DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Először is Arató képviselő úr megjegyzésére hadd reagáljak: az Európai Ügyészség nem is szerepelt a felvetések között a Bizottság részéről. Egyrészt ezt többször elmondtuk, hogy szuverenitási kérdés, másrészt pedig tudják, hogy nem is kérhetik, hiszen a lengyeleknél, a svédeknél, az íreknél és a dánoknál, ezekben a tagállamokban nincs Európai Ügyészség. Tehát lehet ötletelni, de azt a 17 feltételt, amit a Bizottság gyakorlatilag már meghatározott, lehetőség szerint ne bővítsük ki, és azon dolgozzunk inkább, hogy a magyar emberek a nekik járó pénzeket megkapják.

A Covid-járvány 2020 eleji kitörése következtében mind uniós, mind pedig nemzeti szinten sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kellett tenni annak érdekében, hogy kezelhetőek legyenek a rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények. E kihívások kezelésének céljából hívta életre az Európai Unió a Helyreállítási Alapot, amely egy olyan pénzügyi támogatási eszköz, amelynek egyik pillére vissza nem térítendő támogatást nyújt a tagállamoknak, a másik lába pedig hitel formájában igényelhető.

A Helyreállítási Alapról szóló uniós rendelet szerint a vissza nem fizetendő támogatási összeg 70 százalékára idén év végéig kell megállapodni a Bizottsággal. Az alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében a tagállamoknak tavaly április végéig úgynevezett nemzeti helyreállítási tervet kellett benyújtaniuk Brüsszelnek. Magyarország ennek eleget tett, és a nemzeti terv értékelése során a Bizottságnak szorosan együtt kell működnie az adott tagállammal.

A szerződések értelmében az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. Magyarország pedig, ahogyan miniszter asszony is hangsúlyozta, a lojális együttműködés eme uniós jogi alapelvéből fakadóan komolyan veszi a szerződésekből fakadó kötelezettségeit.

Ezen elköteleződés tükröződik mind az öt törvényjavaslat szövegében és jogpolitikai céljában egyaránt. Magyarország, a magyar kormány a tényeken, a szakmai párbeszéden és a konstruktív együttműködésen alapuló párbeszéd híve, a tárgyalásokon pedig megoldásra fókuszáló álláspontot követünk.

A jogalkotási törvényt célzó módosítások lényege a minőségi jogalkotás irányába tett lépésként értékelhető azáltal, hogy a normaalkotási folyamatba kötelező jelleggel bevonja a Központi Statisztikai Hivatalt. A KSH-nak hivatalos statisztikai információszolgáltatással a jövőben támogatnia kell mind az előzetes, mind pedig az utólagos hatásvizsgálatok minél alaposabb elvégzését, ami ahhoz járul hozzá, hogy a jogalkotó a szabályozni kívánt környezetet illetően megalapozottabb ismeretekkel, pontosabb képpel rendelkezzen, ezáltal erősítve a hatékony és minőségi jogalkotást, ami természetesen nem önmagában vett cél, hiszen végső soron a polgárok javát kell hogy szolgálja.

Kiemelendő, hogy a javaslat értelmében a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény kiegészülne a kormány azon kötelezettségével, hogy a törvény hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon jogszabálytervezetek aránya, amelyek kapcsán társadalmi egyeztetés lefolytatására kerül sor, ha azok a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerülnek.

A kötelezettségek betartását erősíti továbbá az is, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal évente nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek esetében a társadalmi egyeztetés megtörténte vagy sem. Mindezeken felül az előterjesztés a Kehi részére ellenőrzési és szankcionálási jogot biztosítana, amennyiben éves ellenőrzése során megvizsgálná, hogy az adott jogszabály előkészítéséért felelős miniszter eleget tette a kötelezettségének, és adott esetben bírságot is kiszabhat az érintett minisztériumra.

Fontos eleme a törvényjavaslatnak, és szeretném hangsúlyozni, hogy szigorítaná azokat az esetköröket, amikor a társadalmi egyeztetés mellőzésére indokoltan lehetne hivatkozni. Ezért nem lehet a jövőben a jogszabály sürgős elfogadásához kapcsolódó, kiemelkedő közérdeket alapul venni.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény módosítására irányuló javaslat két alapvető elemből tevődik össze tehát. Az egyik kiterjeszti a kormányzat kötelezettségét, hogy a jogalkotási javaslatok 90 százalékát kötelező társadalmi egyeztetés keretébe vonja, másrészről pedig e követelmény megsértése esetén szankciókat helyez kilátásba.

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érde-kében a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelném, hogy a közpénzek kezelésének törvényessége közös érdek, ezt érvényre juttatandó egy teljesen új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmus, tulajdonképpen egyfajta vádkorrekciós eljárás kerül bevezetésre, amelyet lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírósági döntéshozatal elérése érdekében. Ennek az új különeljárásnak pedig az a legfőbb célja, hogy végső esetben az ügyészségtől független bírói utat igénybe véve a nyomozás eredményes folytatását kikényszerítené, továbbá hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.

