RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Két dolgot érintett ön a felszólalásában: a nemzet egységét és a rezsicsökkentést.
Ha a nemzet egységéről van szó, ön a saját szavaival is elmondta, saját országgyűlési alelnöki credójában, hogy az Országgyűlés alelnökeként a nemzet egységét szeretné megjeleníteni. „Senkit nem rekesztek ki a nemzetből, senkit nem bélyegzek meg”- mondta önmagáról. Nem biztos, hogy a pártja ugyanezeket az elveket vallja.
(10.00)
Nézzük az ön pártjának az elnökét! Mit mondott az ön pártjának az elnöke, kivonulva az ukrán nagykövetség épülete elé pár évvel ezelőtt, akkor, amikor a krími népszavazásról volt szó, amikor Oroszország a Krím elcsatolását egy helyben általa rendezett népszavazással akarta megerősíteni egy hasonló helyzet után, mint amiben most is vagyunk, csak az nyilván egy enyhébb ez egy sokkal súlyosabb katonai helyzet volt? (Dr. Brenner Koloman: Ettől tudnak majd fűteni a magyar polgárok? Szakmai választ…) Azt mondta az ön pártelnöke a nemzeti egység kapcsán mondom önnek -: „Oroszország reményt és erőt adott minden kisebbségnek a jogaiért vívott küzdelemben, a referendum pedig rámutatott az Egyesült Államok és az Európai Unió kétszínűségére, mert a népek önrendelkezését, az emberi és kisebbségi jogokat csak akkor támogatják, ha geopolitikai érdekeik úgy kívánják.” Az ön pártelnöke bármiben is a nemzeti egységet képviseli, tisztelt képviselő úr?
Mit mondott akkor az Oroszország elleni szankciókról az ön pártelnöke? Azt mondja: „Az Oroszország ellen bevezetett szankciók és az orosz válaszlépések komoly gazdasági károkat okoznak minden európai országnak, köztük hazánknak is.” Alkalmasak ezek a mondatok a nemzeti egység bármiféle megteremtésére? Ön azt mondta, hogy ön személyében a nemzeti egységet szeretné képviselni mint országgyűlési alelnök. Mi a véleménye a saját pártelnökének ezekről a mondatairól, amelyek Oroszország mellett állnak ki és a szankciók ellen?
De persze ön választhat a saját pártelnökéből, ugyanis különböző évjáratú Gyöngyösi Mártonok vannak, mert szűk egy évtizeddel később ugyanez az ember, akit az előbb idéztem, a következőket mondja: „Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók a leghatékonyabb eszköz az orosz agresszió leállítására” mondja ugyanő, pontosan az ellenkezőjét. (Derültség a kormánypártok soraiban.) „A javasolt szankciók jók és hatékonyak. Emellett még a paksi szerződést is fel kell mondani, és az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági szankciók” mondta ugyanez az ember, de pár évvel később.
De folytatta is a nemzeti egység kapcsán. Nem tudom, ön egyet tude érteni vagy sem a saját pártelnökével, amikor azt mondta: „Itt az utolsó esély, hogy az ország” Magyarország „elhagyja a nemzeti szuverenitás felszámolását immáron nyíltan vállaló Uniót.” Ön is egyetért a saját pártelnökével, hogy el kell hagyni az Uniót? (Dr. Brenner Koloman: Rátérünk a válaszra valamikor? Mert az embereket szerintem ez érdekli!) Ön szerint az a nemzeti egység, hogy el kell hagyni az Uniót? (Dr. Brenner Koloman: …elvtárs akarja elhagyni az Uniót, tegnap mondta! …mert ő MSZMP-s volt.) Mi nem így gondoljuk. Szerintünk az Európai Uniónak sok hibája van, de elhagyni nem javasoljuk sem önnek, sem másoknak.
Ami a rezsikérdést illeti, tisztelt képviselő úr. Mennyi volt az áram világpiaci ára ezelőtt bő egy évvel, tavaly tavasszal megawattóránként? 60 euró. Mennyi volt a háború kitörése előtti napon? 162 euró. Mennyi most? 371 euró. Mennyi volt a gáz ára bő egy évvel ezelőtt, tavaly tavasszal? 21 euró megawattonként. Mennyi volt a háború kitörése előtti napon? 63 euró. Mennyi most? 162 euró. Mennyi volt az olaj ára bő egy évvel ezelőtt? 75 dollár gallononként. A háború kitörése előtti napon 95 dollár, most 106 dollár, de volt 135 dollár is.
Miért mondom el ezeket a számsorokat? Önök itt a tegnapi napon és a mai napon is azt próbálták bebizonyítani, hogy a válság, az áremelkedések elkezdődtek a háború kitörése előtt is már. Ezekből a számokból jól látható, hogy a világpiacon az energiahordozók árának az emelkedése nem február 24-én kezdődött, hanem már a háború előtti időkben, ahogy fokozódott a hidegháborús feszültség Európán belül vagy az atlanti térségben, úgy ezek az árak már megemelkedtek, és a háború után robbanásszerűen emelkedtek. Ugyanakkor Magyarország fenntartja a rezsicsökkentés politikáját, és amiben tudjuk, megvédjük a rezsicsökkentést, hiszen minden magyar család, aki átlagfogyasztó vagy akár afölötti fogyasztó, 159 ezer forintos havi támogatásra minden esetben számíthat. Hiszen a gázszámla a rezsicsökkentéssel átlagfogyasztás esetén 15 ezer forint környékén alakul, anélkül 131 ezer forint lenne; a villanyszáma átlagos fogyasztással 7750 forint környékén van, anélkül pedig 50 ezer forint lenne.
Hiába van háborúk kora, hiába van óriási gazdasági nehézség világszerte, mindenki, aki átlagfogyasztó vagy afölötti fogyasztó, az 159 ezer forintos támogatásra számíthat a továbbiakban is legalább, mert ezt fenn fogjuk tartani. Aki nyilván az átlagfogyasztásnak, mondjuk, a kétharmadát fogyasztja, az körülbelül egy bő 100 ezer forintos támogatásra számíthat havonta. Aki pedig, mondjuk, az egyharmadát, az pedig egy ilyen 50 ezer forintos támogatásra számíthat havonta. Éves szinten egy átlagfogyasztó 1,9 millió forintos támogatásra biztosan számíthat a következő hónapokban, években is. Nincs még egy olyan ország, amely ilyen szélesen védené meg a rezsiköltségek emelkedésétől a polgárait, mint Magyarország. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)