot emésztett fel a rekultiváció költségeit tekintve, és folyamatosan éves szinten hatalmas összegekből kell védeni a pécsi vízbázist az egykori uránbányászat tevékenysége miatt.

Tudjuk, hogy bő egy évtizede folyamatosan különböző befektetők küzdenek, hogy ismét engedélyt kapjanak uránbányászati tevékenységre. Államtitkár asszonytól olyan választ kaptam, miszerint nincs ilyen eljárás Magyarországon, holott megérkezett egyébként a Baranya Megyei Kormányhivatalnak a megkeresése azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Urán Resources Kft. bizony elindított ismét egy ilyen uránbányászati tevékenység vizsgálatára vonatkozó eljárást.

Mi alapozza meg ezt az ellentmondást? Hogyan fordulhat elő, hogy a kormánynak nincs tudomása arról, hogy ismét elindították az uránbányászattal kapcsolatos eljárásokat? Illetve hogyhogy nem értesült a kormányhivatal arról, hogy mondjuk, Magyarország Kormányának nincs ilyen jellegű szándéka? És miért nem tudja a magyar kormány végre végérvényesen lezárni ezt a kérdést, holott Pécs városa kinyilvánította, hogy semmilyen módon nem tűrne meg, nem támogatna olyan uránbányászati tevékenységet, ami pusztán gazdasági szempontból is csak károkat okozna, ellentétes Pécs és Baranya fejlesztési céljaival? Ez munkahelyeket alig-alig jelentene, Pécs városnak semmiféle iparűzésiadó-bevételt nem jelentene, és önmagában egyébként, konkrétan még a bányászati tevékenységen túl, egy bányatelek-kialakítás több mint ezer pécsi ingatlan esetében jelentene igen jelentős értékcsökkenést.

Úgyhogy szeretnék választ kapni erre, hogyhogy nem látja a kormány, hogy itt vannak ilyen eljárások, mi az álláspontja a kormánynak, és számíthatunke arra, hogy a kormány Pécs mellé áll, és nem engedélyez semmiféle környezetpusztító és gazdasági szempontból is káros uránbányászati tevékenységet Pécs határában. Köszönöm előre is a válaszokat.