(21.00)

A javaslat elfogadása esetében bevezetésre kerülne a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriája, mely körbe a következő bűncselekmények tartoznának  a kivételeket nem sorolom fel, ezt a törvényjavaslat részletesen tartalmazza -: korrupciós bűncselekmények, a hivatali visszaélés, a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra, a költségvetést károsító bűncselekmények, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban súlyosabbnak minősülő esetei, a bűnszervezetben részvétel és a pénzmosás.

Az előterjesztés megerősíti a büntetőeljárás keretében igénybe vehető jogorvoslati rendszert is. Ennek keretében egyrészről egy új jogorvoslati kategória, az úgynevezett felülbírálat lehetősége kerül bevezetésre, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatával szemben bármely természetes személy előterjeszthet, amennyiben az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést. Megemlítendő, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén a felülbírálati indítvány ismételt benyújtására is lehetőség nyílik, másrészről a javaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy úgynevezett vádindítvány alapján, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak vagy ezt nem látják megalapozottnak, biztosítja az így fellépő személyek lehetőségét, hogy bírósághoz fordulhassanak.

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érde-kében egyes törvények módosítása érinti az európai uniós csatlakozással összefüggő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló, a közbeszerzésről, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvényeket is. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvény, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal történő együttműködési kötelezettség megerősítését szolgálja, mely kötelezettség már hazánk európai uniós csatlakozásakor is megjelent a hazai jogrendszerben.

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény azonban nem tartalmazott eljárási szabályokat az együttműködés esetleges kikényszerítésére vagy az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozóan. Pótolva az eddigi hiányosságokat, a javaslat az eljárási szabályokat határozza meg az OLAF-fal való együttműködés esetleges kikényszerítésére, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozóan, kiteljesítve ezzel az Európai Unió felé tett kötelezettségvállalásokat. Ezen túlmenően a javaslat biztosítja az OLAF ellenőrzési munkatársainak a magyar pénzügyőrök általi támogatását az eredményes ellenőrzések lefolytatására.

Fontos a közbeszerzési törvény módosítására irányuló javaslat, melynek végleges szövege az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeképpen alakult ki, és arra irányul, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott jogi személyeket bevonja kötelezően a közbeszerzési ajánlatot kérő jogalanyok körébe.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiegészítését irányozza elő, valamint azt, hogy megerősítse az ebbe a körbe tartozó szervezetek működésére vonatkozó alapvető követelményeket, mint az integritás és az átlátható és tisztességes szerződésköri eljárások alkalmazása.

A szabályozás célja, hogy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítványok által fenntartott jogi személyek döntéshozatalában ne vehessenek részt olyan személyek, akiknek elfogulatlansága, objektivitása megkérdőjelezhető. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az összeférhetetlenség fennáll, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett ne vehessen részt az alapítványi döntéshozatalban.

A kondicionalitási rendelet alapján elindított eljárás során, az Európai Bizottság 2022. július 20-án kelt szándéklevelét figyelembe véve Magyarország a válaszlevelében több korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta. Ezek egyike volt, hogy törvényi szabályokat állapít meg az integritási hatóságra és a korrupcióellenes munkacsoportra vonatkozóan. A létrehozandó integritási hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, vagyis egy olyan központi államigazgatási szerv, amelyet törvény hoz létre, és csak a törvényeknek alárendelve működik, a kormánytól költségvetési szempontból is független, illetőleg feladat- és hatáskör gyakorlása során nem utasítható, számára feladatot csak törvény írhat elő.

A hatóságot az elnök vezeti, aki a két elnökhelyettessel együttműködve alkotja a hatóság igazgatását. A működés vonatkozásában 2022. november 19-én kell megkezdenie az elnöknek és az elnökhelyetteseknek a működést, legkésőbb november 4-ig történő kinevezését követően. A működésének első hat hónapjában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a hatóság létrehozásával összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátása során technikai támogatást nyújt a hatóságnak, és biztosítja a szükséges infrastruktúrát.

A törvényjavaslat által létrehozni kívánt másik fontos intézmény a korrupcióellenes munkacsoport, mely a hatóság mellett működne, de attól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó szervként, amely viszont a hatóság tevékenységébe nem avatkozhat be.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításához kapcsolódóan az információs önrendelkezési jogról, a kormányzati igazgatásról és a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvény módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az infotörvény kapcsán a javaslat információszabadságot érintő rendelkezéseket tartalmaz, és célja, hogy a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételére vonatkozó költségtérítés megállapításának lehetősége kivezetésre kerüljön az infotörvény rendszeréből. Fontos szintén, hogy az ellenőrzési és integritási igazgatóság kapcsán a kormányzati igazgatásról szóló törvény esetében a javaslat intézményesítené ezt az új szervet, és meghatározná a működésének szabályait.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvény módosítása értelmében megszűnne az a lehetőség, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 napos határidőt lehessen igénybe venni a közérdekűadat-igénylés megválaszolása során.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvényjavaslatnak a legeslegfőbb célja, hogy egy olyan konstruktív párbeszédet valósítsunk meg a Bizottsággal, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó pénzeket. Itt szeretném megköszönni miniszter asszonynak és az Igazságügyi Minisztérium valamennyi kollégájának azt az áldozatos munkát, amelyet az elmúlt időszakban tanúsítottak, és letették az asztalra ezt az öt törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm még egyszer. A KDNP támogatja a törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)