DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/367. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye a 2. cikk (1) bekezdésében rögzíti, hogy a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson jogosultak választójogukat gyakorolni. Elmondható, hogy a 2022-ben zajló magyar országgyűlési választásokat soha nem kísérte ilyen magas szintű nemzetközi érdeklődés. Remekül szemlélteti jelen állítást, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ vizsgálóbizottsága 45 országból 312 megfigyelőt delegált, akik megállapították, hogy a választás demokratikus volt, megfelelő jogi körülmények között zajlott, és a technikai lebonyolítás sem hagyott kivetnivalót maga után.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke már az Országgyűlés alakuló ülésén beszámolójában előrevetítette, hogy a választási eljárásnak a területi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák vezetőivel történő kiértékelését követően a gyakorlati tapasztalataik, illetve az azokból levont tanulságok alapján választásokat érintő jogszabály-módosítási javaslatokat fog indítványozni.

A javaslatban szereplő főbb módosítások között szerepel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, a Ve. módosítása. A javasolt módosítás leszögezi, hogy a magyar választási bizottságok hatáskörrel rendelkeznek a Magyarország területén kívül elkövetett jogsértések kivizsgálására is.

Jelentős változás továbbá a Nemzeti Választási Bizottság vonatkozásában, hogy az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok által megbízott tagok vonatkozásában is feltétel a jogi egyetemi végzettség, valamint a frakciódelegáltak esetében későbbi időpontban, a következő Országgyűlés alakuló ülésének napjában határozza meg és egyidejűleg ki is iktatja azt az időtartamot, amikor az NVB megbízott tagok nélkül működik.

Kiemelendő, hogy a javaslat alapján maximum 800 választópolgár juthat a névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve alszavazókörre. Ezen módosítás is a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását segíti.

(20.40)

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása tekintetében a javaslat 8 napos határidőt határoz meg a népszavazási kérdés hitelesítése tekintetében, az Alkotmánybíróság döntéseinek meghozatalára pedig 30 napos határidőt szab.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvény módosítása tekintetében fontos kiemelni azt a rendelkezést, amely előírja a munkáltatóknak, hogy tegyék lehetővé a munkavállalók részére az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá a népszavazáson való részvételt.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen az említett lényegi pontokon túl egyéb módosítást is tartalmaz. Elfogadásukkal véleményem szerint a választás és a népszavazás lebonyolítása, technikai feltételeinek biztosítása még eredményesebb lenne. Mindezekre tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)