DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! (Folyamatos zaj. Az elnök csenget.) Valóban egy nagyon fontos kérdésre irányította rá a figyelmet, egy olyan helyzetre, amellyel nap mint nap kell szembenéznünk, és nap mint nap kell vele megküzdenünk. Magam is jártam a térségben, és az én életemben hasonló látvány még nem fogadott: térdig érő kukorica, lábon megszáradó napraforgó, egyszerűen rendkívüli az a kár, amely az Alföld déli részét érinti. Ma már több mint 500 ezer hektáron van ez a kár, és az a rossz hírem, sajnos, hogy ez a kár nemcsak Magyarországot érinti, hanem az európai mezőgazdasági területek 46 százaléka sújtott ma már az aszállyal. Tehát egy nagyon komoly kihívásnak kell megfelelnünk.
Az aszály ellenére és e nehéz küzdelemre mégiscsak azt kell mondanom, hogy köszönet minden magyar gazdának, hiszen a magyarok kenyere a mindennapi betevő falatra megvan. Csűrben vannak azok a gabonamennyiségek, amelyek a magyarok biztonságos ellátását szolgálják. A rossz hír viszont az, hogy exportra kevesebb mennyiség jut. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkárenyhítési rendszer és az aszálybiztosítás jelenthet nagy segítséget. Az elmúlt években hazánk ugyanis kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. Az aszálykárok okozta bevételkiesés enyhítésére szolgál az úgynevezett kárenyhítési alap. A végleges és jogos gazdálkodási igények összesítése után az Agrárminisztérium javaslatot fog tenni a kormánynak, hogy a kárigények alapján döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.
Az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítunk a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának támogatásként történő kifizetése a gazdálkodók számára, ezért több mint 14 milliárd forintra emeljük az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét.
Fontos megemlíteni, hogy a közvetlen támogatások évente több mint 400 milliárd forint összegben nyújtanak pénzügyi biztonságot a gazdálkodóknak. Az aszály által sújtott termelők finanszírozási helyzetét kamattámogatott forgóeszközhitel, többek között az Agrár Széchenyi-kártya-folyószámlahitel is segíti.
Az Európai Bizottsághoz is fordultunk a közvetlen támogatások megemelt összegű előlegfizetésének engedélyezésére, illetve más adminisztratív szabályok könnyítése érdekében. Azt is kértük a Bizottságtól, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program keretében az érintett gyepterületekhez kapcsolódó időbeli a kaszáláshoz, a szálzúzási, illetve a silózási tevékenységekhez kapcsolódó korlátozások feloldhatók legyenek.
A termelők öntözési beruházásaihoz a vidékfejlesztési program keretében idáig több mint 45 milliárd forint értékben ítéltünk meg támogatást. Emellett támogatjuk az öntözési közösségek létrehozását is, ráadásul a 2023. és ’27. évek közötti KAP stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. (Folyamatos zaj.)
Igen jelentős, több tíz milliárd forintos nagyságrendben hajtunk végre infrastrukturális beruházásokat, fejlesztettük a főműveket, a harmadlagos műveket. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a BM koordinálásával az elmúlt években nyolc tározót építettek az országban összesen 5 millió köbméter maximális tározási kapacitással. A 2019-22. években az infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányuló munkálatok során 2177 kilométer csatornaszakasz került megújításra, kotrási, irtási és mederkarbantartási beavatkozások által, továbbá felújításra vagy átépítésre került 314 darab műtárgy és 33 szivattyútelep. A mezőgazdasági öntözés fejlesztéséhez kapcsolódóan megvalósításra került a Derecskei-főcsatorna korszerűsítése, a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának első üteme és a hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése. De van olyan térség, ahová ezek még nem elegendőek, és ilyen térség a homokhátság.
A homokhátság vízhiányos állapotának javítását célzó fejlesztéseket alapvetően két irányból kell megközelíteni. Egyrészt a homokhátság gerincét és a közvetlen térségét célzó vízpótlást biztosító fejlesztéseket, amelyek hét célterületre irányulnak. Az első a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízpótlásának bővítése. A második a Kiskunsági-főcsatorna és a Duna-völgyi-főcsatorna vízkészletének növelése. A harmadik az északi regionális vízpótlás és vízvisszatartás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a keleti vízpótlás és vízvisszatartás, a kígyósi vízrendszer pótlása, a felső-bácskai vízpótló rendszer, a déli regionális vízpótlás és a közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása. És van a fejlesztés másik iránya a homokhátság peremterületeit érintve, idesorolható Mórahalom és térsége; és nagyon remélem, hogy mindezekből látszik az, hogy mily felelősséggel, mily forrásátcsoportosítással próbáljuk megoldani ezt a nehéz helyzetet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)