DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnöke 2022. július 12-én küldte meg a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését is tartalmazó egységes törvényjavaslatot, kérve a Költségvetési Tanács véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a törvényjavaslat zárószavazásához.

A tanács a vizsgálata alapján a 2022. július 14-én tartott ülésén megállapította, hogy az egységes költségvetésitörvény-javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel az egyes kiadási előirányzatok növelését más kiadási előirányzatok csökkentése és főként a fogyasztást terhelő adóbevételi előirányzatok növelése teljes mértékben ellensúlyozzák. Ebből következően az államadósság tervezett összege sem változik. Emellett nem mozdul el az eredményszemléletű hiány sem.

A tanács a 2023. év december 31-ére tervezett államadósság-mutató tervezett mértékét tudomásul vette. Az a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett megállapítva, összhangban a törvényjavaslat elkészítésekor fennálló, annak alapját képező makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Miután a 2023. év végére számított államadósság-mutató kisebb a 2022. év végére várt mutató értékénél, ezáltal az Alaptörvény követelménye is teljesül. A tanács így megadta előzetes hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

A testület az előző évekkel ellentétben azonban itt nem állhatott meg. Fel kellett hívnia a figyelmet a költségvetési tervezés megkezdése óta erőteljesen felerősödött makrogazdasági kockázatokra, amelyek közül négy különösen érinti a költségvetés végrehajtását: a vártnál nagyobb infláció, a világgazdaság növekedésének lassulása, az orosz-ukrán háború következményei, az így mélyülő energiaválság, a külkereskedelmi egyenleg várható alakulása, valamint az Unióval történő megállapodás elhúzódása.

Mindezek összességében növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kialakulásának kockázatát. A negatív kockázatok a 2022. év második félévében és a 2023. év során tovább erősödhetnek, ezért a tanács azt ajánlotta, hogy indokolt ezek kezelésére alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízását teljesítve röviden indokoljam annak határozatát. Az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. E szabálynak a törvényjavaslat a fennálló kockázatok ismeretében is megfelel.

A stabilitási törvény is rendel előírást az adósság alakulására vonatkozóan, amely szerint az államadósság GDP-arányos mértékét legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni. Az egységes törvényjavaslat szerint, amennyiben a körülmények végül is nem a jelzett kockázatok bekövetkezéséhez vezetnek, e mutató jövőre ennél jóval nagyobb mértékben, 2,3 százalékponttal mérséklődhet.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott módosítások alapján egyes kiadási előirányzatok összesen mintegy 170 milliárd forinttal megemelkednek. Ezt teljes mértékben ellentételezték nagyobbrészt a bevételek, ezen belül, különösen a korábban vártnál magasabb nominális fogyasztásbővülés és inflációs hatások következtében az ehhez kapcsolódó áfa- és jövedékiadó-bevételek növelése, kisebbrészt egyes működési és beruházási kiadási előirányzatok csökkentése. Ennélfogva az egyenleg nem változott.

(11.00)

Ugyanakkor a tanács indokoltnak tartotta megjegyezni, hogy a kiadási előirányzatok csökkenése közül az „Egyéb vegyes kiadások” összegének jelentős mérséklése kockázatot hordoz, mivel egy felülről nyitott előirányzat csökkentésére kerül sor.

A 2022. évi és a 2023. évi várható makrogazdasági folyamatok alapján a tanács határozatában jelzett, veszélyt jelző kockázatok közül a gazdasági növekedés bizonytalanságát és az inflációt gerjesztő hatásokat emelem ki. Ezek alakulása  alapvetően a világgazdasági folyamatok és különösen a háború közvetett hatásai miatt  a költségvetés makrogazdasági alappályáját képező kilátásoknál gyengébb. A gazdasági növekedésnek a prognosztizáltnál nagyobb mértékű lassulása és az inflációnak a vártnál magasabb üteme közvetlenül érinti az államadósság-mutatót. Emellett itt is megemlítem az európai uniós kohéziós és helyreállítási forrásokat, amelyek lehívásához még szükség van a 2021 decemberében benyújtott partnerségi megállapodás és egyes operatív programok, valamint a magyar helyreállítási és ellenálló-képességi terv elfogadására. A tanács kedvezőnek ítélte meg a megegyezés irányában tett kormányzati lépéseket.

A tanács a költségvetés teljesítését övező kockázatok erősödése ellenére az államadósság-szabály teljesülését nem látta veszélyeztetettnek a különböző explicit és implicit tartalékok megléte miatt. Érzékelte, hogy az államháztartási egyensúlyt érintő kockázatokat mérsékli az elmúlt napokban hozott, a kisadózók tételes adóját érintő törvénymódosítás, valamint azok a bejelentett kormányzati intézkedések, amelyek az energiafogyasztás kedvezményezett árának fenntartását mennyiségi korláthoz kötik. Utóbbi lépéstől várható az energiatakarékosság növelése is, ami az egyensúlyjavuláshoz is hozzájárulhat.

Mindezek összegzése alapján a tanács úgy látta, hogy nem szükséges a korábbi, az államadósság-szabály érvényesülésére vonatkozó megállapításának felülvizsgálata. Így megadhatta hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához, kérve az alkalmazkodásnak a folyamatos figyelemmel kísérését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kívánok önöknek tartalmas feltöltődést. (Taps a kormánypártok soraiban.)