SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Postovani Gospodine Predsjedniče! Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Postovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! Postovani drzavni tajniče! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2022. július 6-i ülésén a határozati házszabály 44. és 45. §-a alapján az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/367. számú törvénytervezet egészére vonatkozóan lefolytatta a részletes vitát, megköszönve államtitkár úr írásban megküldött válaszát.
Bizottságunk megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. A törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslattal kapcsolatban az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem foglalt állást, valamint saját módosító javaslatot a jelen eljárásban nem fogalmazott meg.
Viszont tekintettel a vitában elhangzott észrevételekre, valamint a felvetések tartalmára, bizottságunk a jelenlegi törvényhozási ciklusban napirendre tűzi a választási eljárásról szóló és a kapcsolódó törvények nemzetiségekre vonatkozó rendelkezéseit, majd szövegszerű javaslatot dolgoz ki a nemzetiségi érdekek érvényre juttatása céljából.
Tisztelt Országgyűlés! A T/367. számú törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel kapcsolatban a következő észrevételek fogalmazódtak meg. Továbbra is jogszűkítésnek tartjuk a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény továbbiakban Ve. módosuló szakaszait, amelyek a Nemzeti Választási Bizottság összetételéről és a tagok jogosultságáról rendelkeznek. Az országos nemzetiségi önkormányzat mint az országgyűlési választásokon országos listát állító jelölő szervezet delegáltjaitól még nemzetiségi ügyekre vonatkozó szavazati jog is megvonásra került.
Vitathatatlan tény hogy a nemzetiségek képviselője, szószólói a pártlistákhoz hasonlóan, velük versenyezve, listán szerezték meg a mandátumukat, megbízatásukat. Az új szövegtervezet szerint a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. A nemzetiségek jelenléte az Országgyűlésben megkérdőjelezhetetlen, így a teljes jogú bizottsági tagság is szabályozásra kell hogy kerüljön, legalább a nemzetiségi ügyek vonatkozásában.
Megítélésünk szerint veszélyezteti az önkormányzatisághoz való jog érvényesülését, hogy bizonyos nemzetiségi önkormányzati megszűnések esetében önfeloszlás, feloszlatás a helyi költségvetési kondíciókhoz köti az időközi választás kitűzését. Természetesen egyetértünk és támogatjuk a közpénzekkel való felelős és hatékony gazdálkodás elveit, de egy nemzetiségi közösség oktatási, kulturális önigazgatása és autonómiagyakorlása nem függhet felelőtlen képviselőik magatartásától. Köztudott, hogy a nemzetiségi önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő forrással az időközi választás lebonyolításához. A jövőben módot kell találni, hogy a központi költségvetés akár vis maior keretből megelőlegezze az említett okok miatti időközi választás költségeit.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita óta sikerült megnyugtatóan rendezni, hogy az Alaptörvény tizenegyedik módosítása következményeként a jelenleg mandátummal rendelkező nemzetiségi önkormányzatok testületeinek megbízatása nem a következő általános választás napjáig tart. Az Országgyűlés előtt lévő T/559. számú törvényjavaslat 121. pontja rendelkezései összhangot teremtenek a nemzetiségek jogairól szóló törvény 75. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak között. A képviselő-testület, a közgyűlés és az elnök megbízatása 2024. október 1-jéig tart. Kérem ennek támogatását.
Megnyugtató számunkra, hogy a Törvényalkotási Bizottság a T/367. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslat 12. sorszámú indítványa, amely a Ve. 307/D. § (2) bekezdés elhagyását javasolja. (Sic!) Az ugyancsak említett T/559. számú törvényjavaslat pedig újraszabályozza a szakaszt, melynek alapján a Választási Bizottságnak továbbra is ellenőriznie kell a nemzetiségi egyesület alapszabályát abból a szempontból, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában nemzetiségi szervezetnek minősül-e.
A jövőben természetesen összhangot kell teremteni a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő egyesület formája, a nemzetiségi egyesület mint forma és a bíróság által befogadott, alapszabályban leírt, a nemzetiségi egyesületre vonatkozó feltételeket teljesítő megfogalmazások között. Ebben az esetben érvényesülhet az eredeti javaslatban megfogalmazott eljárásegyszerűsítési szándék, amit a választási szervek fogalmaztak meg. Az elmondottakat igazolja az előttem lévő két nemzetiségi szervezet nyilvántartó lapja is, amely ugyancsak anomáliákat tartalmaz két jelölő szervezet esetében.
Felvetésünkre a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatában a 21. sorszámon beemelésre került az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 1. számú melléklet a) pontja. A bizottság fenntartja a kampányfinanszírozás további módosítási szándékát a nemzetiségi közösségek speciális választójogi helyzetére tekintettel. Továbbá támogatandó a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatának 17. sorszáma, amely a nemzetiségek jogairól szóló 149. § kivezetésének elhagyását indítványozza.
(20.50)
Tisztelt Ház! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a fenti észrevételeinek fenntartása és a további módosítási szándék előrejelzése mellett támogatásra javasolja a kiegészített és módosított törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti. (Taps a kormánypárti oldalon.)